Nem félnek a trénerek a mesterséges intelligenciától

“Én nem félek. A tréning szakmába lassabban szivárog be a mesterséges intelligencia, de már itt van és lehetőségként kell kezelni” - kezdte a napot Münnich Iván a Tréning Kerekasztal elnöke. Ha a következő percek történéseiből vontunk volna le következtetéseket, akkor a szakmának semmilyen oka nincs az aggodalomra. A tagcégek vezetőinek bevezetőjét gépek írták, és mondták is fel, miközben a kivetítőn a tréner animált fotója volt látható. Gépies hangon meglehetősen mesterkélten “beszéltek” a trénerek, ijesztő és egyben  humoros volt ez a megoldás.

Egyre fontosabb lesz a változásmenedzsment

Nyilvánvaló, hogy a technika még nem tart ott, hogy az embert helyettesítse, ám nem árt felkészíteni a szervezetet a változásokra. “Akkor lesz sikeres az AI, ha az emberek elfogadják” - figyelmeztetett Erdélyi Boróka a Flow Consultingtól. Ellenállás pedig a legtöbb munkahelyi közösségben várható vagy már ott is van. Emögött lehet kétkedés, a pozícióvesztéstől, a szakértői szerep elvesztésétől való félelem. A dolgozók felkészületlennek érezhetik magukat, kockázatosnak tarthatják az MI-vel érkező változást, esetleg rejtett érdekek bújnak meg a szőnyeg alatt. Egy rögtönzött helyszíni szavazás után a résztvevők a változás kockázatát tartották a legnagyobb veszélynek, ami akadályozhatja a MI beépítését a vállalat életébe. Az üzenet az, hogy ne riadjunk ettől vissza: őszinte, transzparens kommunikációval, bevonással, a félelmek megválaszolásával csökkenthetőek a kételyek. 

Már most jelen van az AI a tréning szakmában - jegyezte meg Stremeny Gábor a Develor Zrt-től. Szöveget írnak vele a trénerek, képet hoznak létre a tréninghez. Az MI rajzolta fotókkal, animált videókkal metaforák is megjeleníthetőek, ami emlékezetessé tehet egy tréningfeladatot, tréninghelyzetet, a résztvevők szerepét a csoportmunkában. Ezek hosszú ideig megmaradhatmak a résztvevők emlékezetében. Arra is van példa, hogy a MI játszik el egy esettanulmányt, ami sokkal hatásosabb, mintha a tréner beszélne róla. 

Rengeteg terhet levesz a tréner válláról az MI. Összefoglalót készít, szöveg írásához ad alapot, a tréner gyorsabban és hatékonyabban juthat információhoz például a külföldi szakirodalomból. 

Kísérletezz az MI-vel

Székács Gyula a Skull Tréningtől arra biztatott mindenkit, használja az AI-t. Tegyen fel kérdéseket, adjon utasításokat, majd a kapott eredmények alapján finomítsa a kérdéseket. “Az AI felerősít: jó kérdésekre nagyon jó válaszok születnek, rosszakra, még rosszabbak. Fontosnak tartja a kritikus gondolkodást: azaz csak úgy ne fogadjunk el minden megállapítást. Ügyeljünk arra, hogy a chatbotoknak érzékeny céges vagy személyes adatokat ne adjunk meg, azokat mindig átírva másoljuk be. A tréner elmondta, hogy az AI fokozza az emberi kreativitást, ötleteket ad újabb kérdésekhez, olyan szempontokat villant fel, amire nem is gondoltunk volna. Határok pedig nincsenek: Ugyanúgy kérhetünk tippeket a Z generációs fiatalok onboarding programjának megtervezéséhez, ahogyan az algoritmus a fenntarthatósági tanácsadó elvárt skilljeinek azonosításában is a segítségünkre lehet. Jó kérdésekkel, rengeteg időt és energiát spórolhatunk meg. Székács Gyula a folyamatos gyakorlásban, kísérletezésben látja az eredményes használat kulcsát.

Kapcsolat géppel nem egy: mi az a skin hunger?

Persze a kérdés, hol van a határ, meddig lehet az AI-t bevonni a tréningekbe, a szervezetek fejlesztésébe. “Izgalmas játékszer az MI, ám minimális a hatása a szakmánkra” - kezdte Koncz András, a Neosystől, aki kifejezetten MI-kritikus előadást tartott. “Már léteznek AI coachok, de ez messze van attól, amire az embernek szüksége van.” Úgy véli, a kapcsolat az, ami gyógyít, két ember egymásra hatásából lesz fejlődés. Az AI-val nem tudunk kapcsolatba kerülni. A home office-ban dolgozók egyik panasza, hogy senki sem kíváncsi rájuk, kívülállónak érzik magukat, úgy érzékelik, hogy üres térben lebegnek. Az emberekben van skin hunger, vágynak a közelsége, egymás érintésére. “ Az AI nem kíváncsi az emberre, eszközként használható.”  Koncz András azt tapasztalja, hogy az ügyfelek is a személyes coachingot részesítik előnyben, az online formát csak akkor, amikor elkerülhetetlen.

Gergics Dániel ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy az AI támogató eszköz. Egyre több pénzt költenek viszont a cégek az emberközpontú vezetők fejlesztésére. Különféle kutatások szerint a szervezet sikere 32 százalékban a vezetőhöz köthető, a csapat elköteleződésében a vezető szerepe 70 százalék, illetve a vezető viselkedése, hozzáállása három szinten is kihat a szervezetre. “Az emberi kapcsolatok építésének hatalmas megtartó ereje van, és ennek a kulcsa a vezető kezében van. A hiteles és magabiztos fellépés tanulható” - tette hozzá a tréner. 

A konferencia úgy összegezhető: nem kerülhetik ki a szervezetek az MI-vel való foglalkozást, annak hatását a munkavállalókra, a változásmenedzsmentet. A tréning szakmába is kezd beszivárogni a mesterséges intelligencia, amivel gyorsíthatóak a munkafolyamatok: segít a tréningek tervezésében, látványossá tételében, adminisztrálásban, az ötletelésben. Egy ponttól azonban az ember nem vehető ki a szervezetfejlesztésből. Hogy hol van ez a pont, az vélhetően a technológia fejlődésével kitolódik. 

Nyitóképen a 2024-es Tréning Kerekasztal Konferencia cégeinek képviselői