Kiszolgáltatott kölcsönmunkavállalók

Szívesen kölcsönöznek munkavállalót a cégek, hiszen így létszámstop idején is tudnak új alkalmazottakat felvenni, nem terhelik meg a bérköltséget, és egyúttal az adminisztráció jórészétől is megszabadulnak. Ez a munkaviszony azonban nem jelent teljes munkajogi védelmet a kölcsönzött dolgozónak. A kölcsönvevő és a kölcsönbeadó1/4. oldalAjánlatMunkaközvetítés, munkaerő-kölcsönzésJól járnak a kék-zöld könyves alkalmazottakInkább bírságot fizet, mint szerződik a munkaadók zömeAjánlatMunkajogAz Üzleti Negyed rovataA rendszerváltással megjelentek a munkaerőpiacon a munkaerő-kölcsönző cégek, a jogi kereteket azonban csak 2001-től szabályozza a Munka Törvénykönyve. A munkaerő-kölcsönzés hármas jogviszony, amelyben a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó megbízási jogviszonyban állnak egymással, a munkavállaló pedig munkaszerződést köt - s így munkaviszonyban áll - a kölcsönbeadóval, ténylegesen azonban a kölcsönvevő foglalkoztatja. A munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és kölcsönvevő megosztva gyakorolják. Bár a törvény nem szűkíti le a munkaköröket, leggyakrabban irodai, adminisztratív munkakörökben, ügyfélszolgálati munkatársként, hostessként vagy programozóként kölcsönöznek munkatársakat. Megoldás lehet a munkaerő-kölcsönzés a munkaerő helyettesítésére hosszabb szabadság vagy betegség esetén, egy adott időszakban megnövekedett feladatok elvégzésére, vagy egy-egy projekt teljesítésére, de egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a módszert akkor is, ha költségcsökkentés miatt nem vehetnek fel új alkalmazottakat. Szintén bevett gyakorlat az is, hogy próbaidő alkalmazása helyett így próbálják ki a leendő munkatársat, akit akár később a kölcsönvevő cég saját maga alkalmaz majd. A kölcsönzés időtartama nincs korlátozva a törvényben, akár egy napig, akár évekig tarthat a jogviszony.Nem kell sokáig bizonygatni a munkáltatók számára a kölcsönzés előnyeit, hiszennem kell álláshirdetést feladni, pályázatot kiírni, a kölcsönzést bonyolító cég saját adatbázisából gyorsan kiválasztja és közvetíti az adott feladatra alkalmas jelöltet, a kölcsönzéssel foglalkozó irodák általában sikerdíjas megbízást kötnek a kölcsönvevővel, azaz fizetni csak akkor kell, ha valóban megtalálták a megfelelő embert, a kölcsönbeadó a kölcsönvevővel megbízási (szolgáltatási) szerződést köt, s kölcsönvett munkavállalóért ellenértéket fizet a kölcsönadónak, amelyről számlát állítanak ki - a kölcsönvevőnél nem jelentkeznek bérköltségek, az ellenértéket működési költségei között számolhatja el, amennyiben elégedetlen a munkavállalóval, vagy a továbbiakban nincsen szüksége rá, könnyen és egyszerűen megszüntetheti a szerződést.Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság (tehát kft vagy rt), közhasznú társaság vagy szövetkezet lehet, amelyik megfelel a jogszabályi feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette. Az ezt szabályozó kormányrendelet értelmében a kölcsönbeadó akkor vehető nyilvántartásba, ha bejegyezték a cégjegyzékbe, társasági szerződése tartalmazza a kölcsönzési tevékenységet, foglalkoztat megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt, van megfelelő irodahelyisége és letétbe helyezett egy millió forint vagyoni biztosítékot.A munkaerőkölcsönzésről a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő a polgári jog szabályai szerint köt megállapodást, amelyre a Ptk. rendelkezései az irányadóak. Az írásbeli megállapodásban meg kell határozni a jogviszony lényeges elemeit, azaz a munkaerő-kölcsönzés időtartamát, a munkavégzés helyét és az elvégzendő munka jellegét. A kölcsönvevő minden hónap ötödik napjáig köteles közölni a kölcsönbeadóval azokat az adatokat, amelyek legkésőbb a munkabér kifizetéséhez szükségesek.1/4következő oldal1. A kölcsönvevő és a kölcsönbeadó2. Munkavállaló-munkaszerződés3. A munkaviszony jellemzői, megszüntetése4. Amikor nem véd a törvény        Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!Az [origo] kiadója a T-Online Magyarország Rt. © Minden jog fenntartva