Munkába járás: korlátozott munkáltatói támogatások

Fordított világ?

A Magyar Kerékpárosklub 2012 tavaszi adatfelvétele szerint márciusban a 18 év feletti magyar lakosság 39 százaléka, a Budapesten élők 14 százaléka használt kerékpárt közlekedésre és/vagy túrázásra. A vizsgált időszakban a kerékpárt közlekedési eszközként használók 35 százaléka mindennap közlekedett. Logikusnak tűnik, hogy legnagyobb arányban a Dél-Alföldön, majd Észak-Alföldön használnak kerékpárt. Az életkort tekintve nincs nagy különbség az egyes korosztályok között. Budapesten és a megyeszékhelyeken kevésbé, a városokban és a községekben gyakoribb a kerékpározás. Iskolai végzettséget tekintve a felsőfokú végzettségűek, továbbá az érettségizettek viszonylag ritkábban, a szakmunkások és a legfeljebb 8 általános végzettségűek rendszeresebben kerékpároznak.

Pedálozók

Számos cég alakított ki a közelmúltban, vagy már régebben őrzött tárolót a dolgozók kerékpárjainak tárolására. Nem ritka a zuhanyzó, öltöző kialakítása azokon a helyeken is, ahol egyébként külön öltöző működtetése nem tartozik a munkafolyamathoz. A munkába rövidebb-hosszabb pedálozás után érkezők így átöltözhetnek, esetleg egy gyors zuhany után frissülve kezdhetik meg a munkát. Akik azonban rendszeresen kerékpárral járnak dolgozni, többnyire már úgy öltöznek, hogy egy reggeli munkába biciklizéstől ne izzadjanak meg. Néhányan így az egyébként javallott napi reggeli testmozgást is teljesítik a munkakezdés előtti kerekezéssel. Előfordul az is, hogy valaki a cafetériában felajánlott helyi utazási bérletet váltja ki a pedálozással, s így annak támogatási keretét más célra, például üdülésre fordíthatja.

Állórajt

A munkába járás támogatásának hazai rendeleti szabályozásában a napi munkába járás fogalmánál rögzítésre került, hogy a kiindulási pont a "munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás". A szabály megkülönbözteti a helyi és a helyközi munkába járás eseteit. A helyközi esetben kvázi kizárólagosságot kap a közösségi közlekedés. Ugyanakkor a helyi közlekedésnél elismerést kap a közösségi közlekedésen kívüli eset.

Hátszél nélkül

A munkáltatót terhelő magyar támogatások lehetőségei azonban jelenleg elsősorban a közösségi közlekedésre vetítettek. Az egyéni munkába járás támogatása a szabályok szerint a munkavállaló részére a személyi jövedelemadó törvényben a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén adott. A jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg, 9 forint/kilométer jár a meghatározott esetekben. Mivel az elfogadott definíció szerint a gépjármű olyan közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartását jogszabály írja elő, (emiatt?) az emberi erővel hajtott kerékpár, de a gépi erővel hajtott a segédmotoros kerékpár, vagy a villanykerékpár használata is kimarad a kedvezményezett körből.

Megvilágított pálya

Az egyik hazai gazdasági hetilap által közölt összefoglaló szerint a munkavállalók a kerékpárral történő munkába járás esetében Belgiumban 20 eurocentet, Hollandiában 15 centet írhatnak le az adóból kilométerenként. Nagy-Britanniában pedig mérföldenként adnak 20 pennyt. A munkáltatók a környezet védelme érdekében fizetnek a biciklizésért, és természetesen azok kapnak többet, akik messzebbről, illetve messzebbre tekernek.

Bagó József
Munkaügyi Szemle 2012/IV.