Miért legyünk aranyhalak? - 6 tipp a vezetésről Ted Lassótól

Az NBC 2012-ben megvette az angol labdarúgó bajnokság amerikai közvetítési jogait. A társaságnál úgy döntöttek, a Premier League 2013-14-es szezonjához egészen eredeti reklámkampánnyal állnak elő. Így született meg Ted Lasso, az első pillantásra esetlen, az európai focihoz egyáltalán nem konyító edző alakja. 

Az eredeti reklám 4 és fél perces volt és elképesztő sikert aratott. Ted Lasso egyszerre volt arrogáns és elképesztően tájékozatlan (tökéletesen hozva a sztereotip amerikait, csodás görbe tükröt tartva mindenki elé), a figurát kitaláló és megformáló Jason Sudeikis pedig zseniális.

Noha az NBC „visszavonultatta”, Jason Sudeikis nem akarta elengedni az általa 2001-ben megálmodott karaktert, és jól tette, sikerült meggyőznie az Apple-t, így megszülethetett a sorozat.

Ami végül jóval több lett, mint egy botcsinálta (?) futballedző csetléseit és botlásait bemutató komédia, olyannyira, hogy HR szempontból is sokat lehet tanulni Ted Lassótól, még akkor is, ha azért elég veszélyes üzenet, hogy nem baj, ha nem értesz ahhoz, amit csinálsz, elég, ha jó vezető vagy.

Márpedig Ted kifejezetten jó vezető. Mindenkivel (közép-európai szemmel nézve már-már idegesítően) kedves, legyen szó játékosról, taxisról, újságíróról, klubtulajdonosról vagy szurkolóról. Látszólag nincs egoja (aztán persze kiderül, hogy mégis), amitől egészen meglepően nyitott lesz.

Érdekes, hogy ez a szokatlan, a naivitásig menő kedvesség csak az első pár részben furcsa, egy idő után azon veszi észre magát a néző, hogy természetessé válik ahogyan Ted Lasso törődik az emberekkel. (A sorozat egyik legjobb része, amikor a hagyományosan vérgőzös szurkolókról is kiderül, hogy noha edzőként a pokolba kívánják, emberként kedvelik főhősünket.)

Ez a kedvesség húzza magával a körülötte lévőket is, azaz Ted olyan vezető, aki jobbá teszi a kollégáit. Alapfilozófiája egyszerű: légy jó ember, tiszteld a többieket és ne ítélj meg senkit. (Amit persze könnyebb leírni, mint megvalósítani.)

Lássuk, vezetőként és munkavállalóként mi mindent tanulhatunk Ted Lasso filozófiájából!

1. Tisztelet

Ted mindenki felé ugyanazzal a tisztelettel fordul a vízhordó fiútól a klubtulajdonosig. Képes arra is, hogy ne sajátítsa ki a sikereket, a csapat minden tagjának lehetőséget biztosít az önmegvalósításra.

2. Kommunikáció és a napi rutin

Ted minden napját azzal kezdi, hogy visz egy kis doboz (SPOILER: saját készítésű) sütit a klubtulajdonosnak, mondván: „nem lehetünk jó társak, ha nem ismerjük egymást”. Mindenkire próbál tudatosan odafigyelni, beilleszteni mindezt a napi, heti rutinjába. Ugyanúgy próbál figyelni a frissen igazolt játékosra, mint a csapatkapitányra, hiszen mindenkinek megvannak a maga problémái.

3. A jó ötletek bárhonnan jöhetnek

Ha egy elképzelés jó, akkor nem baj, ha az a vízhordó fiútól jön, egy próbát megér. Ted tudatosan törekszik arra, hogy kialakítson egy szűkebb „tanácsadói kört” maga köré. Ők a Diamond Dogs, akikkel rendszeresen megbeszélik a fontos (és kevésbé fontos) szakmai és személyi kérdéseket. 

4. Egy csapat tagjainak nem kell barátoknak lenniük ahhoz, hogy jól működjenek együtt

A sorozat egyik legfontosabb üzenete, hogy a munkahelyi sikereknek nem előfeltétele a barátság – a kölcsönös tisztelet viszont igen.

5. Higgy!

Az egymásba, a csapatba és persze a győzelembe vetett hit a sorozat központi eleme, nem véletlen, hogy szinte az első dolog, amit Ted kitesz a falra, az egy ilyen feliratú papír.

6. Légy aranyhal!

Ted szerint az aranyhalnak mindössze 15 másodpercnyi az emlékezete. A játékosainak (és nekünk) szóló üzenet pedig az, hogy nem a hibázás a baj, hanem az, ha az ember nem tud továbblépni és tanulni belőle.

A sorozatnak és a Ted Lasso által képviselt filozófiának természetesen megvannak a maga veszélyei (mást ne mondjunk, azt sugallja, hogy számottevő szakmai tudás nélkül, pusztán vezetői erényekkel is sikeresek lehetünk), ám a sorozat fő üzeneteit érdemes megfontolni, leginkább pedig megnézni a 30 perces részeket – rengeteget tanulhatunk belőle.

Nyitókép: apple.com