Mennyi szabadság és végkielégítés jár 15 év után?

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amelyhez a felesége életkorától függően pótszabadság jár.
A feleségének tehát az életkora alapján 2011-ben 2 nap pótszabadság járt, 2014-ben 3 nap pótszabadság, 2016-ban 4 nap pótszabadság, 2018-ban 5 nap pótszabadság, és 2020-ban 6 nap pótszabadság járt az alap 20 munkanap szabadság mellett.

A feleségét a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Ez a felesége esetében azt jelenti, hogy 2010-től 2 nap pótszabadság illette meg, 2013-tól 4 nap pótszabadság, és 2015-től 7 nap pótszabadság illeti meg.

Nagyon fontos azonban, hogy a feleségét kizárólag a keresőképtelenség (pl. ha veszélyeztetett terhes volt, úgy ennek a tartama) idejére, a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára (mikor gyeden és gyesen volt) és a szülési szabadság teljes tartamára (mikor tgyást, és csedet kapott) illeti meg a szabadság.
A fentiekben rögzített szabadnapok számával és az irányadó időszakokkal kell tehát kiszámolni a feleségét ténylegesen megillető szabadnapok számát arányosítva. 2011-ben például a feleségét 24 nap szabadság illette meg a teljes évre (20 nap alapszabadság, 2 nap életkor alapján járó szabadság, 2 nap gyermek után járó szabadság), azonban a 24 napot arányosítani kell, mert csak a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára (mikor gyeden és gyesen volt) és a szülési szabadság teljes tartamára (mikor tgyást, és csedet kapott) illeti meg a szabadság. Ha ez tegyük fel csak 8 hónapot jelent, akkor csak 16 nap szabadság illeti meg abban az évben (12 hónapra 24 nap, akkor arányosítva 1 hónapra 2 nap illeti meg, 8 hónapra pedig 16 nap).

A szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság munkában töltött időnek minősül. Ez azt jelenti tehát, hogy a feleségének jár végkielégítés a munkáltató felmondása alapján, 15 éves munkaviszony esetében ez 4 havi távolléti díjnak megfelelő összeget jelent.
Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy amennyiben a felmondás indoka a felesége munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége, akkor nem jár végkielégítés.

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a felesége részére ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Amennyiben tehát a munkáltató nem adja ki az igazolásokat, úgy az illetékes kormányhivatal munkaügyi és munkavédelmi főosztályánál (a felesége lakcíme szerinti hivatal) élhetnek bejelentéssel, vagy pert kezdeményezhetnek a munkáltató ellen.

Amennyiben a munkáltató nem fizeti meg a felmondás következtében járó végkielégítés összegét, úgy is pert kezdeményezhetnek a munkáltató ellen, fontos azonban, hogy a keresetet a felmondás átvételétől számított 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes bírósághoz.