Munkáltatói hozzájárulás önkéntes biztosítópénztárba

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35.§-a lehetővé teszi a magánszemély számára, hogy éves összevont adóalapját csökkentse az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő saját befizetéseinek, valamint munkáltatója adóköteles befizetésének meghatározott hányadával, az előírt feltételek megléte esetén. Ettől független a 7. § munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó rendelkezése.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. §-a sorolja fel a magánszemély azon bevételeit, amelyek a jövedelem kiszámítása során nem számítanak bevételnek, vagyis a magánszemély nem adózik utánuk.

Ilyen például az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba (nyugdíj vagy egészség) a magánszemély javára befizetett munkáltatói hozzájárulás meghatározott része.

A munkáltatói hozzájárulás adómentességének kritériumai:

- Munkáltató adja a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója javára.

- Az a munkáltató adhatja, amely a magánszemély után a tételes egészségügyi hozzájárulást fizeti (vagy fizetnie kellene, csupán a táppénz, gyes, gyed, miatt jelenleg nem teszi).

- A munkáltatói hozzájárulás összege, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár esetén nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért (jelenleg 57.000 Ft).

- A munkáltatói hozzájárulás összege önkéntes kölcsönös egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár esetén – de együttesen figyelembe véve! - sem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért.

- Abban az esetben, ha a munkáltató az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár mellett egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is fizet munkáltatói hozzájárulást, akkor az adómentes rész együttesen is legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-a lehet, azaz jelenleg 74.100 forint. De ne feledjük, hogy ilyenkor sem lehet figyelmen kívül hagyni a pénztáranként betartandó "minimálbéres szabályt". Tehát a 74.100 forintból a nyugdíjpénztárba fizethető maximum 57.000 forint, így a másikra marad 17.100 forint. (Ha ezt nem tartják be, akkor a minimálbért meghaladó részt adóköteles munkáltatói hozzájárulásnak fogják ítélni, vagyis a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének.)

Az adómentes munkáltatói hozzájárulás után a munkáltatónak sem kell közterheket fizetnie.
A társasági adó alapját nem növeli, mert a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.

A könyvelésben a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.

Amennyiben a munkáltatói hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át a munkáltató, akkor havi munkáltatói hozzájárulásnak az az összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján, az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokra jóváír a pénztár.

Az adómentes munkáltatói hozzájárulás után a magánszemély adókedvezményt nem vehet igénybe.




  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Rasszizmusvád a HR-szakma központjában: indul a Mohamed-per

Egy nagy presztízsű amerikai HR-szervezet, az SHRM ellen indul per, miután egy volt dolgozó szerint faji megkülönböztetés és retorzió érte a... Teljes cikk

Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek