“Segítség, problémás munkavállaló! Mit tegyek?”

November 21-én egy budai közösségi irodában két HR vezető, egy toborzási szakember és az iroda munkajogi csapatánk vezetője elemezte azt, hogyan szűrhető ki a problémás jelölt a felvételi interjún, munkavállalóként a próbaidő alatt, illetve mit lehet tenni, ha a már régebben ott dolgozó kolléga válik a cég számára mérgezővé. A reggeli fő üzenete: ne féljünk tőle megszabadulni, de alaposan készüljünk fel.

Egy problémás munkavállaló 30-40 százalékkal képes lehúzni egy jól teljesítő csapat teljesítményét. Ezen kívül kétszer annyi kárt okozhat, mint amekkora hasznot hoz a legjobban teljesítő kollégája” - idézett egy amerikai felmérést bevezetőjében Oláh Zsófia, az OPL Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának vezetője. Persze kérdés, hogy ki számít “problémásnak”. Az Egyesült Államokban “toxic worker”-eknek nevezik őket, akik megmérgezik a vállalatot, a csapatot és a cég eszközállományára is veszélyt jelenthetnek. Milyen is az, akit “mérgező” munkavállalónak látunk? Ők azok, akik furkálódnak, rossz hangulatot keltenek, a vezetés vagy egymás ellen hangolnak, rémhíreket terjesztenek, várják a munkanap végét, keresik a munka alóli kibúvókat, nem képesek egyéni érdekeiket a csapatnak alárendelni, általában és tág értelemben veszélyt jelentenek a kollégákra és/vagy a cégre nézve.

Egy közelmúltbeli amerikai kutatás arra tett kísérletet, hogy utólag közös mintázatot találjon a felvételi interjúk értékelései alapján olyan munkavállalóknál, akiknek később magatartásbeli problémák miatt szüntették meg a munkaviszonyát. Három tulajdonságot azonosítottak: a túlzott önbizalmat, az empátia hiányát és énközpontúságot, valamint a szabálykövető attitűd színlelését. A szabálykövetés sok mérgező munkavállalónál felvett póz, vélhetően az ilyen jelöltek érzik, hogy mit “kell” válaszolni egy interjún vagy pszichológiai teszten. Persze e három elem felfedezése valakinél még messze nem garancia arra, hogy pontosan kiszűrhető előre a problémás munkavállaló.

Folytatás a HR Blogon.