Programozó és egy kicsit pszichológus - így telik egy UX fejlesztő napja
Péter Stefánia az Oracle UX - vagyis felhasználói élmény - fejlesztője. Üzleti alkalmazások fejlesztésével foglalkozik, munkájának célja, hogy az emberek minél könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban használhassanak egy-egy értékesítési, pénzügyi vagy akár HR rendszert. Ehhez bele kell helyezkedni a felhasználó helyzetébe, de legalábbis jól kell tudni kombinálni a műszaki ismereteket némi pszichológiával, és nem árt a jó ízlés sem.
A reggel, ami délelőtt
Nyolckor kelek, nem vagyok koránkelő típus. Viszont hamar készülődöm, még otthon megiszom a napi egy kávémat és barátkozom egy kicsit a cicáimmal, akik reggel is igénylik a törődést. Szerencsére elég közel lakom a munkahelyemhez, nagyjából 20 perc alatt beérek.
BKV-val közlekedek, az időt arra használom, hogy ellenőrizzem a privát üzeneteimet, végigpörgessem a közösségi csatornák híreit - ez egy kis „énidő”, ami azt is lehetővé teszi, hogy amikor az irodába érek, csak a munkával foglalkozzam. Szeretek határt szabni a kettő között, és abban a tevékenységben jelen lenni, amire az időt szántam.
A második otthon
9 - fél 10 között érek be az irodába. Szeretem az épületet, az irodánk kényelmes, modern, minden funkciónak megvan a helye és felelőse. Az különösen jó, hogy zöld felület mellett van, ennek még szerepe lesz a napomban.
Először is elolvasom az e-maileket, a fontos, sürgős dolgokat előreveszem, megválaszolom, ahol tudom, elindítom a szükséges folyamatokat, hogy addig is, amíg bekapok egy kis reggelit, haladjanak a dolgok. Sem a korán kelés, sem a korán reggelizés nem az én formám. Hetente egyszer egyébként otthonról szoktam dolgozni, de ott sem vagyok magányos, ahogy a kép is mutatja.
Az Oracle órási szervezet, szerteágazó részlegekkel. A budapesti irodában vannak kollégák, akik a helyi piacot szolgálják ki, értékesítenek, terméket vezetnek be vagy technikai támogatást nyújtanak. És sok olyan kolléga is van, akik különféle nemzetközi csapatokban dolgoznak, termékfejlesztés, felhő üzemeltetés és sok más funkcióban.
Én az Oracle Applications Labs munkatársa vagyok, ennek a nemzetközi részlegnek a fő tevékenysége a cég vállalatirányítási rendszereinek fejlesztése és belső bevezetése. A suszter próbálja is fel a saját cipőjét!
A jó user experience - UX, vagyis felhasználói élmény - több szakember együttműködésével valósul meg. A designerek készítik el egy alkalmazás terveit: pl. milyen funkciókat lásson el egy alkalmazás, hogy nézzen ki, mi hol legyen elhelyezve benne. Én UX fejlesztőként ezeket a terveket valósítom meg a termékekben, illetve kivitelezési szempontból visszajelzéseket adok a designereknek. Ez egy folyatamos kommunikáción alapuló, igazi csapatmunka.
Nagyon szeretem ezt a munkát, mert a megfelelő szépérzék, arányérzék mellett szükséges hozzá egy magaszíntű problémamegoldó készség, gyakran kell kutatni, „nyomozni” a lehetséges megoldások után. Jó adag empátia is kell: megérteni az emberek gondolkodását, vajon a felhasználó valamit miért úgy használ ahogy, miért nem másképp. Mindig van valami újdonság, sosincs kétszer ugyanaz a kihívás.
Kell egy kis energia
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a párom is itt dolgozik, így ő az állandó ebédpartnerem, de gyakran csatlakozunk más kollégákhoz, és rendszerint kimegyünk a környéken valahová ebédelni. A rendelést azért nem nagyon szeretem, mert különösen sok szemetet termel a csomagolása.
Ebéd után én már nem kávézom, napi egy bőven elég. Amíg a kollégák megisszák a kávéjukat, pár percet „szusszanunk” a délutáni tennivalók előtt, addig én inkább csak vizet iszom, igyekszem egészséges dolgokat fogyasztani.
