Romák a munkaerőpiacon

Romák a munkaerőpiacon 2004. június 29. " class="kapcsszoveg">Borbély Tibor A legnagyobb hátrányos helyzetű munkavállalói csoport esélyein akar javítani a kormány által elfogadott program. A vállalakozói támogatáson kívül szakképzést is kínál, a közigazgatásba is igyekszik bevonni a romákat. hirdetés A magyarországi roma népességet sem társadalmi és élethelyzete, sem foglalkoztatási esélyei nem sorolják a rendszerváltozás nyertesei közé. A romák foglalkoztatottsági rátája hét százalékkal alacsonyabb, mint a hazai átlag, közel hetven százalékuk inaktív. A kormány márciusban fogadta el a társadalmi integrációjukat elősegíteni hivatott kormányhatározatot. Az elképzelések megvalósításának első csírái ezen a nyáron szökhetnek szárba. Igaz, maga az Európai Unió is sokkal tartozik a romáknak, legalábbis ha sokat hangoztatott szociális céljait komolyan veszi. A foglalkoztatáspolitika a megoldás A romák tekintetében az egységes nyelvi és kulturális összetartozás kérdése is vitatható. A romanik mellett létező Roma Szervezet honlapja  is erről az összetettségről, nyelvi kulturális és munkaerő-piaci különbözőségről tanúskodik. A Népszabadság (a Delphoi Consulting elemzésére támaszkodó) friss adataira alapozva a FigyelőNet is közreadta azokat a kutatási eredményeket, amelyek újra elemezték a romákat kulturális- etnikai másságuk miatt sújtó súlyos szakképzési és munkaerő-piaci adatsorokat. A Havas-Kemény-Kertesi által végzett 1993/94-es utolsó nagy reprezentatív, országos vizsgálat óta a magyarországi romák helyzete tömegesen alig változott. Pedig a romák társadalmi esélyegyenlősége leginkább a foglalkoztatáspolitikával javítható.Roma vállalkozókértA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium roma programjának célja a roma mikro-, kis- és középvállalkozások bevonása a gazdasági vérkeringésbe. Ennek érdekében 200 millió forintot különítettek el. Ebből olyan roma vállalkozók juthatnak kisebb összegű, 500-700 ezer forintos hitelhez, akik ma még nem bankképesek.Válaszok a szegénységi csapdára? A Medgyessy-kormány idén tavasszal fogadta el a romák jelenleg katasztrofális munkaerő-piaci helyzetének javítására szolgáló programját. Az Európai Szociális Alap (ESZA) terhére több ezer potenciális roma munkavállalót kívánnak tanítani a megyei munkaügyi központok, a Humánerőforrás Operatív Program Irányító Hatóság (HEFOP IH), valamint az OFA bevonásával, részben a közösségi EQUAL programok formájában. Az eddig megszokott, és a legtöbb esetben kiutat nem kínáló közmunkaprogramok mellett a kormány cselekvési tervében helyet kapott a hátrányos helyzetű fiatalok képzésében ígéretes, Dániából adaptált termelőiskolai modell magyarországi meghonosítása. A tervezett intézkedéscsomag képzési elemeiben ugyanakkor a termelőiskolához képest konformistább számítógép-kezelő, szoftverüzemeltető és gépíró-szövegszerkesztő képzéseket is ajánlani fog a romák részére a Regionális Átképző Központok minisztériumhoz tartozó hálózata.Tudós segítség?Június 14-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában megrendezett konferencia keretében többek között Váradi Mónika, az MTA Regionális Kutatások Központjának főmunkatársa tartott beszámolót az esélyegyenlőség jelene és javítása témakörében. A leszakadó kistérségek, aprófalvak gazdasági, munkaerő-piaci helyzetét elemezte. Az ország mintegy 3200 településéből közel egyharmadnak van 500-nál kevesebb lakosa, ezek tekinthetők kistelepülésnek. Ezekben a falvakban hozzávetőlegesen 257 ezer ember él, a lakosság alig két százaléka. A roma népességnek viszont mintegy fele ilyen és ehhez hasonló, földrajzilag és társadalmilag jelentősen elmaradott településen lakok. A kistelepüléseken a 75 ezer foglalkoztatott mintegy 70 százaléka naponta ingázik a munkahelyére, további 15 ezer ember pedig munkanélküli. A kutatócsoport megállapításai szerint a kistelepülések életben maradása nem a településeken, hanem az ingázással elérhető környezetükben megteremtett újabb munkahelyektől függ. Roma foglalkoztatási menedzser hálózat Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA Kht.) 2004. július 15-ei határidővel meghirdetett pályázatában az országos roma foglalkoztatás-szervező menedzseri hálózat kialakítása a cél. Ebben a programban roma munkavállalókat kísérelnek meg bevonni a közigazgatásba. A megyénként egy-egy jelentkezővel számoló elképzelés képzési és foglalkoztatási elemeket is tartalmaz. A gyakorlati képzésért az OFA felel, a majdani foglalkoztatást a megyei munkaügyi központ állja. A sikeres roma pályázók részére vissza nem térítendő támogatás formájában havi 150 ezer forintos, napi nyolcórás állást kínálnak egy éven át. A felkínált bér a roma foglalkoztatottak jelenlegi, alig 60 ezer forintos átlagfizetésének mintegy háromszorosa, néhány ezer forinttal magasabb, mint 2003-as országos átlagjövedelem, tehát remélhetőleg erős vonzerőt jelent. A megyei munkaügyi központok további támogatást kérhetnek az alkalmazandó roma munkavállalók képzésére 600 ezer forint, továbbá dologi és működési költségek címén 500 ezer forint erejéig. A program finanszírozását 2004. szeptember 1. és 2005. augusztus 31. között tervezik. Hogy a program lejárta után mi lesz az immár kitanított roma közigazgatási szakemberek sorsa, az még nincs tisztázva. Egy munkaügyi szakértő analógiával válaszolt a tervezett intézkedés hatásosságát firtató kérdésünkre: „A leállni szándékozó alkoholisták esetében a szakemberek egy része elkötelezett híve a volt betegek segítőként történő alkalmazásának. Másik felük hevesen ellenzi ezt, mondván, hogy akinek a vakfoltja ugyanoda esik, mint azé, akin segíteni szeretne, az talán önmagát is veszélybe sodorja, nemcsak az ügyfelét."