Rendkívüli felmondás - munkáltató részéről

Rendkívüli felmondás - munkáltatói



................... (név)

....................(munkakör)

részére





Rendkívüli felmondás
(munkáltatói)





Közlöm Önnel, hogy az ..... év ...... hónap .... napján kelt munkaszerződéssel létesített, határozatlan (határozott) időre szóló munkaviszonyát a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. § (1) bek. a) pontjában [ b) pontjában] foglaltak alapján rendkívüli felmondással azonnali hatállyal megszüntetem.





A felmondás indoka a következő: ..............................

.................................................................................

.................................................................................





Intézkedtem, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel Önnek járó munkabért, egyéb juttatást, valamint a munkáltató által kötelezően kiállítandó igazolásokat a mai napon átvegye. Amennyiben Ön a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát még nem kapta meg, úgy azt a ki nem adott szabadság időtartamára jutó távolléti díj összegében pénzben megváltjuk. Ellenkező esetben, azaz ha a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.





Kérem, hogy a munkakörét az erre előírt rendben adja át, és a munkáltatóval számoljon el.





Felhívom a figyelmét arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) a Munka Törvénykönyvéből, illetőleg a kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.





Kelt:.............., 200.. ......hónap......nap









.......................

munkáltató









Megjegyzés

(az Mt és a joggyakorlat alapján)



1. bekezdéshez



A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi [ Mt. 96. § (1) bek. a) pont] , vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [ Mt. 96. § (1) bek. a) pont] . A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés a törvény keretein belül meghatározhatja azokat a konkrét eseteket, amelyek fennállásakor rendkívüli felmondásnak van helye.



2. bekezdéshez



A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.



3. bekezdéshez



A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.



A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A szabadság időtartamára távolléti díjat kell fizetni.



4. bekezdéshez



A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.



5. bekezdéshez



A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvényből, illetőleg kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban, ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is. Erről a munkavállalót a felmondásban írásban ki kell oktatni.



Az írásbeli nyilatkozat - így a rendkívüli felmondás is - akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.


  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Rasszizmusvád a HR-szakma központjában: indul a Mohamed-per

Egy nagy presztízsű amerikai HR-szervezet, az SHRM ellen indul per, miután egy volt dolgozó szerint faji megkülönböztetés és retorzió érte a... Teljes cikk

Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek