Stressz 2014: statisztikák és stratégiák

Az adatok 2500 fős amerikai mintából származnak, ugyanakkor – úgy gondolom – ránk is vonatkoznak.

Mitől stresszelünk?

Az válaszadók majdnem fele (49 százaléka) jelezte, hogy az elmúlt egy évben legalább egy jelentős stresszt kiváltó esemény történt velük.
A jelentős stresszt átéltek 43 százaléka számára az esemény egészséggel kapcsolatos volt, utána következett 13 százalékkal a munkahelyi probléma, majd ezeket követték további életesemények, mint költözés (9 százalék), családi probléma (9 százalék) és párkapcsolati problémák (6 százalék).
Érdekes, hogy ha rövidebb távra kérdeznek a kutatók, akkor megváltoznak az arányok azt illetően, hogy milyen események hatására tapasztalunk stresszt. Átveszi a vezetést a túlzott felelősség érzete (54 százalék), a pénzügyi problémák (53 százalék) és a munkahelyi problémák (53 százalék).

Miként reagálunk a stresszre?

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy mit teszünk stressz esetén. A top három:
1. Kevesebbet alszunk (70 százalék)
2. Kevesebbet eszünk (44 százalék)
3. Kevesebbet mozgunk vagy sportolunk (43 százalék)

Pozitív stressz

A válaszadók korcsoportjait arról is kérdezték, hogy tudják-e az átélt stresszt valamilyen szempontból pozitív hatásúnak (is) látni életükre nézve. A 18-29 éves válaszadók voltak azok, akik erre a legmagasabb százalékban mondtak igent. Saját tapasztalatom is ez; vállalati stressz menedzsment programjainkon a 30 év felettiek azok, akik a stressz negatív hatásaival igazán elkezdenek szembesülni, azelőtt sokan nem is igazán értik, érzik át azt.

Mit teszünk tudatosan a stressz ellensúlyozására?

Azok egy része, aki jelentős stresszt él át, tudatosan tesz is a tünetek ellensúlyozására. Lássuk, hogy mire mondtak igent a válaszadók a kutatók által felajánlott tevékenységek közül.
71 százalék a család vagy barátok körében lazít, 57 százalék pedig a szabadba megy vagy meditál, imádkozik. A válaszadók kicsit kevesebb, mint fele a sportolást, hobbit és háziállatot választja, hogy a stresszt csökkentse.

Mennyire hatékonyak választott módszereink?

A jó hír az, hogy nagyon. Az emberek 80-90 százalékban elégedettek azzal, amit pl. a sportolás, a szabadban töltött idő vagy a háziállatukkal töltött idő jelent számukra a stressz csökkentésében. Érdekes adat, hogy a sor végén „kullog” 65 százalékkal a professzionális segítség, pl. orvos, pszichológus, stb. A stressz menedzsmenttel kapcsolatban tehát nem kell komplex, szakértői stratégiákra gondolni, a feladat az, hogy
a. stresszt okozó tevékenységeinket le tudjuk zárni, amikor szeretnénk és lehetőségünk van rá, illetve, hogy
b. szabad időnkben egyszerű, számunkra személyesen működő, bejáratott tevékenységeket iktassunk be tudatosan és rendszeresen, és ezek működni is fognak.

Horváth Gábor
Krauthammer HR Blog