Megjelent az idei diákmunka körkép a Meló-Diáktól - Rekordszámban töltötték ki a fiatalok

Egy hónap alatt rekordszámú diák, több mint háromezer fő töltötte ki a Meló-Diák idei kérdőívét. Az eddigiek során ilyen nagy mintával felsőoktatási intézmények vagy állami intézmények sem végeztek véleményfelmérést a tanulók körében. A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal közel negyedük került már kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter, a Diák üzletág igazgatója. Kérdőívükre 3357 diák válaszolt, akiknek túlnyomó többsége (35,1%) 1850-2000 Ft, ezt követi az 1550-1800 Ft (34%) majd a 2000-2500 Ft (20,3%) nettó órabérszint, amit elfogadhatónak tartanak a diákmunkáért cserébe. A jogosítványra, autóra és motorra gyűjtés mellett megjelent a takarékosság is, hiszen 34% nem akarja elkölteni, inkább félreteszi a diákmunkával megkeresett összeget. Ezt követi az utazni vágyás, a hobbira, műszaki cikkre (telefonra, laptopra) való gyűjtögetés, valamint a család támogatása ezzel az összeggel. 

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunkát vállalók fő motivációja a pénz (76,3 százalék), de a tapasztalatszerzés és a függetlenedés is ösztönzőleg hat.

A diákmunka kiválasztásakor a munkahely beosztásának rugalmassága, a munkahely elhelyezkedése, megközelíthetősége és a diákmunkáért járó órabér alakulása a legfontosabb szempontok a tanulóknak. Csupán 5 százalékának fontos, hogy legyen kihívás, fejlődési lehetőség a vállalt munkában, valamint a kollégák viselkedése, szakértelme a megkérdezettek 7 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 0,6 százaléka jelölte meg válaszadáskor.

Szívesen dolgoznak suli mellett is

A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják, mintegy háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A felmérésben résztvevők 31%-a délutáni órákban, suli után, míg 18 százalékuk csak hétvégén vállal(na) munkát. Szorosan követi 17,5% - akár délelőtt is, ha nincs órám és a bármikor (8,6%) válaszok.

Több mint fele a diákoknak a közösségi médián keres álláslehetőségeket, de jelentős az iskolaszövetkezetek honlapján érdeklődök száma is (39,8%) és az ismerősökön keresztül való informálódás diákmunkákról (38%).

A válaszadók 41 százaléka 3–4 napot dolgozna hetente, 31,7 százalékuk csak 2 napot, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két „végletet”, azaz a heti néhány órát, illetve az 5–6 napot.

Már nem menő a fizikai munka?

A felmérés tapasztalatai szerint bármilyen rugalmas beosztású munkát szívesen vállalnak a diákok (63%), illetve népszerű az otthonról végezhető munkák (53%), a bármi, amivel pénzt kereshetnek (42%) és a tanulmánnyal kapcsolatos, szakmai tapasztalatot is biztosító munka (31%) válaszadási opciók is. Ezzel szemben fizikai munkát a megkérdezett 18 év felettiek csak 20%-a vállalna szívesen. 

A tavalyi felméréssel azonos arányban érdeklődnek a diákok elsősorban irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök iránt. A legnépszerűbbek táborát erősíti még a telefonos munkák, értékesítés, piackutatás (27,6%), a promóciós, hostess (26,3%), a gazdasági, pénzügy és marketing (26%) valamint a fizikai, gyári, raktári (25,4%) munkák iránti érdeklődés.

Tömegközlekedéssel akár 30-60 percet is utaznának a fiatalok (31,8%), hogy munkát vállaljanak. Ezt követi a tömegközlekedéssel maximum 20 percet utazók aránya, és a csak helyben, a lakóhelyéhez közel dolgozna a megkérdezettek 17%-a. A válaszadók egy negyede 5-20 km közötti távot tenne meg azért, hogy dolgozzon. 

A Meló-Diák évente több, mint 28.000 diákkal lép kapcsolatba és kínál számukra megfelelő diákmunkákat. A Meló-Diák az elmúlt 40 évben félmilliónál is több diákot segített munkához. Az elmúlt években készített országos felmérésekkel és kimutatásokkal szeretnének olyan információkat közkinccsé tenni, amelyeknek valódi hírértéke, reprezentatív ereje van. Ezzel segítve és fejleszteni a jövőbeni diákmunkásokat foglalkoztató munkáltatókat és a velük együtt dolgozó HR-s kollégák munkáját. 

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.