Milyen munkanélküliség?! 300 ezer alá csökkent az álláskeresők száma
A Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is köszönhetően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma november első napjaira 300 ezer alá esett Magyarországon - közölte Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A június közepi mélypont óta ez már közel 80 ezres csökkenést jelent, tavasz óta pedig most először csökkent 300 ezer alá a regisztrált álláskeresők létszáma.
A munkaerőpiacot több adatbázis alapján lehet jellemezni, így a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, azonban a regisztrált álláskeresőkre vonatkozóan a legpontosabb az NFSZ statisztikája - hangsúlyozta Bodó Sándor.
Szeptemberben közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, azon belül a legaktívabbnak számító 15-64 évesek között 70,3 százalékos a foglalkoztatási ráta. Ezt a világjárvány okozta helyzethez képest is jó adat az államtitkár szerint.
Láthatóan csökkent ugyanakkor a foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, vagy a vendéglátás területén. Utóbbi katasztrofális helyzetben van, itt új szemléletre és kormányzati intézkedésekre van szükség Bodó Sándor szerint.
Egy év alatt érdemben nőtt viszont a foglalkoztatottak száma az IT szektorban, 22 ezerrel, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén 17 ezerrel, az építőiparban 16 ezerrel, és a kereskedelemben 13 ezerrel.
A szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek területén a kormányzati intézkedések révén a kutatás-, fejlesztési és innovációs bértámogatás segítségével több mint 22 ezer munkahelyet sikerült megvédeni mintegy 17,5 milliárd forintból. Ez jelentős mértékben hozzájárult az új munkahelyek létrejöttéhez is a szektorban.
A részmunkaidő aránya júniusban érte el eddigi csúcspontját 6,5 százalékkal, ez szeptemberig 5,6 százalékra mérséklődött.
Magyarország továbbra is az EU azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. A 27 tagállam átlagában a munkanélküliségi ráta 8 százalék feletti, a legsúlyosabb helyzetben lévő déli országokban a 16 százalékot is meghaladja. A magyar mutató az átlagos értéknek mindössze a fele, a spanyol-görög adatnak pedig csupán a negyede - mutatott rá Bodó Sándor.
A KSH adatai szerint szeptemberben munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.
A munkaerőpiacot több adatbázis alapján lehet jellemezni, így a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, azonban a regisztrált álláskeresőkre vonatkozóan a legpontosabb az NFSZ statisztikája - hangsúlyozta Bodó Sándor.
Szeptemberben közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, azon belül a legaktívabbnak számító 15-64 évesek között 70,3 százalékos a foglalkoztatási ráta. Ezt a világjárvány okozta helyzethez képest is jó adat az államtitkár szerint.
Láthatóan csökkent ugyanakkor a foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, vagy a vendéglátás területén. Utóbbi katasztrofális helyzetben van, itt új szemléletre és kormányzati intézkedésekre van szükség Bodó Sándor szerint.
Egy év alatt érdemben nőtt viszont a foglalkoztatottak száma az IT szektorban, 22 ezerrel, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén 17 ezerrel, az építőiparban 16 ezerrel, és a kereskedelemben 13 ezerrel.
A szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek területén a kormányzati intézkedések révén a kutatás-, fejlesztési és innovációs bértámogatás segítségével több mint 22 ezer munkahelyet sikerült megvédeni mintegy 17,5 milliárd forintból. Ez jelentős mértékben hozzájárult az új munkahelyek létrejöttéhez is a szektorban.
A részmunkaidő aránya júniusban érte el eddigi csúcspontját 6,5 százalékkal, ez szeptemberig 5,6 százalékra mérséklődött.
Magyarország továbbra is az EU azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. A 27 tagállam átlagában a munkanélküliségi ráta 8 százalék feletti, a legsúlyosabb helyzetben lévő déli országokban a 16 százalékot is meghaladja. A magyar mutató az átlagos értéknek mindössze a fele, a spanyol-görög adatnak pedig csupán a negyede - mutatott rá Bodó Sándor.
A KSH adatai szerint szeptemberben munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.
_esemenyajanlo_2022_05.png)
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Irodai disztópia - ha a munka és a magánélet az agyunkban is szétválna