Szerző: Szarka Dóra
Megjelent: 8 éve

Reggel nyolcra biztos nem érnék be dolgozni

Lombos fák, színes virágok a kertben, takaros házak, csöndes utcák, nyugalom - ezekkel találkozhat, aki a túlzsúfolt Budapestről az agglomerációba költözik. A fővárosból kitelepülésnek számos előnye van, azonban mint mindennek, ennek is megvannak a hátulütői. A várost övező kertvárosi övezetből való munkába járási idő megnövekedésétől kezdve több olyan tényezőt is érdemes figyelembe vennie annak, aki az agglomerációba való költözésre adja a fejét - legyen szó magánszemélyről vagy cégről. Cikkünkben agglomeráció témakörét jártuk körbe.

Az agglomeráció olyan településrendszert jelent, amelyben a központi város és a vonzáskörzetésbe tartozó települések között szoros gazdasági kapcsolat alakult ki. Az agglomeráció lakói többnyire a városba járnak dolgozni, vásárolni, szabadidejüket eltölteni. Magyarországon a legtöbb nagyváros körül kialakultak agglomerációs térségek. A lakónépességet és a kapcsolt települések számát tekintve a legnagyobb településegyüttes központja Budapest. Méretei miatt a budapesti agglomerációt több szektorra osztották (ld. az ábrán). Budapest terjeszkedésével a fővárost körülvevő települések szinte egymásba érnek. A fővárosból kiáramlás eredményeként Budapest lakónépessége fokozatosan csökken, míg az agglomerációba költözők száma egyre emelkedik.

Forrás: Wikipédia.hu



Már nem csak a magasabb státuszúak mennek



A szuburbanizációs folyamat néhány évtizede felerősödött. Az 1980-as években még elsősorban a magánvállalkozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek hagyták el a fővárost és költöztek az agglomerációba, majd az utóbbi évtizedekben a belvárosihoz képest alacsonyabb ingatlanárak miatt a középső és alsó rétegek is kezdtek kitelepülni a nagyváros köré. Dr. Kocsis János Balázs városszociológus szerint manapság a különböző társadalmi csoportokat eltérő indokok vezetik a kiköltözésre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense a HR Portálnak elmondta, a magasabb státuszúak "kívánatos lakókörnyezetet", azaz társadalmilag megfelelő, presztízst kifejező lakóhelyet keresve hagyják el a nagyvárost, ahol el tudják magukat különíteni a "nem kívánatos rétegektől". Szociológiai terminológiával élve ezt hívják szándékos szegregáciának - mondta el dr. Kocsis János Balázs, oktatási tanszékvezető-helyettes, aki hozzátette: a közepes státuszú csoportok gazdasági előnyök és családiasabb viszonyok miatt költöznek ki a városból, vagyis ugyanannyi pénzért jobb, élhetőbb lakókörnyezetet tudnak biztosítani maguk és családjaik számára. A városszociológus szerint az alacsony státuszú embereket a telekárak és házak olcsósága, a költségek jobb kontrollálhatósága vezeti az agglomerációba való kiköltözésre. A BME tanszékvezető-helyettese szerint a Budapestet övező nyugati agglomerációba (Érdtől Szentendréig tartó körcikk) inkább a magas státuszú, jól kereső családok költöznek, de az ott megjelenő, inkább közepes képzettséget igénylő munkahelyek miatt egyre több az alacsonyabb státuszú lakos. A Dunakeszitől Maglódig tartó övezetben főleg közepes, míg a maradék déli részben nagyrészt alacsony státuszúak laknak, azonban ahogy Kocsis János Balázs fogalmazott: "ez csak általánosságban igaz, ugyanis minden részben található olyan környék - például volt zártkertes övezet - ahová alacsony státuszúak költöznek".


Munkaerő-puffer a városmagnak



Szoros kapcsolat alalkult ki a városmag és a köré fonódó agglomerációs gyűrű között, mivel a centrumban többnyire a munkahelyek helyezkednek el (a központi közigazgatás szervei, a szolgáltató szektor elemei, az irodaházak). A centrumból kifelé haladva váltják egymást a lakótelepek, a bevásárló központok és a nagyobb ipari telephelyek, majd szinte átmenet nélkül kezdődnek a családi házas övezetek. Tehát mivel csökken a centrum lakosságának száma, és a budapesti cégeknek munkaerőre van szükségük, a város peremén és az agglomerációban lévő lakosok munkaerő-pufferként szolgálnak a városmag számára.


