Munkakönyv helyett munkaügyi nyilvántartás

Címlap >> MunkajogMunkakönyv helyett munkaügyi nyilvántartás /uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20031021majustol.html" [origo]" " " Munkakönyv helyett munkaügyi nyilvántartás2003. október 22., szerda, 7:00|Utolsó módosítás: 2003. október 22., szerda, 7:27A cikk betűmérete :kisebbnagyobbA megszűnt munkakönyv helyett hónapok óta tervezi a munkaügyi tárca az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozását. Ennek érdekében 2004. május 1-jei hatállyal több jogszabály is módosulni fog, a törvényjavaslat általános vitáját kedden kezdte meg a parlament.AjánlatEgységes foglalkoztatási adatbázist hoznak létreA törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a Nyilvántartás hozzá fog járulni a munkaerőpiac átláthatóságának javulásához, a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez, és a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javításához. A nyilvántartott adatok, hozzáférés, felhasználásAz Egységes Munkaügyi Nyilvántartás a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra vonatkozóan tartalmazni fogjaa munkavállalók személyi adatait (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), TAJ-számukat, állampolgárságukat, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kódjukat,a munkáltatók adószámát, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó adóazonosító jelét, megnevezését, telephelyének és székhelyének címét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját,a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartott adatokba az alábbi szervek, illetve hatóságok tekinthetnek majd be:a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei a társadalombiztosítási szabályokban előírt bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése, a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása továbbfolyósítása és a rendszeres szociális segély megállapítása, az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, továbbá a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és megyei (fővárosi) felügyelőségei a munkaviszony létesítésével, valamint megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése, a menekültügyi hatóság, valamint a központi és területi idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adategyeztetéscéljából. A nyilvántartott adatok statisztikai célra is felhasználhatók, és azonosítója alapján saját adataihoz a munkaadó és a munkavállaló is hozzáférhet, azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhet. Az azonosításra használható kódot miniszteri rendelet fogja szabályozni.A rendszer működtetése, bejelentési kötelezettségA törvényjavaslat szerint az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti majd. AjánlatVáltozik a munkajog, emelkedik a munkaügyi bírságA Javaslat rendelkezik a Nyilvántartás létrehozásának módjáról, melynek kiinduló adattartalma úgy jön létre, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság átadja a nyilvántartást működtető szervnek a munkavállalóknak és a munkaadóknak 2002-re és 2003-ra vonatkozó, a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerinti adatait. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy egy-egy munkaadónál 2002. és 2003. december 31-én kik álltak munkaviszonyban. A Nyilvántartás naprakészségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat 2004. május 1-jétől azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadóknak a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről. A munkaadó a munkaviszony létrejöttének időpontját legkésőbb a munkaszerződés megkötését követően, a munkavállaló munkába lépésének napjáig, a munkaviszony megszűnésének időpontját pedig a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő napon köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség arra az esetre is kiterjed, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkaadó a munkavállalót eredeti munkakörében újra foglalkoztatja. Ugyancsak fennáll majd a bejelentési kötelezettség, ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet vagy a munkaadó és a munkavállaló megállapodása utólag, a munkavégzés megkezdését követően rendelkezik. A munkaügyi ellenőrzés ki fog terjedni a bejelentési kötelezettség megtartására is.Módosulni fog a társadalombiztosítási szervek felé fennálló bejelentési kötelezettség is. A hatályos szabályozás szerint a foglalkoztató a biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát 8 napon belül köteles bejelenteni a társadalombiztosítási szerveknek.. A törvényjavaslat értelmében 2004. május 1-jétől kezdődően a munkáltatóknak a bejelentést a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, illetve a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell megtennie. [origo]Korábban:Jövőre elérhető a virtuális munkaügyi nyilvántartásMunkakönyv helyett mágneskártya