Mindenkinek jól jöhet: a dolgozóknak és a cégeknek is

Az öngondoskodás egyre fontosabbá, népszerűbbé válik, egyre többet hallunk róla. A piac egyik legjobb alternatíváját kínáló önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak hogyan teljesítenek ebben a felfokozott érdeklődésben?

Azt mondhatjuk, hogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak az idén is jól teljesítettek. Ezt mutatja, hogy az önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona idén június végéig 1300 milliárd forint fölé nőtt, ami 4,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Az egy tagra jutó átlagos vagyon pedig 5 százalékkal 1,2 millió forint fölé emelkedett. Közben a tagok is kitettek magukért: az egyéni befizetések a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjkasszáknál 17 százalékkal közel 29 milliárd forintra, az egészségkasszáknál pedig 26 százalékkal 10,4 milliárd forintra nőttek. Az egyéni befizetések kiugró növekedése egyrészt a pénztárakba vetett bizalmat mutatja, emellett nagyban köszönhető az állami támogatásként funkcionáló évente akár 150 ezer forintos adó-visszatérítésnek és az öngondoskodás felértékelődésének is. Ugyanakkor továbbra is hiányzik a munkáltatók komolyabb szerepvállalása az alkalmazottak takarékoskodásában.

Ezek elég kedvező számok és egyértelműen mutatják, hogy a mostani pénztári tagok nagyon fontosnak tartják a takarékoskodást, ugyanakkor tudomásunk szerint a kasszáknak körülbelül 2 millió tagja van, miközben a munkavállalók száma 4 millió…

Kétségtelen, hogy sokan még nem kezdték meg az öngondoskodást a pénztárakon keresztül. Ezen a Pénztárszövetség kutatásai szerint a munkáltatók szerepvállalása segíthetne. A legfrissebb, idén készített felmérésünk szerint a sokan az állam segítségére és a munkáltatók támogatására várnak. Elég egyértelműek az adatok: az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 71 százaléka növelné egyéni befizetéseit, ha ezt munkáltatója is kiegészítené, tehát vállalati hozzájárulást is kapna. Ebben az esetben azok akik már ismerik a pénztárakat, a tagok havonta a jelenleg leggyakoribb 5-10 ezer forintos összeg helyett havonta 16-40 ezer forintot is félretennének. A pénztári tagsággal még nem rendelkezők közül is minden második dolgozó megkezdené a pénztári előtakarékosságot, ha munkáltatójuk hozzájárulna ehhez. Összességében tehát a munkáltatóknak kiemelten fontos szerepe van a munkavállalók öngondoskodásában. Emellett munkaerő-piaci szempontból is kézenfekvő lépés lenne a munkáltatók aktív részvétele a dolgozók jövőre való felkészülésében.

Munkaerő-piaci szempontból?

Egyre súlyosabb problémát jelent a magyar gazdaságban a munkaerőhiány. Ez pedig azt eredményezte, hogy a dolgozók megtartása felértékelődik, egyre nagyobb a verseny a jó munkaerőért. Az sem ritka, hogy egymástól próbálják elcsábítani őket a cégek. Emiatt az alkalmazottak megtartása különösen fontossá vált. A bérek emelése mellett a dolgozók önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagságához hosszú távra adandó munkáltatói kiegészítéssel a cégek könnyebben magukhoz köthetik az alkalmazottakat.

A jövő évtől viszont éppen hogy szigorodik az adókörnyezet. Mit tehetnek a munkáltatók?

A módosuló adószabályok miatt a munkáltatók (is) keresik annak lehetőségét, hogy a korábban kedvezményes adózással nyújtott egészség- és/vagy nyugdíjpénztári hozzájárulásra szánt összeget milyen módon tudják továbbra is adni a munkavállalóiknak, vagy más hasonló - nyugdíjcélú vagy egészségügyi tudatosságot építő - juttatással helyettesíteni. Ami az önkéntes pénztári juttatásokat illeti több út is elképzelhető. Szóba jöhet az szóba jöhet a támogatók (így akár a munkáltatók) által is a tagoknak nyújtott speciális juttatás, az adományozás, de elméletileg például akár az is, hogy hogy egy-egy munkáltató megmaradva a megszokott hozzájárulásnál a pénztári juttatás mértékét csökkentse, az így felszabaduló összegből pedig az újonnan keletkező adótehernek megfelelő bérfejlesztést hajtson végre. Újdonságként pedig elterjedhet a célzott szolgáltatás.

Célzott szolgáltatás? Mit lehet erről tudni, miért éri meg a munkáltatónak?

Ez a ma még kevéssé elterjedt támogatási forma mostani információink szerint jó alternatíva lehet azon munkáltatók számára, akik továbbra is az egyes meghatározott juttatásokra irányadó adókulcs mellett kívánnak hozzájárulni a náluk dolgozók előtakarékosságához. Lényege, hogy a támogató (jellemzően a munkáltató) nem a munkavállaló egyéni számlájára, hanem egy elkülönült támogatási számlára fizet, így a befizetés nem válik az egyéni számla részévé. A célzott szolgáltatás keretében erről a támogatási számláról  - a támogató és a pénztár között kötött külön szerződés alapján - a támogatottak előre meghatározott szolgáltatásokat, például egészségpénztárak esetében gyógyszervásárlást, orvosi ellátást, nyugdíjpénztárban pedig értelemszerűen majdani nyugdíjszolgáltatást vehetnek igénybe. Véleményem szerint a célzott szolgáltatás könnyedén a már említett munkaerő-megtartás hatékony eszközévé válhat, mivel egy rugalmas lehetőségről van szó, ami alkalmas
egyéni munkáltatói preferenciák megvalósítására, vagy akár munkahelymegőrző, hűségprogramok kialakítására is. A támogató ugyanis az általa a szerződésben kikötött feltételek szerint támogathat egyes korosztályokat, bizonyos élethelyzetben lévő embereket vagy egy munkáltatóhoz tartozó munkavállalók összességét, illetve azoknak csoportjait, de például hűségidő is kiköthető a juttatás kapcsán. A támogatás tehát csoportképző elvek mentén is odaítélhető, differenciáltan nyújtható, és - különösen nyugdíjpénztárak esetében - a támogató, a támogatott és a pénztár számára egyaránt hosszú távú elköteleződést jelent.

Ezzel együtt azt mindenképpen látni kell, hogy a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítások terén hosszú távon mindenképp szükség van a munkáltatók széles körben elterjedő - ideális esetben szinte minden dolgozóra kiterjedő - szerepvállalására, ezért mi egy egységes, hosszú távú koncepciót szorgalmazunk az előtakarékosság fokozására.

Milyen lépésekre számítanak?

A Pénztárszövetség bízik abban, hogy hamarosan létrejön egy olyan új szabályozás, amely a munkáltatók szerepét növeli, azaz kiemelt ösztönzést ad nekik, hogy hozzájáruljanak az alkalmazottak pénztári takarékoskodásához. Ezzel mindenki jól járna, a munkáltatók, a munkavállalók és az állam is.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéről további információ: www.penztar-szovetseg.hu