Már nem az elhízás a leggyakoribb menedzserbetegség

2010 menedzserbetegségei

2009-ben a páciensek közel 88 százalékánál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, s ez az arány 2010-ben sem javult. A több mint ezer menedzserszűrés alkalmával vizsgált menedzserek 91 százalékánál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, vagyis a diagnózisok mindössze 9 százaléka volt "Sine morbo", azaz betegség nélkül, szemben az azt megelőző év 12 százalékával, igaz azok az arányok négyezer menedzserszűrésen alapultak.

Míg 2009-ben a leggyakoribb menedzserbetegség az elhízás, a rövidlátás, és a fogszuvasodás volt, addig 2010-ben valamennyiben módosult a sorrend: az anyajegyek jóindulatú elváltozásai (48 százalék), a lúdtalp (38 százalék), az elhízás (36 százalék), valamint a vérzsír-rendellenességek (30 százalék) fordultak elő a legtöbbször a vezetők körében. A magas vérnyomás és koleszterinszint - amely két éve a negyedik leggyakoribb elváltozás - a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás következménye - mutattak rá a Budai Egészségközpont szakemberei. A diagnózisok közel fele az emésztőrendszer, a szem, illetve a táplálkozási és más anyagcsere betegségek csoportjába sorolható - tájékoztatott a múlt héten megtartott jubileumi sajtótájékoztatón Dr. Nagy Judit orvosigazgató, aki háziorvosként és üzemorvosként is tevékenykedik és nyolc éve dolgozik a Budai Egészségközpontnál.

Életmentő a rák időben történő felfedezése

Tudatosítani kell az emberekben a megelőzés fontosságát, illetve azt, hogy ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, sokkal nagyobb az esélyünk az egészséges, hosszú életre. - Nem szabad elbagatellizálni az anyajegyek elváltozásait és a lúdtalpat, hiszen azok időben történő ellenőrzésével, kezelésével akár az életünket is megmenthetik - utalt a melanomára Nagy Judit, hozzátéve: a mai modern orvostudomány világában két-három daganatot is túl lehet élni. Bár tavaly szerencsére elenyésző (470-ből 5) anyajegy elváltozásról derült ki, hogy rosszindulatú. - Ezen esetek is azt bizonyítják, hogy ténylegesen életet menthet a menedzserszűrés - húzta alá az orvosigazgató, hozzátéve: 2011-től ingyenes szövettani vizsgálattal igyekeznek segíteni a pácienst, ha rosszindulatú daganatot fedeznek fel.

A lúdtalp megfelelő kezelésével pedig - talpbetét, egészséges cipő hordásával - csipő- és gerincműtéttől kímélhetjük meg magunkat. A szűrések alapján elkészített összesítő szakvéleménnyel, életmódváltozásra tett javaslataikkal megvan az esély arra, hogy a páciens változtatni fog, hiszen tudatában van, mit kockáztat - mondja az orvosigazgató.

Tavaly az ötödik leggyakoribb betegség az időskori látás volt, régebbi elnevezéssel az öregszeműség, mely a páciensek 27 százalékánál jelentkezett. Az orvosok az esetek közel 26 százalékában fedeztek fel fogínygyulladást és foggyökér betegségeket, melyek fogászati gócot is jelenthetnek és számos betegség forrásai lehetnek. A résztvevők közel negyedét érintette a rövidlátás, mely a teljes népesség körében is az egyik leggyakoribb szemészeti elváltozás. Továbbá a vizsgáltak közel 20 százalékánál diagnosztizáltak foghiányt, fogszuvasodást és elsődleges magasvérnyomás-betegséget.

Mit okoz a stressz és a rendszertelen élet?

A 20 legjellemzőbb kóros állapot közé tartozott a tavalyi év során a távollátás, az allergia és a máj betegségei. Utóbbi kategóriában 42 főnél mutatták ki az egyik leggyakoribb "menedzserbetegséget", a stresszes és rendszertelen élet egyik következményeként kialakuló refluxot. Ez is civilizációs betegség, mutatott rá Nagy Judit, mely a köznyelvben gyomorégésként ismert, pedig jóval több annál és számos súlyos betegséget okozhat, ha nem kezelik időben.