Legalább két autó szükséges családonként



A szuburbanizáció számos környezeti hatással jár. Miután a kitelepülők továbbra is a fővárosban vállalnak munkát, a mindennapi ingázás miatt megnő a gépkocsihasználat, ami az autópályák építésén kívül a benzinfogyasztás növekedését, a közlekedési dugók gyakoribb előfordulását és a légszennyezettség mértékének fokozódását is maga után vonja. Ezzel viszont lassan előáll az a helyzet, ami elől az itt lakók kiköltöztek a centrumból: a légszennyezettség, a túlzsúfoltság, a zaj. Továbbá a városok szétterülésének (vagyis az "urban sprawl" jelenségnek) hatására nő a beépített területek mérete, sokszor a jó termő-adottságokkal rendelkező mezőgazdasági területek rovására.
Dr. Kocsis János Balázs elmondta, sok családra nagy terhet ró a rossz tömegközlekedésből fakadóan kényszerű két autó folytonos fenntartása és a városba járás miatti hosszas ingázás, de előny lehet a jobb lakókörnyezet és sok esetben a munkahely közelsége is. A városszociológus szerint azoknak nem éri meg kiköltözni, akik az ezzel járó költségeket nem tudják állni, vagy túl sok idejükbe kerül az ingázás, illetve akik igénylik a fejlett városi szolgáltatások könnyű elérhetőségét, hiszen ezek az agglomeráció jelentős részében, de már Budapest külső kerületeinek nagy részén is elég hiányosan állnak rendelkezésre.


"Ha reggel nyolcra kellene beérnem, bajban lennék."



A HR Portálnak nyilatkozó harmincas éveiben járó informatikus kollégiumi szállások és albérletek után azért költözött ki a Budapesttől harminc kilóméterre található Őrbottyánba, hogy kertes házban és olyan környzetben élhessen, amit vidéki szülőfalujában megszokott. Elmondása szerint néhány apróbb kellemetlenséget leszámítva nem bánta meg, hogy az agglomerációba költözött, amiben valószínűleg az is közrejátszik, hogy informatikusként és vállalkozóként kötetlen munkaidőben dolgozik, és nem kell korán beérnie a budapesti munkahelyére. Ahogy fogalmazott: "ha reggel nyolc órára már bent kellene lennem az irodában, lehet, hogy bajban lennék, ugyanis van hogy egy óra alatt érek be a városba attól függően, Budapest melyik részébe kell mennem. Illetve az is nagy gond lenne, ha nem lenne autóm, hiszen vonattal vagy távolsági busszal eljutni valahova nagyon hosszú időt vesz igénybe. Ennek a hátulütője persze, hogy éjjel-nappal kocsihoz van kötve az ember." Az informatikus elmondta, Őrbottyánból Budapestre több úton is el lehet jutni, akár autópályán is, amitől lerövidül az ingázással töltött időt.

Másik megkérdezettünk, egy fiatal anyuka második gyermeke születése után költözött ki Óbudáról Gödre. Elmondása szerint szeretett Budapest külső kerületében lakni, mivel "minden karnyújtásnyira volt", de a nagy autóforgalom éppen az ablakuk alatt ment el, ami nagyban közrejátszott az agglomerációba való kiköltözésben. Ahogy a családanya fogalmazott: "családiházas környékre vágytunk, friss levegőt és nyugalmat kerestünk elérhető áron, most olyan, mintha mindig nyaralnánk, a kert nagyon sokat számít nekünk." Hátránykét említette meg, hogy mindig vonathoz vagy autóhoz vannak kötve, illetve a városon belül érdemes biciklivel közlekedni, mivel úgy egyszerűbben elérhető minden, azonban újszülöttel ez még nem megoldható. A férje egy héten több napot is otthonról dolgozhat, így könnyebb a nagyobbik gyermeket óvodába vagy különórára vinni.