Délután
Folytatom a munkát, amit „self-management” alapon végzek. Ezt a szabadságot, bizalmat nagyra értékelem, magam dönthetem el, mikor, milyen feladatot végzek el, hogy osztom be a napomat. Vannak persze fix pontok, így keddenként van videókonferenciánk a külföldi menedzserünkkel, és egy adott termék körül is szoktunk heti megbeszéléseket tartani, hogy lássuk az előrehaladást és a hiányzó lépéseket.
Fiatalos, jó hangulatú csapatban dolgozom, de azért a nagy, komplex szervezettel néha meggyűlik a bajom. Korábban sokkal kisebb cégeknél dolgoztam, kisebb léptékű, de nagyon pörgős feladatokon, és bizony meg kellett szokni, hogy egy ilyen szerteágazó nemzetközi szervezetben akár egy adott szakértőt megtalálni is eltarthat egy ideig.
A másik nehézség, hogy némiképp túl vannak terhelve a kollégák, főleg a designerek. Ezért is keresünk folyamatosan új kollégákat a csapatunkba UX designer és fejlesztő területekre. Érdekes módon nem is feltétlenül adott végzettséggel, de mindenképpen nyitott, rugalmas gondolkodású, jó problémamegoldó képességű és lelkes embereket.
A délutáni órákban is igyekszem egy kis pihenést beiktatni, például néha kimegyünk levegőzni, az iroda körüli zöld parkban jól fel lehet frissülni egy rövid sétával is. Vannak, akik séta helyett néha más kikapcsolódást választanak, például játszanak.
A nap vége
Hogy mikor végzek, az nagyban függ attól, hogy adott napra milyen feladataim vannak, esetleg kivel kell aznap megbeszélnem valamit, például az Amerikában dolgozó kollégákkal akár este 6-kor is lehet megbeszélésem, de általában fél 6-6 körül van vége a napomnak.
Ha van rá mód, szívesen részt veszek munkán kívüli céges eseményeken is. Szeretem a csapatépítéseket, és legutóbb az Oracle nemzetközi focitornáján is részt vettem az Oracle Hungary női csapatának tagjaként. Idén Lyonban volt a bajnokság, és először indultak női csapatok is. Derekasan küzdöttünk, bár szerény eredménnyel. Na de majd jövőre jobban belehúzunk!
Az Oracle női futballcsapata.
Nyolckor kelek, nem vagyok koránkelő típus. Viszont hamar készülődöm, még otthon megiszom a napi egy kávémat és barátkozom egy kicsit a cicáimmal, akik reggel is igénylik a törődést. Szerencsére elég közel lakom a munkahelyemhez, nagyjából 20 perc alatt beérek.
BKV-val közlekedek, az időt arra használom, hogy ellenőrizzem a privát üzeneteimet, végigpörgessem a közösségi csatornák híreit - ez egy kis „énidő”, ami azt is lehetővé teszi, hogy amikor az irodába érek, csak a munkával foglalkozzam. Szeretek határt szabni a kettő között, és abban a tevékenységben jelen lenni, amire az időt szántam.
A második otthon
9 - fél 10 között érek be az irodába. Szeretem az épületet, az irodánk kényelmes, modern, minden funkciónak megvan a helye és felelőse. Az különösen jó, hogy zöld felület mellett van, ennek még szerepe lesz a napomban.
Először is elolvasom az e-maileket, a fontos, sürgős dolgokat előreveszem, megválaszolom, ahol tudom, elindítom a szükséges folyamatokat, hogy addig is, amíg bekapok egy kis reggelit, haladjanak a dolgok. Sem a korán kelés, sem a korán reggelizés nem az én formám. Hetente egyszer egyébként otthonról szoktam dolgozni, de ott sem vagyok magányos, ahogy a kép is mutatja.
Az Oracle órási szervezet, szerteágazó részlegekkel. A budapesti irodában vannak kollégák, akik a helyi piacot szolgálják ki, értékesítenek, terméket vezetnek be vagy technikai támogatást nyújtanak. És sok olyan kolléga is van, akik különféle nemzetközi csapatokban dolgoznak, termékfejlesztés, felhő üzemeltetés és sok más funkcióban.
