Nyaralásról is visszarendelhető a munkavállaló

Két gyakori félreértést nem árt az elején tisztázni. Egyrészt a szabadság munkanapra és nem munkaórára jár, függetlenül attól, hogy a munkavállaló 4 vagy akár 12 órát dolgozik. Másrészt a munka törvénykönyve által biztosított szabadság az életkor és nem az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján növekszik.

Alapszabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadság díjazott pihenőidő, ezalatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Távolléti díjként a szabadsága alatt érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell kifizetni.

Az alapszabadság 20 munkanap, amely életkortól függően emelkedik: 25. életévtől 21, 28. életévtől 22, 31. életévtől 23, 33. életévtől 24, 35. életévtől 25, 37. életévtől 26, 39. életévtől 27, 41. életévtől 28, 43. életévétől 29, 45. életévtől 30 napra.

A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben betölti a fenti életkort. Aki egyidejűleg több helyen áll munkaviszonyban, mindegyik jogviszonyában jogosult szabadságra. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő.

Pótszabadság

Az alapszabadságon kívül törvény garantálja a pótszabadságot a fiatal munkavállalóknak (évi öt nap), a gyermeket nevelő szülőnek, a vak munkavállalóknak (évi öt nap), valamint föld alatt dolgozó, illetve ionizáló sugárzásnak kitett dolgozóknak (évi öt nap). A többféle jogcímen járó pótszabadságok egymás mellet is megilletik a munkavállalót.

A szülők szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük veszi igénybe a gyermeke után járó pótszabadságot. A gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte.

Április 1-jétől a munkavállalók előnyére változtak a szabadság kiadására vonatkozó szabályok. A főszabály továbbra is az, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kivenni, illetve a munkáltató köteles azt kiadni. Az új szabályozás értelmében kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. A 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhatók.

3 nap azonnali bejelentéssel

A munkavállaló három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel is igénybe vehet, ha valami miatt (betegség, baleset, haláleset, betörés) sürgősen kell intézkednie. Főszabály szerint ugyanis az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló szabadon rendelkezik, de 15 nappal a tervezett szabadság előtt be kell jelentenie munkáltatónak, hogy kiveszi majd a szabadságát. A 15 napos határidő betartása alól mentesít ez a módosítás. Mivel az alapszabadság háromnegyed részével azonban a munkáltató rendelkezik, azaz adott esetben azt is megteheti, hogy nem engedi el a tervezett időpontban szabadságra munkavállalóját. Aki pedig új munkahelyen kezd, a munkaviszony első három hónapjában nem rendelkezhet szabadságával, azaz csak akkor mehet szabadságra ez idő alatt, ha azt munkáltatója megengedi.

A kiadás időpontját közölni kell

A munkáltató a szabadság kezdete előtt 1 hónappal köteles közölni a kiadás időpontját a munkavállalóval, ha az időpontot mégis megváltoztatja, az ebből eredő kárt köteles megtéríteni a munkavállalónak (kára származhat például a munkavállalónak, ha a kiadott szabadságolási ütemterv alapján befizeti utazását, majd a munkáltató döntése miatt mégsem tud elutazni). Ez szabály is a munkavállalók érdekeit védi, ugyanis így elvileg nem fordulhat elő, hogy például anyaghiány miatt leáll a termelés, és azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldi a dolgozókat a munkáltató, ahelyett, hogy állásidőt rendelne el. A szabadságra ugyanis távolléti díj jár, míg az állásidőre munkabért köteles fizetni a munkáltató. Az más kérdés, hogy a munkáltatók számos esetben nem tartják be ezt a szabályt.

Fizetés nélküli szabadság

A munkavállaló kérelmére - közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli szabadság adható. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. Fontos tudni, hogy az alábbi eseteket kivéve a fizetés nélküli szabadság csak lehetőség, a munkáltatót semmi nem kötelezi arra, hogy engedélyezze ezt dolgozójának.

Az alábbi esetekben a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot:

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozás, továbbá a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

Az előreláthatóan 30 napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozó személyes, otthoni ápolása céljából legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni.
Legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít.

Az országgyűlési képviselőnek kérésére jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig, majd képviselői megbízatása időtartamának egészére vagy annak egy részére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a polgármesternek, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának is, a megbízatásának időtartamára.