Nem a munka fáraszt, hanem az AI – új mentális túlterhelést találtak a kutatók

A jelenségről a CNN Business számolt be egy friss elemzésben, amely a Boston Consulting Group kutatására és a Harvard Business Review által publikált tanulmányra hivatkozik. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia munkahelyi használata egy újfajta mentális kimerültséget hozhat létre, amelyet „AI brain fry”-nak neveztek el.

Mi az az „AI brain fry”?

A kutatás szerint az „AI brain fry” olyan mentális fáradtság, amely akkor alakul ki, amikor a dolgozók túl sok mesterségesintelligencia-eszközt vagy autonóm AI-ügynököt felügyelnek egyszerre.

A jelenség az AI-eszközök túlzott használatából vagy felügyeletéből fakad, amikor az már meghaladja az ember kognitív kapacitását.

A tanulmányban részt vevő munkavállalók arról számoltak be, hogy az AI-rendszerek menedzselése közben gyakran úgy érzik, mintha „zsongás” lenne a fejükben, ami megnehezíti a koncentrációt és gyors kimerültséghez vezet.

Amikor az AI menedzselése válik a munkává

A mesterséges intelligenciát gyakran úgy mutatják be, mint egy eszközt, amely leveszi a rutinfeladatokat a dolgozók válláról, így több idő marad a stratégiai gondolkodásra. A kutatás azonban azt mutatja, hogy az AI-ügynökök felügyelete és koordinálása önmagában is komoly munkát jelenthet.

A kutatók szerint az AI-val végzett munka egyik meghatározó jellemzője a folyamatos váltás és multitasking: a dolgozóknak egyszerre több rendszer működését kell figyelniük, ellenőrizniük és korrigálniuk.

Ez a mentális terhelés növelheti a hibák számát, döntési fáradtságot okozhat, sőt növelheti a felmondási szándékot is.

„Mintha 12 böngészőfül lenne a fejemben”

A kutatásban megszólaló dolgozók érzékletesen írták le a jelenséget. Egy vezető mérnök például úgy fogalmazott: olyan érzése volt, mintha „egy tucat böngészőfül lenne nyitva a fejében, amelyek mind egyszerre kérnek figyelmet”.

A beszámoló szerint ilyenkor a dolgozók gyakran újraolvassák ugyanazokat az információkat, többet kételkednek a döntéseikben, és türelmetlenebbé válnak. A gondolkodás nem „romlik el”, inkább zajossá válik – mintha folyamatos mentális statikus zaj lenne jelen.

Az AI másik mellékhatása: „workslop”

A kutatók egy másik, korábban azonosított jelenségre is utaltak, amelyet „workslop”-nak neveznek. Ez azokra az AI által generált, de gyenge minőségű dokumentumokra, prezentációkra és feljegyzésekre utal, amelyek végül több munkát okoznak a kollégáknak, mert javítani kell őket.

A jelenség hátterében gyakran az áll, hogy a dolgozók egyszerűen átadják a feladatot az AI-nak, majd kevés figyelmet fordítanak az eredmény ellenőrzésére.

Az „AI brain fry” ezzel szemben szinte az ellenkezője: ilyenkor a dolgozók túl intenzíven próbálják felügyelni és kontrollálni az AI működését.

A technológiai átmenet természetes velejárója lehet

A kutatók szerint a jelenség részben a technológiai átmenet természetes következménye lehet. Az új eszközök használatát időbe telik megtanulni, és a munkafolyamatok is folyamatosan alakulnak.

A tanulmány egyik szerzője úgy fogalmazott:

Az AI-eszközök használata olyan lehet, mintha valaki friss jogosítvánnyal rögtön egy nagy teljesítményű sportautót kapna. A lehetőségek hatalmasak, de könnyű elveszíteni az irányítást.

Nem ugyanaz, mint a kiégés

A kutatás meglepő eredménye, hogy az „AI brain fry” nem feltétlenül vezet klasszikus kiégéshez. A kutatók szerint ez inkább egy akut állapot, amely akkor jelenik meg, amikor a dolgozók túlterhelődnek az AI-val végzett munkában.

A tapasztalatok alapján azonban a jelenség gyorsan enyhülhet: ha a dolgozók szünetet tartanak vagy ideiglenesen eltávolodnak a rendszerektől, a mentális kimerültség is megszűnik.

Ha az AI felgyorsította a munkát, akkor miért dolgozunk többet?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik