Miért nincs MI-t érintő oktatási stratégia és jó ötlet-e leépíteni a bölcsészképzést?
A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a felsőoktatási, kulturális és innovációs tárgyú törvények módosításának vitája kedd délután a parlamentben. Az ellenzék sérelmezte a bölcsészképzés leépítését és a a mesterséges intelligenciát (MI) érintő oktatási stratégia hiányát. Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter reakciója szerint a magyar felsőoktatási intézmények állják a versenyt.
MSZP: visszaesett a nyelvvizsgát szerzők fiatalok száma
Hiller István MSZP-képviselő azt mondta, nem látja, hogy a kormánynak az oktatás, ezen belül a felsőoktatás kérdésében lenne olyan stratégiája, "amelyet mindannyian vallanak".
Megjegyezte nem zárható ki, hogy valaki szakma tanulása után menjen felsőoktatási intézménybe, de nem ez a tipikus. Nehéz, válságos időben nehezebben veszíti el a munkahelyét az, akinek diplomája van - hangsúlyozta. Hozzátette, ezzel nem azt állítja, hogy nincs szükség jól képzett szakmunkásokra.
Hiller István, az MSZP vezérszónoka felszólal a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 29-én. MTI/Balogh Zoltán
Rövidlátó az a gondolkodás, ami aktuális pillanatnyi érdeket próbál a felsőoktatás centrumába helyezni - fogalmazott.
A koronavírus-járvány utáni időszakban a 20-24 éves korosztályban 55 százalékkal csökkent a nyelvvizsgát szerzők aránya 2015-höz képest - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, a 25-29 évesek között a sikeres nyelvvizsgát tevők számának visszaesése ez idő alatt több mint 78 százalékos.
Mi Hazánk: kevés szabadalmi bejelentéssel a nemzetgazdaság képtelen fejlődni
Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője kijelentette, pártjuk minden olyan törekvést támogat, ami a magyar felsőoktatást, a hazai kutatásfejlesztést és innovációt, a tudományos életet vagy a szabadalmak és más iparjogvédelmi oltalmi formák sikeresebb hasznosítását mozdítja erő.
Kiemelte, hogy a KSH 2023-as adatai szerint
Magyarország a GDP 1,38 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ami kevesebb, mint fele az OECD-országok átlagának.
Hozzátette, hogy az 1980-as évek közepén még több, mint háromezer belföldi szabadalmat jelentettek be évente Magyarországon, az utóbbi években ez a szám 450-500. Ilyen kevés szabadalmi bejelentéssel a nemzetgazdaság képtelen fejlődni - mondta Szabadi István.
Irracionális az a kormányzati elképzelés, hogy Magyarország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz legnagyobb innovátor országa közé kerüljön - szögezte le a vezérszónok.A politikus azt a meglátását is hangoztatta, hogy a magyarországi pártok közül csak a Mi Hazánknak van önálló megvalósítható kutatás-fejlesztési és innovációs programja.
Jobbik: nincs MI-t érintő oktatási stratégia
Z. Kárpát Dániel Jobbik-képviselő azt kérdezte, mi a véleménye a miniszternek a bölcsészképzés leépítéséről bizonyos felsőoktatási intézményekben és bizonyos szakok esetében. A kritikai gondolkodás elsajátítása lehet az a kulcs, amit a munkaerő- piacon való megmaradást segítheti. A top cégek jól képzett szakembereket és közte bölcsészeket keresnek - jegyezte meg.
Nem látja a mesterséges intelligenciát (MI) érintő oktatási stratégiát sem, aminek kapcsán már tegnap is le voltak maradva, ahogy azt sem, hogy a felsőoktatás világa fel lenne erre készülve. Magyar munkahelyvédelmi alapot sürgetett, amelybe az óriáscégek egy százalékos különadó fizetést kellene, hogy vállaljanak, és amiből megvédenék a magyar munkavállalókat is.
