Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 éve

Már nem védi a gyengébbet a Munka törvénykönyve

Az új Munka törvénykönyve 2012. július 1. napjával lépett hatályba, s jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Nagyon sok függ a felek megállapodásától, ahol az erőviszonyok azonban ritkán egyenlőek. Vannak változások, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a munkavállalókat.

images

Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján „piacosodott”, azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. Ebből az is következik, hogy számos alapvető jelentőségű szabálytól a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés bármilyen módon eltérhet. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették. Ezen belül a Liga Szakszervezetek kutatása azt az öt területet veszi szemügyre, ahol az Mt. kifejezetten a munkavállalók hátrányára változott meg.

1.Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Az első ilyen terület a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a szabályozása. A hatályos rendelkezések értelmében az elmaradt munkabér visszamenőlegesen csupán 12 hónapra követelhető. Ezen túlmenően eltűnt a szabályozásból a 2-12 havi átlagkereset mértékig követelhető átalány kártérítés, mely a munkáltató jogellenes magatartását szankcionálta. Az elmaradt munkabér megtérítése ugyanakkor csak a munkavállaló közvetlen kárának a megtérítését szolgálja (vagy azt sem). Ezt azt jelenti, hogy megszűnt az az érdek, hogy a munkavállaló a jogsérelmét bíróságon orvosolhassa. Ennek visszatükröződése a perstatisztikákban jól látszik.

2. Munkavégzés

A második terület, hol jelentősen és kedvezőtlenül változott meg a szabályozás, a munkavégzésre vonatkozik. Erre példa az, hogy a munkáltató ugyan most is köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A munkaviszony területén létrejövő megállapodások önkéntessége azonban hagy némi kívánnivalót maga után.

3. Rendkívüli munkavégzés

A munkavégzéssel összefüggésben súlyos probléma, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést is elrendelhet rendkívüli indok hiányában. Ennek elrendelésekor a cselekvését az éves órakeret, valamint a méltányos mérlegelés elve korlátozza.

4. Kártérítési felelősség

Problémaként jelentkezik a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok változása is. Míg a munkáltató most is felel valamennyi kárért, mely a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik, a felelősség alól számos módon kibújhat. Egyrészt a felelőssége már nem a működési körében, hanem az ellenőrzési előforduló eseményekre terjed ki. Ezzel a jogalkotó kifejezésre juttatta, hogy a felelősséget korlátozni szeretné. Ezen túlmenően kimentheti magát a munkáltató azzal is, hogy a káresemény nem volt előrelátható, illetve hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ezen felül a munkáltató felelősségét a bíróság tovább mérsékelheti, akár gazdasági helyzete alapján. A munkavállaló kártérítési felelőssége ezzel szemben jelentősen nőtt. Az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felel.

5. Kollektív jogok

Végezetül hátrányosan változtak meg a kollektív jogok, azaz azon jogok, melyek a munkavállalók közösségét illetik meg. Itt nehéz egy példát kiemelni. Csökkent a védett tisztségviselők száma, a munkajogi védelem terjedelme, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga, illetve a tanulmányi munkaidő-kedvezmény is.

A LIGA Szakszervezetek 1.6 Mrd Forint támogatásból megvalósuló „A Munkáért!” elnevezésű projektjének 4 pillére van, melyek mindegyike jelentős és maradandó eredményeket tud felmutatni. Az új Munka törvénykönyve pillér azt vizsgálta, hogy a 2012. július 1. napján hatályba lépő új kódex milyen hatást gyakorolt a munka világára. Ilyen átfogó jellegű kutatásra a megváltozott munkajogi szabályozás hatályba lépését követően nem került sor Magyarországon. A kutatás egyetemekkel karöltve regionális rendezvényeken került a szakmai közönség számára bemutatásra, ahol szakmai vitára is lehetőség nyílt. A kutatás eredményei pedig egy javaslatcsomagban öltenek testet, melynek az a célja, hogy kiküszöbölje a munkavállalókra nézve különösen kedvezőtlen szabályainak a hatásait.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Pert nyert a repülésfóbiás pilóta a munkaadója ellen

Pert nyert a munkaadója ellen a Flybe fapados légitársaság egyik pilótája, akit menesztettek a cégtől, miután elkezdett rettegni a repüléstől. Teljes cikk

Rosszabb feltételek várnak a köztisztviselőkre

Szigorúbb foglalkoztatási feltételekre számíthatnak a köztisztviselők a munkafeltételeiket szabályozó új törvény tervezete alapján. A... Teljes cikk

Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk