Miért nem engem vettek fel?

Egy átlagos munkatárs-kiválasztás során a munkáltatónál van 1 db nyitott pozíció, a keresés végére marad 3-4 szóba jöhető jelölt, akik közül bárki megfelelő lenne szakmailag is, emberileg is. Ezt a 3-4 embert kiválasztani még könnyű, tisztán racionális alapon is (amúgy sem jelentkeznek már emberek százával egy-egy pozícióra). De a végén akkor is csak 1 embernek tudnak állást kínálni, a másik 3 csalódott lesz. Fontos tudni, hogy a végső döntést sosem a HR-es hozza meg, így őket hibáztatni nem visz előre.

A leggyakoribb indokok általában olyasmik, amiket nem, vagy nagyon nehezen tudott volna megváltoztatni, és leginkább az „élet hozta”. Pl. A másik jelölt ...

...hamarabb tud kezdeni, és sürgős az új kolléga érkezése - ez még valamennyire racionális döntés, de azért kérdőjelesen…

...ugyanebben az iparágban mozgott, ettől várnak némi helyzeti előnyt a munkájában - egyáltalán nem biztos, hogy lesz is.

...ő volt a legszimpatikusabb - természetesen a többivel sem volt semmi komoly probléma

...tud valami mást is, mint a többi jelölt (pl. beszél még egy idegen nyelvet) ami nem volt ugyan az álláshirdetésben feltétel, de mégis jól jön a munkáltatónak

...a munkáltató személyesen ismerte a referenciaszemélyt, így benne volt a legnagyobb bizalma

A teljes cikket olvasd el a HR Blogon.



Fotó: Pexels.com