Hankó Balázs: a magyar felsőoktatási intézmények állják a versenyt
Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter úgy reagált, hogy 2030-ra olyan "nemzetközi kiválóságot" szeretnének biztosítani a hazánkban tanuló magyar és külföldi diákoknak, ami azt jelenti, hogy vannak magyar intézmények a világ és uniós top 100 egyetemei között. Ezért újult meg a magyar felsőoktatás és ezért mondják, hogy a felsőoktatási intézmények a világ vezető egyetemeivel versenyeznek. Azt kívánta, ne legyen igaza Szabadi Istvánnak, és el tudják érni a kitűzött célokat, ehhez nyújtanak segítséget a módosítások.
Az elmúlt tíz évben háromszorosára nőttek a K+F és innovációs források, a 1042 milliárd forint a GDP 1,43 százaléka, 2030-ra pedig a GDP 3 százaléka a cél - jelezte.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter felszólal a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 29-én. MTI/Balogh Zoltán
Büszkék lehetnek arra, hogy kétszeresére nőtt az egymillióra lakosra eső kutató-fejlesztői létszám és az elmúlt öt évben duplájára emelkedett a doktori képzésben résztvevők száma, amely mostanra eléri a 11 ezret. A javaslattal erősítenék a kooperatív doktori képzést, ami azt jelenti, hogy egyetemi és vállalati munkahelye is van a doktorandusznak és egyre erősebb szerepet játszik a szabadalmi tevékenység. A cél az adott vállalatok és egyetemek szabadalmi bevétele nőjön - jelezte.
A felsőoktatás és szakképzés területén felmerülő kérdésekre elmondta: a rangsorok tekintetében egyre erősebb nemzetközi verseny van, és abszolút értékben a magyar felsőoktatási intézmények állják a versenyt. Még jobban állnák, ha objektív paraméterek - például nemzetközi diáklétszám - szerepelnének a szempontok között - jegyezte meg. Ha pedig az oktatási, kutatási kiválóságot és az ipari bevételt néznék, akkor a Semmelweis Egyetem a legjobb százban lenne benne - fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy ősszel olyan felsőoktatási módosításokat fogadtak el, ami az MI hatását volt hivatott kontrollálni.
Összegzése szerint jelen javaslat a felsőoktatás vonatkozásában segíti és kiteljesíti az egyetemi autonómiát, az innovációs és tudományos területen pedig a legfontosabb elem, hogy a doktori képzéseknél a frontális kreditet érő képzési formák helyett a duális, kooperatív képzési formák kerülhetnek előtérbe.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
MTI
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Az oktatás stratégiai ágazat, ami nemcsak egy politikai tételmondat, hanem a mindennapok valósága, mert egy ország jövője az iskolapadban kezdődik -... Teljes cikk
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 12 pontból álló cselekvési tervet állított össze, hogy hogyan tudnák hasznosítani a mesterséges... Teljes cikk
Technikumi végzettséggel magasabb jövedelem érhető el, mint gimnáziumival, sőt, a 3 éves szakképzésben szerzett végzettség is közelít a... Teljes cikk
- Balatoni Katalin: a pedagógusok digitális mentorok, lelki támaszok, kreatív alkotók 1 hete
- Hankó Balázs: öt tudásközpontot alakítanak ki a szakképzés további fejlesztése érdekében 1 hete
- A szakképzésbe is begyűrűzik a mesterséges intelligencia 2 hete
- KIM: Technikumi végzettséggel magasabb jövedelem érhető el, mint gimnáziumival 2 hete
- Felmérés: Romániában a felnőtt lakosság több mint harmada funkcionális analfabéta 2 hete
- Így nézhet ki a 2025/2026-os tanév szakképzési tanév rendje 2 hete
- Több mint 1300 diák szakképzését támogatja egy alapítvány 2 hete
- Kihirdették a 2025/2026-os tanév rendjét 3 hete
- Díjazták a legjobb magyar egyetemeket 3 hete
- A 3-22 éves népességből iskolarendszerű képzésben részt vevők aránya - grafikon 1 hónapja
- Újraírják az MI-stratégiát – már óvodától tanítani kell a mesterséges intelligenciát 1 hónapja