Outsourcing: nincs egységes recept

Az üzleti tevékenységeknek a költséghatékonyság jegyében történő kiszervezése napjainkban már nem csak a nagyvállalatokra jellemző, egyre több kisebb cég is megjelenik ebben a globális értékláncban. Az Európai Unióban nem véletlenül támogatják a kkv-szektort, a finn munkaügyi tárca például 12 millió eurót fordít a kisebb cégek innovációs beruházásaira, hogy fel tudjanak zárkózni a multikhoz. A kis- és középvállalkozások dotálása azért is fontos, mert ez a beszállítói kör képes arra, hogy a multinacionális vállalatokat az adott országhoz kösse.

Versenyképesek vagyunk?

A globalizálódó világ egyre több kihívás elé állítja a gazdaságokat. Hazánk versenyképességi paraméterei az utóbbi években romlottak, ezért a felzárkózáshoz tisztán látható stratégiára lenne szükség - hangzott el a II. Nemzetközi Outsourcing Konferencián, kedden. Az uniós tagság számos gazdasági, piaci előnyhöz, forráshoz juttatta hazánkat, egyfajta védőhálóként is szolgál, ám a maastrichti kritériumok teljesítése egyfajta kényszerként nehezedik ránk, felzárkózásunk lassul. Ennek ellenére még él a pozitív kép a befektetők iránti nyitottságunkról, illetve az uniós csatlakozás időszakában a tagjelölt országok között betöltött vezető szerepünkről, amivel élnünk kellene és amit ki kellene használni - hangsúlyozta Takács János, az Electrolux vezérigazgatója, a HEBC elnöke.

Mint mondta, Magyarország kedvező földrajzi, logisztikai elhelyezkedése lehetőséget nyújthat a regionális központi szerepre, de ennek a jól képzett, innovatív, versenyképes munkaerő is feltétele. A jelenleg alig kitapintható gazdasági növekedés ugyanakkor nem teremt jó feltételeket a foglalkoztatás bővítéséhez, az oktatási rendszer hiányos, a nyelvtudás szintje alacsony, kevés a műszaki végzettségű szakember, hiányzik a stratégiai gondolkodás, a szakemberképzés során pedig nem veszik figyelembe a piaci igényeket - sorolta a problémás területeket a szakember, hozzátéve, hogy a demográfiai változások, a magas adóterhek, az alacsony mobilitási hajlandóság ugyancsak a versenyképességünket rombolja.

Sok kis adó sokra megy

Dr. László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott: hazánk a nemzetközi adótervezésben a régióban kedvező helyszínnek számít, de adórendszerünk bonyolultsága elriaszthatja a külföldi befektetői csoportokat. Ugyan a külföldiek preferálják, hogy nálunk nincs osztalékadó, de magasnak számít a környező országokhoz képest a társasági adónk, illetve a bérekhez kapcsolódó terhek, így az szja és a tb-járulékok. Mivel a munkáltatói járulékoknak nincs plafonja, sok jövedelmet visznek ki az országból - hívta fel a figyelmet Dr. László Csaba. A vállalkozások életét emellett számos kis adó nehezíti: így a hipa és egyéb helyi adók, a banki különadó, az illetékek, a zöld adó, ingatlan adók, illetve a különféle járulékok (kulturális, innovációs, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék). Az üzleti tevékenységek kiszervezése során kockázatot jelenthet az alultőkésítettség, az hogy milyen a kamat és a jogdíjak adóztatása, illetve fontos ismerni a számlázási szabályokat. Mint a szakember kiemelte, a tényleges üzleti tevékenységek mozgatásának nincs egységes receptje, az adókulcsok mellett a szabályozási különbségek is motiválhatják az outsourcingot.

Új munkamegosztási trendek Közép- és Kelet Európában

A kiszervezés és az offshoring a nemzetközi vállalatok stratégiáinak lényeges elemeivé vált. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása megteremtette a technikai feltételeket az új típusú munkamegosztáshoz, és lényegesen átalakult a gazdasági szerkezet is - fogalmazott Szanyi Miklós. Az MTA Világgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa úgy véli, a nemzetgazdaságok jövőbeli esélyei alapvetően azon múlnak, hogy miként és milyen mélységben tudnak e két szempont szerint beágyazódni a változó globális környezetbe. Mint mondta, a külföldi befektetésekért vívott versenyben az egyes országok helyzetét tőkevonzó és befogadó képességük, valamint a termelési tényezők új minőségének rendelkezésre bocsátása fogja meghatározni.

Outsourcing: üzleti innováció

Makó Csaba, az MTA professzora előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kelet-európai régió vonzó célterületnek számít az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése számára, mint az általános üzleti funkciók. E kedvező pozíciók azonban nem bizonyulnak elég szilárdnak. A globális értékláncra jellemző változások ugyanis gyorsak, így a tanuló, innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Ezt azonban a kkv szektor tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül nem lehet megteremteni. Makó Csaba ezért úgy véli, intenzívebb párbeszédre lenne szükség a vállalkozói és az oktatási szféra között. Átlátható, tudományos, oktatói stratégia nélkül veszíthetünk versenyképességünkből - szögezte le az előadó.

Befektetőkre vadászva...

Az ITD Hungary Kft. - amelyet a magyar kormány hozott létre - egyik feladata a külföldi közvetlen tőkebefektetések előmozdítása. Rétfalvi György vezérigazgató tájékoztatása szerint tavaly mintegy 5000 céggel álltak kapcsolatban, 900 partnert célzottan kerestek fel, ebből 350-en érdeklődtek komolyan hazánk iránt, végül pedig 55 beruházás valósult meg. Mindez 1,65 milliárd eurót, illetve 10 332 új állást jelentett. Elsősorban az autóiparban, papíriparban, illetve a Share Service Center területén nagy a befektetői hajlandóság. 2007 végéig 46 szolgáltató központ jött létre Magyarországon mintegy 19 ezer munkahelyet létrehozva. Ezek a cégek főként Budapesten összpontosulnak, ezért a jövőben erősíteni kell a vidéki városok infrastruktúráját - hangsúlyozta Rétfalvi György, hozzátéve, hogy már elindították a "gyöngy projektet", ami öt vidéki nagyváros nemzetközi promócióját jelenti. A szolgáltató szektor folyamatos térnyerésével az outsourcing piaca is bővült, ám Közép-Kelet-Európának ebből mindössze 2-3 százalékos a részesedése. Hazánknak az ázsiai országokon kívül elsősorban Latin-Amerika, a Fülöp-szigetek, illetve Nyugat-Európa számít versenytársnak.

Szilágyi Katalin, HR Portal