Nagyobb járulékcsökkentésre hajlandó a kormány
Az eredetinél nagyobb, öt százalékpontos járulékcsökkentést is megadhat a kormány, amennyiben a munkaadók részéről létrejön a megállapodás a keddi bértárgyaláson, és elfogadják a kormány és a szakszervezetek javaslatát - írta a Magyar Idők. A munkavállalói érdekképviseletek és a kormány ugyanakkor továbbra sem engednek a 15 százalékos minimálbér és a garantált bérminimum 25 százalékos növeléséből.
Megállapodásra törekszik a kormány a munkaadói oldallal a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum megemelésével kapcsolatban, ezért várhatóan a korábbi 4 helyett 5 százalékpontos járulékcsökkentési javaslatot fogalmaznak meg kedden, a következő tárgyalási napon - írja a Magyar Idők.
A Magyar Idők szerint pénteken azért nem született megállapodás, mert a munkaadói oldal kisebb mértékű béremelést vagy nagyobb arányú járulékcsökkentést kért. A lap információi szerint ha a munkaadói oldal kedden nem fogadja el a kedvezőbb ajánlatot, akkor a kormány maga dönthet egyoldalúan - szakszervezeti támogatás mellett - az eredeti javaslatáról, tehát a minimálbér 15 százalékos és szakmunkás-bérminimum 25 százalékos megemeléséről.
Ugyanakkor ha a munkaadói oldal nem hajlandó az egyezségre, a felajánlott 5 százalékos mérséklés helyett - a kormány eredeti javaslata szerint - 4 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho). Ahhoz, hogy a járulékenyhítés januárban életbe léphessen, a kérdésnek legkésőbb kedden el kell dőlnie.
- A Liga Szakszervezetek üdvözli, hogy a kormány kiáll a béremelés mellett - mondta a lapnak Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke. Felidézte, a pénteki egyeztetésen a járulékcsökkentés mértéke volt az egyik fő kérdés, ezért javaslatot tettek arra, hogy az ütemezés változzon: jövőre a 4 helyett 5 százalékpontos, 2018-ban pedig az eredeti kettő helyett egy százalékpontos köztehermérséklés valósuljon meg. Az elnök szerint kedden megállapodással zárulhatnak a béregyeztetések, ami mindegyik partnernek megnyugtatóbb megoldást jelentene, mint a kormányzati döntés.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy a munkaadói oldal a társasági adócsökkentés helyett inkább nagyobb arányú szochócsökkentést szeretett volna, azonban a kormányoldal nem fogadta el a javaslatot. A munkaadók a pénteki egyeztetésen még a korábbi 10 és 20 százalékos bérfejlesztési javaslatuknál is alacsonyabb verziót fogalmaztak meg, ami mind a kormány, mind a szakszervezetek számára elfogadhatatlan ajánlat - tette hozzá.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kifejtette a lapnak, volt már rá példa, hogy a kormány rendeletben szabályozta a legalacsonyabb fizetési kategóriák kérdését, megállapodás hiányában azonban a munkaadók által elszenvedett károk, a rosszabb gazdasági helyzetben működő vállalkozások tönkremenetelének felelőssége a kormányt terheli. A munkaadói oldal is elfogadná a 15-25 százalékos béremelést, de csak hatszázalékos járulékcsökkentés esetén.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a tárgyalások után hangsúlyozta, nem változott a kormány korábbi, jelentős béremelési javaslata, mivel a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keresetek mellett.
A tárcavezető hozzátette: örülnek, hogy a munkavállalói oldal támogatja a kormány álláspontját.
A Magyar Idők szerint pénteken azért nem született megállapodás, mert a munkaadói oldal kisebb mértékű béremelést vagy nagyobb arányú járulékcsökkentést kért. A lap információi szerint ha a munkaadói oldal kedden nem fogadja el a kedvezőbb ajánlatot, akkor a kormány maga dönthet egyoldalúan - szakszervezeti támogatás mellett - az eredeti javaslatáról, tehát a minimálbér 15 százalékos és szakmunkás-bérminimum 25 százalékos megemeléséről.
Ugyanakkor ha a munkaadói oldal nem hajlandó az egyezségre, a felajánlott 5 százalékos mérséklés helyett - a kormány eredeti javaslata szerint - 4 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho). Ahhoz, hogy a járulékenyhítés januárban életbe léphessen, a kérdésnek legkésőbb kedden el kell dőlnie.
- A Liga Szakszervezetek üdvözli, hogy a kormány kiáll a béremelés mellett - mondta a lapnak Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke. Felidézte, a pénteki egyeztetésen a járulékcsökkentés mértéke volt az egyik fő kérdés, ezért javaslatot tettek arra, hogy az ütemezés változzon: jövőre a 4 helyett 5 százalékpontos, 2018-ban pedig az eredeti kettő helyett egy százalékpontos köztehermérséklés valósuljon meg. Az elnök szerint kedden megállapodással zárulhatnak a béregyeztetések, ami mindegyik partnernek megnyugtatóbb megoldást jelentene, mint a kormányzati döntés.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy a munkaadói oldal a társasági adócsökkentés helyett inkább nagyobb arányú szochócsökkentést szeretett volna, azonban a kormányoldal nem fogadta el a javaslatot. A munkaadók a pénteki egyeztetésen még a korábbi 10 és 20 százalékos bérfejlesztési javaslatuknál is alacsonyabb verziót fogalmaztak meg, ami mind a kormány, mind a szakszervezetek számára elfogadhatatlan ajánlat - tette hozzá.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kifejtette a lapnak, volt már rá példa, hogy a kormány rendeletben szabályozta a legalacsonyabb fizetési kategóriák kérdését, megállapodás hiányában azonban a munkaadók által elszenvedett károk, a rosszabb gazdasági helyzetben működő vállalkozások tönkremenetelének felelőssége a kormányt terheli. A munkaadói oldal is elfogadná a 15-25 százalékos béremelést, de csak hatszázalékos járulékcsökkentés esetén.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a tárgyalások után hangsúlyozta, nem változott a kormány korábbi, jelentős béremelési javaslata, mivel a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keresetek mellett.
A tárcavezető hozzátette: örülnek, hogy a munkavállalói oldal támogatja a kormány álláspontját.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Izgalmas irodatúra az Irodaházak Éjszakáján