Én az Oracle Applications Labs munkatársa vagyok, ennek a nemzetközi részlegnek a fő tevékenysége a cég vállalatirányítási rendszereinek fejlesztése és belső bevezetése. A suszter próbálja is fel a saját cipőjét!
A jó user experience - UX, vagyis felhasználói élmény - több szakember együttműködésével valósul meg. A designerek készítik el egy alkalmazás terveit: pl. milyen funkciókat lásson el egy alkalmazás, hogy nézzen ki, mi hol legyen elhelyezve benne. Én UX fejlesztőként ezeket a terveket valósítom meg a termékekben, illetve kivitelezési szempontból visszajelzéseket adok a designereknek. Ez egy folyatamos kommunikáción alapuló, igazi csapatmunka.
Nagyon szeretem ezt a munkát, mert a megfelelő szépérzék, arányérzék mellett szükséges hozzá egy magaszíntű problémamegoldó készség, gyakran kell kutatni, „nyomozni” a lehetséges megoldások után. Jó adag empátia is kell: megérteni az emberek gondolkodását, vajon a felhasználó valamit miért úgy használ ahogy, miért nem másképp. Mindig van valami újdonság, sosincs kétszer ugyanaz a kihívás.
Kell egy kis energia
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a párom is itt dolgozik, így ő az állandó ebédpartnerem, de gyakran csatlakozunk más kollégákhoz, és rendszerint kimegyünk a környéken valahová ebédelni. A rendelést azért nem nagyon szeretem, mert különösen sok szemetet termel a csomagolása.
Ebéd után én már nem kávézom, napi egy bőven elég. Amíg a kollégák megisszák a kávéjukat, pár percet „szusszanunk” a délutáni tennivalók előtt, addig én inkább csak vizet iszom, igyekszem egészséges dolgokat fogyasztani.
Délután
Folytatom a munkát, amit „self-management” alapon végzek. Ezt a szabadságot, bizalmat nagyra értékelem, magam dönthetem el, mikor, milyen feladatot végzek el, hogy osztom be a napomat. Vannak persze fix pontok, így keddenként van videókonferenciánk a külföldi menedzserünkkel, és egy adott termék körül is szoktunk heti megbeszéléseket tartani, hogy lássuk az előrehaladást és a hiányzó lépéseket.
Fiatalos, jó hangulatú csapatban dolgozom, de azért a nagy, komplex szervezettel néha meggyűlik a bajom. Korábban sokkal kisebb cégeknél dolgoztam, kisebb léptékű, de nagyon pörgős feladatokon, és bizony meg kellett szokni, hogy egy ilyen szerteágazó nemzetközi szervezetben akár egy adott szakértőt megtalálni is eltarthat egy ideig.
A másik nehézség, hogy némiképp túl vannak terhelve a kollégák, főleg a designerek. Ezért is keresünk folyamatosan új kollégákat a csapatunkba UX designer és fejlesztő területekre. Érdekes módon nem is feltétlenül adott végzettséggel, de mindenképpen nyitott, rugalmas gondolkodású, jó problémamegoldó képességű és lelkes embereket.
A délutáni órákban is igyekszem egy kis pihenést beiktatni, például néha kimegyünk levegőzni, az iroda körüli zöld parkban jól fel lehet frissülni egy rövid sétával is. Vannak, akik séta helyett néha más kikapcsolódást választanak, például játszanak.
A nap vége
Hogy mikor végzek, az nagyban függ attól, hogy adott napra milyen feladataim vannak, esetleg kivel kell aznap megbeszélnem valamit, például az Amerikában dolgozó kollégákkal akár este 6-kor is lehet megbeszélésem, de általában fél 6-6 körül van vége a napomnak.
Ha van rá mód, szívesen részt veszek munkán kívüli céges eseményeken is. Szeretem a csapatépítéseket, és legutóbb az Oracle nemzetközi focitornáján is részt vettem az Oracle Hungary női csapatának tagjaként. Idén Lyonban volt a bajnokság, és először indultak női csapatok is. Derekasan küzdöttünk, bár szerény eredménnyel. Na de majd jövőre jobban belehúzunk!
Az Oracle női futballcsapata.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Az egykori orvos kitálal a brit állami egészségügyről