Négy ponton lehetetleníti el a rugalmasságot az új Mt.

Tény, hogy az atipikus foglalkoztatási forma az, ami segít megoldani a termelő cégek gazdasági helyzethez való alkalmazkodását. A munka törvénykönyvének 2012. július 1-jén hatályosuló módozata azonban négy konkrétan megfogalmazható és újragondolható ponton teszi lehetetlenné ezt a minden érintett által elvárt rugalmasságot.

1. A 192. § (4) értelmében a határozott idejű munkaszerződés fél éven belül nem hosszabbítható meg.

Ha egy három hónapos szerződés esetén valamilyen - előre nem látható okból - mondjuk két héttel csúszik a kiszállítás, a már betanított embereket el kell küldeni, s helyettük arra a plusz két hétre új munkaerőt kell képezni. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

2. Életszerűen továbbgondolva a fenti példát, megállapítható, hogy 2012. július 1-jét követően a határozatlan idejű szerződések kerülnek majd előtérbe.

A határozatlan idejű szerződések magukkal hozzák a felmondási tilalmak körét. Új elem a csoportos leépítés. Ennek során kalkulálni kell a 30 nappal korábbi kiértesítéssel és a különböző egyeztetési körökkel. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

3. További újdonság a végkielégítés. Eddig nem kellett fizetni, júliustól kell.

Ki fizeti a révészt? Ha egy munkavállaló 10-15 munkahelyen is megfordult - amit az atipikus forma lehetővé tesz - mely kölcsönbevevőt terheli ez az összeg? Ideiglenessé tervezett megoldásnál nem jöhet szóba egy hosszú távú -– bő közép távú - elem. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

4. A felmondási idő 15 napról 30 napra duplázódik.

Már csak matematikailag is lassít (időben éppen dupláz) ez a változás. Eltűnik az elvárt rugalmasság.

Milyen következményekkel kell kalkulálni?

Jelen gazdasági helyzetben egyetlen kölcsönvevő sem képes tolerálni a fentieket - írja az MMOSZ közleménye. A szervezet szerint a határozatlan idejű szerződések nagyobb kockázatot jelentenek majd a kölcsönbeadóknak, várhatóan elmegy a szféra a szürke irányba, túlzott kockázatot vállal, és sokak számára elkerülhetetlen lesz a csőd. Ha nem lesz rugalmas foglalkoztatás, odébb állnak a termelő cégek, akik három dolgot néznek egy országba településük előtt: a társasági adó - ez a régióban nálunk a legalacsonyabb - és a minimálbér mértékét - még mindig mi keresünk a legkevesebbet -, s a foglalkoztatás rugalmasságát. Minthogy a termelő cégek nem tervezik felvenni állományba a kölcsönzött munkavállalókat, 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatás - állítják az érdekvédők. A hazai kölcsönző cégek, akik nagy foglalkoztatókként, s kiemelt, ellenőrzött adózókként jelenleg elősegítik a foglalkoztatás bővítését, elveszítik a létjogosultságukat. Hiszen, ha eltűnik a több mint egy évtizede megszokott rugalmasság, és nem lesz különbség, joggal tehető fel majd a kérdés: mitől atipikus?