Érdemes a rendszeres mozgást népszerűsíteni

A sorban következő "magasnak mért vérnyomás a hypertónia diagnózisa nélkül" komoly odafigyelést igényel, hiszen ez az állapot a már kialakult elsődleges magasvérnyomás-betegség előszobája, viszont ekkor még csökkenteni lehet a súlyosabb állapot kialakulásának veszélyét. A szakemberek a tavalyi év során gyakran találkoztak a szemtengely ferdülésével, a kéz- és lábujjak szerzett deformitásával, a körömgombásodással, a deformitásokkal, az orrsövény elferdülésével, valamint a gerinc degeneratív elváltozásaival is. - A mozgásszervi eltérések nemcsak személyes, hanem munkáltatói szemmel nézve is kiemelt jelentőséggel bírnak, ugyanis a betegállományban töltött időt nagymértékben ezek az egészségügyi problémák okozzák. A rendszeres mozgás népszerűsítése és biztosítása ezért a vállalatok egyik fontos jövőbeni célkitűzése között szerepelhet -hangsúlyozta Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója.

2012-től már a lelki betegségeket is szűrik

A menedzserszűrésen is visszaigazolódott az az uniós felmérés, amely rámutatott, hogy lelkileg sem vagyunk egészségesek és sok a magányos, életvezetési problémával küzdő menedzser. A Budai Egészségközpont tapasztalatai szerint a dohányzás okozta dependencia, szorongásos zavar, viselkedéses zavar, depresszió a legjellemzőbb pszichés betegségek a vezetők körében. Ezen tünetek és felmerülő igények miatt döntöttek úgy a szolgáltatónál, hogy 2012-től a szűrővizsgálat részét képezi a pszichiátriai vizsgálat is.

Aggasztó a magyar társadalom egészségügyi állapota

Kiss András szomorú statisztikával igazolta a menedzserszűrések létjogosultságát, a megelőzés fontosságát. Míg az Európai Unióban átlagosan a nők 82 évet, a férfiak 75 évet élnek, addig hazánkban ez a szám 76 és 68. Az uniós tagországokban Magyarországon halnak meg a legtöbben daganat, keringési zavarok, emésztőrendszer és májzsugor következtében, melyet a szakemberek a helytelen életmódnak - dohányzás, alkoholfogyasztás, zsíros ételek fogyasztása, mozgásszegény életmód - és az ignoráns, vagyis tudatlan, nemtörődöm hozzáállásnak tudnak be. - Ez a társadalmi probléma nem áll meg az iroda bejáratánál, a rossz egészségügyi állapot ugyanis kihat a munka minőségére, mennyiségére is és ezáltal a cég költségeire is - hívta fel a figyelmet Kiss András.

Egy beteg dolgozó ugyanis nagy költséget jelent egy vállalat számára vagy azért, mert rossz egészségügyi állapotban dolgozik, és csökken a teljesítménye, motivációja - és a tréningekre, coachingokra szánt összeg ablakon kidobott pénzzé válik, vagy azért, mert betegszabadságra és táppénzre megy. Azzal azonban már kevesen vannak tisztában, hogy toborzási és egyéb HR költségek is nagy mértékben csökkenthetők, ha a vállalat nagy hangsúlyt fektet munkavállalói egészségére, munkakörnyezetre. Ezt igazolja az az amerikai felmérés is, amely szerint a tehetségek számára a harmadik legfontosabb tényező egy munkahely kiválasztásakor, hogy a vállalat mennyit költ a munkavállalók egészségére. Ha pedig a vállalati márka részévé válik ez a CSR-program, nemcsak a toborzás, hanem a marketing költségei is csökkennek - érvel Kiss András az egészségbe fektetett pénz megtérülése mellett, amelynek kiszámolásában is segédkeznek.

Kevesebbet költöttek az egészségre a cégek a válság miatt

Az egészségmegőrzés tehát mind a munkavállalót, mind a munkáltatót jelentős bevételkieséstől és költségektől óvhatja meg. A Budai Egészségközpont tapasztalatai szerint a vállalatok mindinkább odafigyelnek erre, a munkavállalók közül sokan évek óta részt vesznek vizsgálataikon. Ennek köszönhetően az esetek többségében nem diagnosztizáltunk súlyos elváltozást az elmúlt évben - mondta Kiss András. A gazdasági válság azonban ezt a területet sem hagyta érintetlenül. A Budai Egészségközpontnál is érzékelték a csökkenést, amely elsősorban 2009-ben és 2010-ben volt jellemző.