Munkavállalók rendkívüli helyzetben - így próbálnak túlélni

1285 válasz alapján a munkavállalók igencsak változatos megoldásokkal szembesültek a munkahelyükön, minden cégnek, szervezetnek reagálnia kellett a koronavírus-járványra.

A munkavállalók harmada otthonról dolgozik

A munkavállalók 33%-ának (420 fő) engedélyezték a home office-t. 229-en (18%) ugyanúgy bejárnak dolgozni, további 120-an (9%) dolgoznak, de rövidített munkaidőben, míg 101 munkavállalót (8%) elbocsátottak a munkahelyéről. A felmondást ugyan elkerülték, de közel száz válaszadó (94 fő - 7,3%) arról számolt be, hogy éves rendes szabadságát tölti, 91-en (7,1%) pedig fizetés nélküli szabadságra mentek, vélhetően nem önszántukból…

Trükközés a munkaidővel és a járulékokkal

Gyakori megoldásként felbukkant, hogy a cégek állásidőt fizetnek, túlórákat csúsztatnak le. Több munkavállalónak már jelezték, hogy hamarosan újra fel kell vennie a munkát. A home office vonatkozásában is vegyes megoldások vannak: például két nap bent a munkahelyen, három nap otthon vagy teljes egészében otthon. Beindultak a trükközések is: módosított munkaszerződéssel, hivatalosan kevesebbet dolgoznak, de ugyanannyi a munkaidő, mint korábban, emiatt kevesebb járulékot kell fizetnie a munkáltatónak (és kevesebb lesz a dolgozó nettó bére).

Kitöltők - ágazati bontásban

55%-nak maximum egy havi megtakarítása van

Jelentősen befolyásolja a munkavállalók hangulatát és kilátásait, hogy mennyi a megtakarításuk. E kérdésünkre 33 százalék azt válaszolta, hogy „Örülök, hogy kihúzom a következő hónapig”, egy havi megtakarítással pedig 22 százalék rendelkezik. Három hónapnál több félretett pénzről csak 12 % számolt be. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók több mint fele egy esetleges elbocsátás esetén kényszerhelyzetbe kerül: azonnal fizető állást kell találnia.

Mennyi ideig elég a megtakarítása?

Nagyobb lesz a harc az állásokért

Kíváncsiak voltunk arra is, mit gondolnak a munkavállalók, ha véget ér a koronavírus-járvány, akkor milyen hatása lesz ennek a munkaerőpiacra. Egyetértés volt, hogy az eddigi munkaerőhiányból többlet lesz, azaz nő a munkanélküliség, egy-egy állásért óriási harc várható, a munkaadók pedig megtehetik, hogy alacsonyabb bérért vegyenek fel jelölteket. Sokuk szerint még többen külföldre költöznek, mert úgy érzik, Magyarországon nem lesz jövőjük.

„Hogyan lesz állásom?”

A felmérésben kitértünk arra is, hogy esetleges állásvesztés esetén ki, milyen stratégiát választ. A legtöbben nem várnak mástól segítséget, saját maguk próbálnak keresni: álláskereső portálokon, családi és ismerősi kör mozgósításával. Az otthoni idő alatt a válaszadók egy része átképzésbe kezdene, de olyan is akadt, aki lejjebb adna az „igényeiből” és elfogadna bármilyen, útjába akadó munkát. A családosok egy része hangsúlyozta, amíg otthon vannak a gyerekek, addig nem is tudnának semmit elvállalni.

Elvárások a kormányzattól

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen igények fogalmazódnak meg a politikai döntéshozók felé. A kérdőív kitöltői bértámogatást, hosszabb idejű álláskeresési járadékot és több támogatott képzést várnak a kormányzattól. Szerintük hasznos lenne, ha a kisebb cégek számára is elérhető munkahelyteremtő programok indulnának.

Akik válaszoltak

A HR Portál áprilisi kutatását országosan 1285 fő töltötte ki, ebből közel 50 százalék (633) Budapestről és Pest megyéből, de minden régióból érkezett válasz.

Kitöltők - régiós bontásban

A legtöbb megkérdezett 39-49 év közötti, elsöprő többségben a nők, 70 százalék családos vagy családtagjaival él, 40 százalékuk diplomás, további 40 százalék érettségizett. A legtöbben a kereskedelemben, az iparban, az egészségügyben és az oktatásban dolgoznak.

Kitöltők - végzettség szerint