Válságos időben több a visszaköltözés



Dr. Kocsis János Balázs szerint az agglomerációból Budapestre való költözés főleg válságos időkben erősödik meg, illetve a fiatalok körében jelentős a visszaköltözés - mivel unatkoznak az agglomerációban -, azonban jó részük családot alapítva ismét kiköltözik. Főképp azok költöznek vissza a fővárosba, akik csalódtak a kertvárosi életben vagy nem bírják anyagilag fenntartani a "szuburbiai állapotot", de ez azért tömegesnek nem nevezhető - tette hozzá a városszociológus.


Győr ipartelepe rengeteg munkaerőt igényel



Sok olyan terület van, ahol éppen a város szélén kialakuló ipartelepek erősödtek meg, mint például Győrben. Farkas Bálint, az OpenJobs Munkaközvetítő és Személyügyi Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, elsősorban az Audi Hungaria Motor Kft.-nek és beszállítói körének, valamint a Győri Ipari Park cégeinek köszönhetően az észak-nyugati határ mentén élő munkavállalók jellemzően Győrt választják munkahelyüknek. Főleg a szakképzett munkaerő, a fémipari területen dolgozók, illetve a német és angol nyelven beszélő mérnökök, gazdasági szakemberek keresettek a megyeszékhelyen. Az Audi foglalkoztatottjainak száma meghaladja a tízezer főt, és az ipari park cégei is nagyjából hasonló létszámban alkalmaznak dolgozókat - nyilatkozta az OpenJobs Kft. ügyvezetője.

Farkas Bálint úgy tapasztalja, kiépített infrastruktúrájának és elhelyezkedésének köszönhetően Győr kifejezetten vonzó a vállalatok számára, és a város melletti reptér is segíti a multinacionális cégek megjelenését. Folyamatosak az ingatlan beruházások, hogy a megnövekedett munkaerő igény mellé megfelelő számú lakás és albérlet álljon rendelkezésre - monta el az OpenJobs ügyvezetője.


Kétirányúvá váló ingázás



Dr. Kocsis János Balázs elmondta, felismerhető tendencia, hogy néhány vállalat az agglomerációba költözik (például a Telenor, a Kürt Zrt. vagy a Posta logisztikai központja), de nem tömeges jelenséggel állunk szemben. Majd hozzátette: "elsősorban a közepes képzettségű munkaerőt foglalkoztató vállalkozások telepszenek meg az agglomerációban, amelyeknek sokszor nem áll rendelkezésére megfelelő munkaerő - ezeket jelentős részben a fővárosból importálják, míg a kiköltöző magas státuszúaknak a főváros kínál továbbra is megfelelő munkahelyet. Így az ingázás kétirányúvá válik - tette hozzá a BME tanszékvezető-helyettese, aki elmondta: "érezhető egy olyan tendencia is, hogy a munkahelyeket követve az emberek a vállalkozások közelébe költöznek, feltéve, ha megengedhetik magunknak a magas státuszú részeken".
  • 2023.02.08Az MT. új szabályai - munkajogi aktualitások, változások 2023. Az Országgyűlés 2022. decemberében módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, mely több pontban is módosult a korábbiakhoz képest. On-line programunk keretében szeretnénk bemutatni résztvevőinknek a módosításban érintett részeket, aktualitásokat gyakorlati megközelítésben. Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.03.22recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
További cikkek
WHC csoport: Továbbra is munkaerőhiány van és a vendégmunkások iránt is magas a kereslet

A WHC Csoport tapasztalatai szerint egyelőre nem következett be negatív fordulat a munkaerőpiacon és továbbra is megoldandó feladat a munkaerő- és... Teljes cikk

A Fülöp-szigeteki munkavállalók motiváltak, lelkesek, barátságosak és nyitottak

Továbbra is munkaerő- és szakemberhiány tombol Magyarországon. A munkanélküliség soha nem látott alacsony szinten van, a hazai munkaerőtartalék... Teljes cikk

Felmérés: minden második informatikus az ország elhagyásán gondolkodik

A megkérdezettek több mint fele tervezi, hogy alkalmazotti jogviszonyban folytatja tovább munkáját hazai vagy külföldi cégnél. Teljes cikk