Megbetegít a munka

Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetének főigazgatója kifejtette, hogy bővült a felismert betegségek köre. Számos olyan új információhoz jutott az orvostársadalom, amivel bizonyított, hogy a baj munkavégzésnek köszönhető. - Ilyenek a mozgásszervi károsodások, a veszélyes anyagok által előidézett vagy a stressz okozta megbetegedések, amelyeket korábban nem ismertek; a daganatos megbetegedések esetében pedig konkrét számokat is tudunk - mondja.

Ma évente 1200-1400 ember halálozik el rák megbetegedésekben úgy, hogy az közvetlenül a munkavégzéshez, munkahelyhez köthető, és egyre több foglalkozásköri megbetegedéssel szembesülünk. Legtöbbjük ugyanis 20-30 éves lappangási idő után jelentkezik: például hiába tiltották be az azbesztet, következményeivel hosszú távon számolni kell.

Nagy Imre a munkavállalói kor kitolódását is megemlítette, mivel óhatatlanul növeli a beteg dolgozók arányát. Hiába figyelünk egyre jobban magunkra, ha a bővülő kör miatt egyre nehezebb szűrni a veszélyes anyagokat. A mozgásszervi, allergiás, idegrendszeri megbetegedéseket, korábban nemigen hozták összefüggésbe a munkával. Magyar sajátosság, hogy a megbetegedések töredékét jelentik csak be, noha ennek feltétele minden téren adott.

- Amíg máshol már az újabban felismertekről készülnek a statisztikák, nálunk még mindig alapvetően a klasszikus megbetegedésekről számolnak be a munkáltatók, és lényegesen kevesebbről, mint amennyi megtörténik.

A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amely minden másnál nagyobb károsító kockázattal bír.: a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőiig, ide értve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait is. A nálunk gyakran bejelentett foglalkozási betegségek közül az uniós tagországokban is első helyen áll a zaj okozta halláskárosodás, ezt követik a fertőző és a bőrbetegségek - írja a Népszabadság.