Kevés a családbarát munkahely

Szakemberek állítják, hogy a munkahelyek gazdálkodását illetően a képzett, hosszú évek alatt tapasztalatot szerzett kismama távolmaradásából fakadó költségek sokkal nagyobbak, mint amit a megtartásáért tett lépések igényelnek. A családbarát munkahelyek működtetői ezt a felismerést is hasznosítják.

A Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda vezetője, Koltai Luca szerint nagyon kevés olyan munkahely létezik Magyarországon, ahol figyelembe veszik, hogy a dolgozónak egyéb - szülői - kötelességei is vannak. Eddig csupán egy szűk kör tanúsította, hogy komolyan érdekelt az ilyen munkahelyteremtésben, pedig jóval nagyobb érdeklődésre lenne szükség. Feltehetően azért van ez így, mert a munkaügyi tárca által meghirdetett Családbarát munkahely pályázat csupán erkölcsi elismerést tud nyújtani, közvetlen anyagi támogatásokban már nem részesít a verseny.

Koltai Luca szerint ma Magyarországon a nőknek van nagyobb szükségük ezekre a munkahelyekre, ellentétben Európa több országával, ahol nem ez a helyzet. Magyarországon a gyes-t alig egy-két százalékban veszik férfiak igénybe, a skandináv országokban ez az arány eléri a harminc-negyven százalékot.

Atipikus foglalkoztatással könnyebb lenne

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, el kéne terjedniük azoknak a rugalmas munkavégzési formáknak, melyek eleve családbarátok. Ilyen például a részmunkaidő, a távmunka, az osztott munkakör - amikor egy munkakörben például két kismama dolgozik.

Van igény a távmunkára - jelzi az iroda vezetője -, de nagyon kevés a lehetőség, azt is szélhámosok próbálják kihasználni. Hirdetésekben ajánlanak munkát, válaszborítékot várva, aztán kiderül, hogy ajánlatuk minden, csak nem munka. Jelen pillanatban igazán jól működő lehetőségek a nem teljes munkaidős távmunkák, amikor csak munkaideje bizonyos részében dolgozik távmunkásként az alkalmazott. Ez különösen jó lenne, ha elterjedne, hiszen jól jönne akkor is, amikor valaki gyesről visszatér, s munkáját ebben a formában végezheti tovább. Ez ráadásul a munkáltatónak is hasznos, hiszen ismeri a dolgozót, tudja, mire képes, mit várhat tőle - magyarázza Koltai Luca.

Tudatlanok a munkavállalók

Természetesen a munkavállalói oldal is hibás , sokan azért félnek a részmunkaidőtől, mert azt hiszik, hogy nekik kétszer annyi szolgálati idő kell a nyugdíjjogosultsághoz, mint annak, aki nyolc órában dolgozik. Pedig ez nem igaz: a fizetések és a juttatások ugyan - a 4-6 órás munkavégzésnek megfelelően arányosan - alacsonyabbak, de szolgálati időnek ugyanúgy számít a részmunkaidő, mintha valaki teljes munkaidőben dolgozna. A vállalatok azért nem szeretik a részmunkaidős alkalmazottakat, mert két négyórás dolgozó után valamivel több a költségük, mintha egyetlen nyolc órást foglalkoztatnak - emlékeztet az iroda vezetője.

Nincs kifogás a családbarát munkahely megteremtésére

Koltai Luca szerint még az éjjel-nappal, folyamatosan működő üzemek is lehetnek családbarátok. Kiváló példa erre a BKV, ahol olyan munkaköröket hoztak létre (anyás munkaköröknek nevezik), ahol a dolgozókat úgy osztják be, hogy munkaidejük igazodjon a gyermekellátási intézmények munkarendjéhez. Ezt alkalmazzák járművezetőknél, ellenőröknél, pénztárosoknál egyaránt. Koltai Luca meggyőződése, hogy a módszer akár a gyári futószalagoknál dolgozók esetében is bevezethető lenne, ha a munkáltatók vállalnák a szervezéssel járó tennivalókat, belátva, hogy dolgozóik megtartásához és a munkahelyi közérzet emberibbé válásához így is vezet az út.