Kreatív szervezetek a "kreativitás alapú gazdaságban"
A válság rámutatott arra, hogy a szervezetek irányításában és a változások menedzselésében meghatározó szemléletváltásra van szükség. Egyre nagyobb teret hódít a transzformatív üzleti megközelítést, amelynek központjában a felhasználó, az ember áll, az üzleti gondolkodás pedig hosszú távú fenntarthatóságra, kreativitásra, innovatív ötletekre épül. A lényegi, stratégiai kérdésekről való gondolkodás kiterjeszthető a szervezetekben, és ez együtt jár a vezetők szerepének változásával.
A már említett kutatásban megkérdezett vállalati felsővezetők többsége egyetértett abban, hogy a kreativitás alapú gazdaság nem ideiglenes, vagy múló jelenség (Weber Shandwick és KRC Research, 2006.).
A változásokra gyorsan reagáló, transzformatív szemléletű vállalatokban létrejövő kreatív szervezetek kiemelt hangsúlyt helyeznek olyan készségek, attitűdök kialakítására is, mint a csapatmunka, vállalkozói szellem, kockázatvállalás, kreativitás. Ezek a szervezetek képesek lesznek előmozdítani és bátorítani a kreatív megoldásokat. Több és friss ötletet generálva képesek a folyamatok egyszerűsítésére, az eljárások hatékonyabbá tételére.
A sikeres kreatív szervezetek azok lesznek, amelyek innovatívak, hiszen az innováció a kreatív ötletek gyakorlati fejlesztésekbe való leképezése, melyek összhangban vannak a szervezet küldetésével. Azzal a misszióval, mely a vállalat túlélését és sikerét garantálja. Ahhoz hogy innovatív legyen valaki, szüksége van az ötletek folyamatos generálására és egy olyan folyamatra, mely elemzi és implementálja ezeket. Annak érdekében, hogy hatékonyan elemezze és megvalósítsa az ötleteket, a szervezetnek be kell azonosítania a már meglévő előítéleteket és kultúrát. Ezen felül egyensúlyt kell teremtenie, olyan természetes tendenciákban mely néha önmaga ellen irányulnak, mint az "elemzés lefagyása" vagy a túl sok ötlet miatti káosz. Bármely ilyen torzulás nagyon veszélyes lehet a működésében, kivéve, ha a szervezet tudatosan felkészült ezeknek az erőknek a kiaknázására.
Egy sikeres kreatív szervezetnek két meghatározó dimenzióban kell kiemelkedni. Először is képesnek kell lennie arra, hogy bevonzza, majd a legjobbat hozza ki a kreatív emberekből. Másrészt, egy olyan folyamatot kell működetnie, mely alkalmazza ezt a kreativitást és konvertálja olyan termékekre és szolgáltatásokra, melyek valóban megfelelnek az ügyfelek igényeinek. Az első dimenzió követelménye, hogy a szervezet ne csak kiválassza és irányítsa a kreatív alkalmazottakat, hanem azt is, hogy átadja a meglévő munkaerő kreativitását is. A szervezet ennek tükrében egy igen kritikus átjárót képez, a szárnyaló kreativitás légkörének előmozdítása és az üzleti túlélés realitása között.
A kreatív szervezet olyan egyensúlyt kell, hogy kialakítson melyben egyszerre innovatív és túlélő. Mindez szembetűnő lehet a szervezeten belüli kreativitás menedzselésében, hogyan vonz és enged szabadjára. A világ leginnovatívabb vállalataiban a kreatív szervezetek e két dimenzióban már figyelemreméltó tapasztalatra tettek szert.
A CreatiCity Kutató Intézet kutatásával (https://docs.google.com) most a magyar vállalatok gyakorlata alapján szeretnénk átfogó képet alkotni a szervezeti kreativitásról.
CreatiCity Kutató Intézet
A már említett kutatásban megkérdezett vállalati felsővezetők többsége egyetértett abban, hogy a kreativitás alapú gazdaság nem ideiglenes, vagy múló jelenség (Weber Shandwick és KRC Research, 2006.).
A változásokra gyorsan reagáló, transzformatív szemléletű vállalatokban létrejövő kreatív szervezetek kiemelt hangsúlyt helyeznek olyan készségek, attitűdök kialakítására is, mint a csapatmunka, vállalkozói szellem, kockázatvállalás, kreativitás. Ezek a szervezetek képesek lesznek előmozdítani és bátorítani a kreatív megoldásokat. Több és friss ötletet generálva képesek a folyamatok egyszerűsítésére, az eljárások hatékonyabbá tételére.
A sikeres kreatív szervezetek azok lesznek, amelyek innovatívak, hiszen az innováció a kreatív ötletek gyakorlati fejlesztésekbe való leképezése, melyek összhangban vannak a szervezet küldetésével. Azzal a misszióval, mely a vállalat túlélését és sikerét garantálja. Ahhoz hogy innovatív legyen valaki, szüksége van az ötletek folyamatos generálására és egy olyan folyamatra, mely elemzi és implementálja ezeket. Annak érdekében, hogy hatékonyan elemezze és megvalósítsa az ötleteket, a szervezetnek be kell azonosítania a már meglévő előítéleteket és kultúrát. Ezen felül egyensúlyt kell teremtenie, olyan természetes tendenciákban mely néha önmaga ellen irányulnak, mint az "elemzés lefagyása" vagy a túl sok ötlet miatti káosz. Bármely ilyen torzulás nagyon veszélyes lehet a működésében, kivéve, ha a szervezet tudatosan felkészült ezeknek az erőknek a kiaknázására.
Egy sikeres kreatív szervezetnek két meghatározó dimenzióban kell kiemelkedni. Először is képesnek kell lennie arra, hogy bevonzza, majd a legjobbat hozza ki a kreatív emberekből. Másrészt, egy olyan folyamatot kell működetnie, mely alkalmazza ezt a kreativitást és konvertálja olyan termékekre és szolgáltatásokra, melyek valóban megfelelnek az ügyfelek igényeinek. Az első dimenzió követelménye, hogy a szervezet ne csak kiválassza és irányítsa a kreatív alkalmazottakat, hanem azt is, hogy átadja a meglévő munkaerő kreativitását is. A szervezet ennek tükrében egy igen kritikus átjárót képez, a szárnyaló kreativitás légkörének előmozdítása és az üzleti túlélés realitása között.
A kreatív szervezet olyan egyensúlyt kell, hogy kialakítson melyben egyszerre innovatív és túlélő. Mindez szembetűnő lehet a szervezeten belüli kreativitás menedzselésében, hogyan vonz és enged szabadjára. A világ leginnovatívabb vállalataiban a kreatív szervezetek e két dimenzióban már figyelemreméltó tapasztalatra tettek szert.
A CreatiCity Kutató Intézet kutatásával (https://docs.google.com) most a magyar vállalatok gyakorlata alapján szeretnénk átfogó képet alkotni a szervezeti kreativitásról.
CreatiCity Kutató Intézet
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Állati tehetségkutató