Mire ügyeljenek a vállalkozások most, hogy beüt a brexit?

Bár a brit kormány fogadkozik, hogy az év végéig lezárják az unióval a tárgyalásokat a jövőbeli viszonyról, ebben a londoni vezetésen kívül mindenki kételkedik. Ennek azért van jelentősége, mert a „valódi brexit”, vagyis az EU belső piacáról való kilépés csak az átmeneti időszak után következik majd be, az igazán radikális változások akkor várhatók a vállalkozások számára is, ezeknek a jellegét pedig csak a februárban kezdődő tárgyalások során tisztázzák le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene már most odafigyelni, mi az, ami most változik, mi az, ami később.

Az átmeneti időszakban Nagy-Britannia továbbra is az uniós jog szerint működik

Vagyis tagja marad a belső piacnak, így például az áfarendszernek. Ebből következik, hogy számla kiállításakor továbbra is alkalmazható a közösségi adószám, és ugyanígy elvárja a hatóság az A60-as összesítő nyilatkozat benyújtását is. Ha viszont lejár az átmeneti időszak - tehát a jelenlegi állás szerint 2021. január elsejétől - az Egyesült Királyság harmadik országnak számít, vagyis az ettől az időponttól indított termékértékesítés esetén az Áfatörvény exportra vonatkozó rendelkezései lesznek érvényesek, az onnan való beszerzés pedig importnak minősül majd.

Nincs változás az átmeneti időszakban az áfavisszatérítésnél sem

Az adót a letelepedés helye szerinti tagállamok illetékes hatóságához kell benyújtani, függetlenül attól, hol fizette meg a társaság. Vagyis egy magyar illetőségű vállalkozásnak akkor is a NAV-hoz kell fordulnia, ha az áfát az Egyesült Királyságban fizette meg. Fontos azonban, hogy a kérelem benyújtásának határideje az általános szabálytól eltérően nem a tárgyév utáni szeptember 30-a, hanem 2021. március 31-e lesz. Azt egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy a rendszer marad-e így az átmeneti időszak után. Ahhoz arra lenne szükség, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország viszonosságban állapodjon meg egymással. Az átmeneti időszakban természetesen a brit - és a Nagy-Britanniából Magyarország felé tartó - utasokat áfa-visszatérítés sem illeti meg, hiszen vásárlásuk egyelőre az EU-n belülinek számít.

Az, hogy a brexit megállapodással zajlik le, leginkább azok számára jelent könnyebbséget, akik árut szállítanak az Egyesült Királyságba.

Esetükben komoly felkészülést igényel ugyanis, hogy az átmeneti időszak után nem uniós országgal kereskedő vállalkozás lesznek. Ehhez először is regisztrálniuk kell, de az uniós jog alapján kiállított behozatali/kiviteli engedélyek is érvényüket vesztik. Azt egyelőre nem lehet tudni, vám terheli-e majd a kereskedelmet, ebben az esetben ugyanis az is plusz adminisztrációt jelent majd. Arról, hogy a kereskedőknek mire kell figyelniük, az Európai Bizottság magyar nyelvű oldalán érdemes tájékozódni, itt egy feladatlista is található, amelyen érdemes végigmenni - ha másért nem, hogy az átmeneti időszak vége ne érjen senkit felkészületlenül.

A jövedelmek után fizetendő adók és járulékok esetében némileg egyszerűbb a helyzet

A szabályokat ugyanis elsősorban a tagállamok közötti egyezmények határozzák meg, vagyis nem számít annyira, hogy egy ország EU-tag, vagy sem. A személyi jövedelemadó és a tőkenyereség után fizetendő adók esetében tehát nem lesz változás sem most, sem az átmeneti idő lejárta után, az adózás feltételeiről mindkét esetben a 2011. évi CXLIV., a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kihirdető törvény rendelkezik. Ez alapján például a munkaviszonyban szerzett jövedelem abban az államban adóztatható, ahol azt megszerezték. Az adóegyezmény a társasági adó fizetését is szabályozza, így ott sem várható változás sem a Brexit mostani, átmeneti, sem a „végleges” fázisában.

A társadalombiztosítási kötelezettségek esetén ugyanakkor figyelembe kell venni az uniós tagállamok rendszerei közötti koordinációt.

Ez rendezi például azt a helyzetet, hogy ha valaki egy magyar cég alkalmazottjaként egy másik tagállamban végez munkát, a jövedelme után a járulékokat nem kell a munkavégzés helye és a vállalkozás bejegyzése szerinti országban is megfizetni. Egyelőre ez nem fenyeget a britekkel kapcsolatban sem, az ilyen helyzetet még akkor rendezték, amikor nem lehetett tudni, hogy a kilépési megállapodással vagy anélkül következik be a Brexit. Vagyis az Egyesült Királyságban dolgozó magyar munkavállalók és vállalkozók, illetve a Magyarországon munkát végző briteket társadalombiztosítási helyzete változatlan január 31-e után.

A brexittel kapcsolatos, folyamatosan frissülő - nem csak adózási - információkért érdemes a NAV brexit-oldalát felkeresni.

A cikket a BaBér tanácsadói készítették.