Minimálbér Európában, Amerikában, Magyarországon

Hivatkozik rá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmánya, a philadelphiai nyilatkozat, az Európai Szociális Karta, Magyarország Alaptörvénye, valamint a Munka Törvénykönyve is. A szabályozás egyrészt meghatározza a bérek kötelező legkisebb mértékét, valamint törekszik a tisztességes bérezés megvalósítására. Minimálbér meghatározására azért van szükség, mivel biztosítani kell azt, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága bérek területén ne kerülhessen egy bizonyos szint alá. Ezek a rendelkezések kötelezőek, azaz amennyiben a munkaszerződés minimálbér alatti bérezést tartalmaz, abban az esetben ez a rendelkezés érvénytelen, és helyette a minimálbér összegét kell alkalmazni. A hatályos jogszabályok Magyarországon a bérek minimális korlátja vonatkozásában megkülönböztetik a kötelező minimálbért, illetve a középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimumot. Ennek megfelelően a minimálbért nálunk két összegben szokás megadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló bére ezen összegeknél nem lehet alacsonyabb. Egyszerűsített foglalkoztatás, illetve közmunka esetén a bér ugyanis ennél lényegesen alacsonyabb is lehet, amely alapvetően sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. Az is aggályos, hogy ezen munkák végzői a ledolgozott munkaidő függvényében megfelelő tartamú jogszerző időt sem szereznek. Ezen túlmenően még az is előfordulhat, hogy a munkavállaló alapbérére sem jogosult, hiszen az Mt. 146.§-a értelmében amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, alapbér fizetési kötelezettsége sincsen.

A minimálbér megállapításáról szól az ILO 131. számú Egyezménye, melyet Magyarország nem ratifikált. Ennek az a jelentősége, hogy meghatározza azon szempontrendszert, amelyet a minimálbérek megállapításánál figyelembe kell venni. Ezen elvárásoknak a hazai rendszer jelenleg nem felel meg.

A minimálbér mértékével összefüggésben több nézet verseng egymással. Egyrészt azt szokták kiemelni, hogy a minimálbér emelése a fogyasztást és az adóbevételeket is növeli, így annak pozitív hatása van. A másik oldalról viszont arra hivatkoznak, hogy a minimálbér emelése a foglalkoztatás ellen hat. A minimálbér mértéke az egyes európai országokban jelentősen eltér. Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Franciaországban, Írországban a minimálbér mértéke havi 1 500 euró körül van. Európa nyugati felén többségében azonban csupán 6-800 euró összegű minimálbérekkel találkozunk. Európa egy részén egységes minimálbér létezik, míg más országokban szektoronként eltérő minimálbért alkalmaznak. Utóbbira példa Németország, ahol a minimálbér 6,50 euró és 14,70 euró között ingadozik. A német DGB szakszervezet, mely a világ legnagyobb szakszervezeti szövetsége 6,2 millió munkavállalóval, azért küzd, hogy a 8,50 euró összegű minimálbért minden munkavállaló kapja meg. Ez havi 1 500 euró összegű fizetést jelent. A magyar minimálbér, mely jelenleg hozzávetőlegesen 2 euró/óra, azaz 330 euró /hó (101 500 forint, 118 000 forint), a régióban alacsonynak számít. Ennél lényegesen alacsonyabb összegű minimálbér csupán Bulgáriában, illetve Romániában található.

Európán kívül az Egyesült Államokban a minimálbér jelenleg 7,25 dollár (1 500 forint), amit 10,10 dollárra kívánnak felemelni. Az egyes tagállamok azonban ennél magasabb minimálbért is megállapíthatnak: Washington államban a minimálbér így 9,32 dollár. Az emelés mind szövetségi, mind pedig tagállami szinten jelentős politikai vitát generál. Svájcban a szavazók most vasárnap utasították el a minimálbér emelését, mely 22 svájci frank (24,65 dollár) lett volna. Ez az összeg hozzávetőlegesen 5 000 forint óránként. Ez az összeg Magyarországon a 483/2013. (XII.17.) Kormányrendelet alapján 584 forint (1,8 euró), illetve 679 forint (2,3 euró) attól függően, hogy a minimálbérről, vagy pedig a garantált bérminimumról beszélünk. Svájcban országos minimálbér nincsen, annak meghatározását a szakszervezetek kezdeményezték. Elemzők arra is rámutatnak, hogy Svájcban a munkaerő-piaci szabályozással összefüggésben sikeres népszavazást nem lehet tartani.

Kéri Ádám, Adam's Blog
HR Blog