Megjelent: 6 éve

Magyarország nyugdíjfelkészültségben is sereghajtó

A fizetésemelés, a kiszámíthatóbb gazdasági környezet és az adókedvezmény ösztönözné leginkább a nyugdíjmegtakarításokat. A magyarok 53 százalékának a bizonytalanság jut eszébe a nyugdíjas évekről. Csaknem minden harmadik ember úgy véli, jelenlegi bruttó bérénél magasabb összegre lesz szüksége nyugdíjasként.

Tízből négyen azt tervezik, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgoznak majd valamilyen formában – derült ki az Aegon 2014-es nyugdíjkutatásából.

A magyarok főként negatív kifejezéseket társítanak a nyugdíjas évekhez: 53 százalékuk a bizonytalansággal, 37 százalékuk a szegénységgel társítja az időskort. A pozitív képzettársítás kevésbé jellemző ugyan, de tízből négy embernek a szabadidő, kettőnek pedig a szabadság jut eszébe, ha a nyugdíjra gondol – a többi között ez derült ki az Aegon 2014-es nyugdíjkutatásából. A felmérést idén januárban és februárban online kérdőív segítségével készítették el 15 országban – köztük Magyarországon –, összesen 16 ezer ember részvételével.

A felmérés egyik fő eleme az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (Aegon Retirement Readiness Index, ARRI), amely a munkavállalók nyugdíjtervezés iránti attitűdjeit, és ezzel kapcsolatos lépéseit értékeli 10-es skálán. Magyarország nyugdíjfelkészültségi indexe 4,9, ami a nemzetközi átlag alatt van, mindazonáltal bizakodásra ad okot, hogy a tavalyihoz képest valamelyest javult. A felmérésben részt vevő országok közül mindössze Japánban volt alacsonyabb az index, mint Magyarországon.

A dolgozók 45 százalékának semmilyen terve nincs a nyugdíjra való felkészülésre, 50 százalék válaszolta, hogy megtervezte a felkészülés lépéseit, azonban csak 5 százalékuk írta le azt. Az emberek háromnegyedének nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha nyugdíjazása előtt munkaképtelenné válna – ez a felmérésben résztvevő országok közül a legmagasabb érték.

– Bár egyre többen vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének, előrelépésre van szükség ezen a területen. Mind állami, mind munkáltatói részről szükség volna arra, hogy pontos és érthető tájékoztatást nyújtsanak az embereknek – hívta fel a figyelmet Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója. – Olyan információkra, eszközökre és kalkulátorokra van szükség, amelyekkel bárki kiszámolhatja a saját igényeinek megfelelően, hogy mekkora nyugdíjmegtakarítást kell felhalmoznia, és megtervezheti, hogyan tegye mindezt – tette hozzá a szakember.

Csaknem minden magyar úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben nem javult munkahelyén a nyugdíjjal kapcsolatos tájékoztatás és a tervezés lehetősége. Százból mindössze négyen állították, hogy több, jobban használható információhoz jutnak ezzel kapcsolatban, mint korábban. A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy Magyarországon az emberek többsége szerint a nyugdíjcélú megtakarítás akadálya elsősorban a pénzhiány: százból 83-an válaszolták ezt.

Nem meglepő tehát, hogy a nyugdíj előtakarékossági hajlandóságot első helyen a fizetésemelés ösztönözné (65 százalék válaszolta ezt). Második helyen a kiszámíthatóbb gazdasági környezet (53 százalék), a harmadikon pedig az adókedvezmény (44 százalék) végzett.

Nyugdíjcélú megtakarításai után a magyar munkavállalók 38 százaléka rendszeres jövedelmet – például életjáradékot – szeretne kapni idős korában, 24 százalékuk az egyösszegű kifizetés és a rendszeres jövedelem kombinációját választaná legszívesebben. Általános egyösszegű kifizetés mellett 21 százalék döntene, 13 százalék pedig egyik felsorolt opciót sem jelölte meg, hiszen nincs nyugdíjcélú megtakarítása – ez az arány szintén a legmagasabb a kutatásban résztvevő 15 ország közül.

A felmérésből az is kiderült, hogy a munkavállalók közel egyharmada – 31 százaléka – arra számít, hogy jelenlegi bruttó bérénél magasabb összegre lesz szüksége nyugdíjasként. A megkérdezettek átlagosan jelenlegi bérük 84 százalékát tartják szükségesnek ahhoz, hogy életszínvonaluk idős korukban se csökkenjen.

Jelenleg egyébként az OECD országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az időskori szegények aránya. Ennek magyarázata a jövedelempótló juttatásokban és a saját tulajdonú ingatlannal rendelkezők magas arányában keresendő.
Ami a nyugdíj utáni éveket illeti, a felmérésben résztvevő országok többségétől eltérően Magyarországon sokan – százból 38-an – azonnal nyugdíjba mennének a nyugdíjkorhatár betöltésekor. Csupán 43 százalékuk tervezi, hogy valamilyen formában – részmunkaidőben vagy eseti jelleggel – tovább dolgozik majd nyugdíj mellett is. Mindössze 6 százalék állította, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatná jelenlegi munkáját.
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Közmunkás bér

A közfoglalkoztatottak bére is függ az iskolai végzettségtől és attól, hogy a dolgozó munkavezetői feladatokat lát-e el. A közmunkások bére 2017... Teljes cikk

Országos Bérügyviteli Bajnokság - a rendezvény, amit nem kell lemondani

A bérügyviteli szakma legnagyobb versenye idén sem marad el. Nyolc éve a vetélkedőre nevező kismamák és az ország távolabbi pontjairól jelentkező... Teljes cikk

Felfüggesztik a munkáltatói járulékok fizetését egyes szektorokban

A miniszterelnök által tegnap bejelentett intézkedéscsomag részeként egyes nehéz helyzetbe került ágazatokban - a 47/2020 (III.18.) kormányrendelet... Teljes cikk