Nem sértheti a személyiségi jogokat az e-mailek ellenőrzése

A jogászok vizsgálják az ügy összes körülményét - mondta a Delphi Hungary Kft. illetékese, Jámbor Zoltán, és annak befejezése után részletes tájékoztatást adnak álláspontjukról.

A dolgok jelenlegi állása alapján a következőt tudják mondani hivatalosan: a Delphi vállalatcsoport által kibocsátott belső irányelvek szigorúan szabályozzák az alkalmazottak számára a vállalat eszközeinek nem üzleti célú használatát és kifejezetten tiltják a pornográf és egyéb, nem elfogadott tartalmú anyagok megtekintését vagy terjesztését. Az irányelvek szerint a munkavállalók elismerik, hogy az e-mailek megfigyelés alatt állnak, és megfelelő intézkedés tehető az elmondottak megsértése esetén. A Delphi pedig fenntartja a jogot arra, hogy a vállalat eszközeinek nem rendeltetésszerű használata esetén megfelelő lépéseket tegyen - mutatott rá Jámbor Zoltán.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos közölte: az európai uniós, valamint hazai adatvédelmi gyakorlat értelmében a munkavállalót a munkahelyén is megilleti a magánszférához való jog. A munkáltató ellenőrzési jogosultsága szempontjából különbséget kell tenni a munkahelyen belüli (vagyis a munkavállalók egymás közti) e-mail-forgalom, illetőleg a munkahelyen kívülre irányuló (a munkavállalók és más, nem munkavállaló személyek közötti) e-mail-forgalom ellenőrzése között. Míg ugyanis a munkavállalók az ellenőrzésről szóló előzetes tájékoztatás után annak tudatában írják meg az e-mail-leveleket, hogy az annak előre megadott adatait a munkáltató ellenőrizheti, az a munkahelyen kívüli személy azonban, akivel a munkavállaló elektronikus levelezést folytat, nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy elektronikus levelének adatait egy harmadik személy jogosult ellenőrizni, illetve megismerni.

A munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail-postafiók ellenőrzésének előfeltétele az, hogy az ellenőrzés pontos részleteiről tájékoztatást kell adni a munkavállalók számára. Ennek ki kell terjednie arra, hogy az adatkezelés milyen célból történik, ki az adatkezelő, mennyi ideig kezelik a felvett adatokat, ki ismerheti meg azokat, illetőleg az adatkezeléssel kapcsolatban milyen jogai vannak az érintett személyeknek.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ában ismertetett célhoz kötöttség elvének érvényesülnie kell - világított rá az ombudsman. E szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig - olvasható a Napi Gazdaság cikkében.