Tanácsok tanulni vágyó felnőttek számára

Sokan vannak azonban, akik több éves kihagyás után próbálkoznak újra a tanulás terén. Vannak, akiket a munkáltató szakmai továbbképzésre ösztönöz, vannak, akik önmaguk szeretnének tovább fejlődni, és olyanok is akadnak, akiknek nincs más lehetőségük, mert saját szakmájukban már nem tudnak elhelyezkedni. Mindegyikük számára - talán még azok számára is, akik már "gyakorlott" tanulók - hasznos lehet, ha az alábbi praktikus tanácsokat megfogadva saját maguk trenírozásába kezdenek.

Először is érdemes megvizsgálni a sikeres tanulás feltételeit. A tanulás hatékonysága szempontjából semmi nem lehet rosszabb, mintha a hallgató nem érez kedvet a tanuláshoz. Ahhoz, hogy kedvet kapjunk az okosodáshoz, meg kell szerezni a tudás iránti égető vágyat. Ezt a célt az szolgálja, ha megtaláljuk, mi ösztönöz, motivál bennünket a tanulásra, ugyanis a célok megléte ösztönzően hat a tanulásra. Ehhez tisztázni kell, hogy miért és mit tanulunk? Lehet, hogy nehéz szembenézni azzal, hogy jelenleg nincs más választásunk, de a sikeres tanulás érdekében ezt a lépést nem hagyhatjuk ki! Nézzünk néhány motiváció megállapítására szolgáló kérdést. Fontos, hogy ezeket a kérdéseket őszintén és lehetőleg leírva válaszoljuk meg önmagunknak, mert csak így várható pozitív ösztönzés.

Miért jelentkeztem/járok erre a képzésre?
Próbáljuk válaszunkat így kezdeni: azért járok erre a tanfolyamra, mert...:
- tudom mi akarok lenni, és ehhez szükséges a szakképzettség,
- a mai világban nem lehet létezni képzettség nélkül
- szeretek tanulni és a kínált tananyag kifejezetten érdekel.

Miért ezt a szakmát/képzést/tanfolyamot választottam?

Érzésem szerint végig tudom csinálni ezt a képzési ciklust?

Egészen pontosan hogy is érzek ezzel a képzéssel kapcsolatosan?

Fejezzük be az alábbi mondatokat:

Ha már bekerültem erre a tanfolyamra, olyan eredményt akarok elérni, amely elegendő ahhoz, hogy...

Segítségül ismét néhány befejezés, de nem szabad ezek egyikéhez sem ragaszkodni, ha nem érezzük magunkénak ezeket a válaszokat.

- ...bennmaradhassak a képzésben,
- ...megfeleljek a szakképzés megszerzéséhez előírt követelményeknek,
- ...jó eredménnyel végezhessem el tanulmányaimat, s ezzel elismerést szerezzek magamnak.

A tanulást, a jó eredmény elérését nálam a következők motiválják:
- be akarom bizonyítani magamnak, hogy tudok tanulni,
- örömet akarok szerezni a családomnak,
- jó ajánlást akarok szerezni, ha majd állást keresek.

A célokat soha ne veszítsük szem elől, folyamatosan figyelmeztessük magunkat a célok elérésére!

Következő lépés a készenléti állapot az "erő" bevetésére. Miután megtaláltuk motivációinkat, próbáljuk meg minden erőnket összeszedni, próbáljuk meg felvértezni magunkat a tanulásra úgy, hogy előtte tudatosan pihenjünk. Van, akinek elég erre egy hétvége, van, akinek ennél több nap is szükséges. Az azonban már gyanús lehet, ha ez a pihenőidő túl hosszúra nyúlik...

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tanulás erőfeszítést, figyelmet és koncentrációs képességet igényel. Az eredmény érdekében a figyelem nagyfokú intenzitására van szükség, vagyis érdemes mindent tudatosan csinálni, s egyszerre csak egy dologgal foglalkozni, mert két különböző szellemi tevékenységet egyidejűleg, egyforma intenzitással nem lehet végezni.

A figyelem hiányát, a dekoncentrált, figyelmetlen magatartást korunk betegségének mondják.

A figyelmetlenség okai lehetnek

1.

A bennünket érő ingerek, benyomások tömeges hatása. A külső és belső konfliktusok, a zaklatottság, a határidők nyomasztó szorítása, olyan görcsös feszültséget okoz, mely lehetetlenné teszi az összpontosítást. A másik negatív hatás éppen ennek az ellentéte: az egyhangúság, a csökkent követelmények, az elkényelmesedés, az emberi kapcsolatok hiánya ugyancsak szétszórtsághoz vezet. Ilyenkor kezdünk hozzászokni, hogy agyunkat nem kell foglalkoztatni, mert az ismereteket készen, leegyszerűsítve kapjuk. Próbáljuk meg a külső ingereket kizárni, belső konfliktusainkat rendezni, a tanulás idejére ürítsük ki az agyunkat, hogy legyen hová beférnie a tudásnak!

2.

A passzivitás jelensége. Problémát jelent, hogy az ismeretszerzés előtt nem állítjuk be magunkat előre az aktív feldolgozásra. Az előadótól nem csak az információk, a tudás átadását várjuk, hanem azt is, hogy ő "eméssze meg" helyettünk a tananyagot, várunk a sült galambra. A tananyag "megemésztéséhez" próbáljunk folyamatosan jegyzetelni, szöveget kiemelni, vázlatot készíteni.

3.

Probléma a regresszió, visszaesés az előző szintre, ami azt jelenti, hogy a már olvasott szóra, mondatra, bekezdésre folyamatosan vissza kell térnünk. Olvasás közben azon kapjuk magunkat, hogy szemünk gépiesen siklik tovább a sorokon anélkül, hogy a szemmozgást szellemi tevékenység követné - gondolataink újra és újra elkalandoznak. Így aztán az olvasó elveszíti a gondolat fonalát, és kénytelen az egyszer már elolvasott szövegre visszatérni. Ennek oka, hogy egy ismeretlen szónál, kifejezésnél elakadtunk, és amíg az agy nem kap magyarázatot, értelmezést, nem tud tovább lépni. Keressük meg azt a részt, ahol még tudtuk mit olvasunk, majd az ismeretlen részhez keressünk összefüggéseket, az ismeretlen kifejezéshez használjunk értelmező kéziszótárt.

A regresszió másik oka: amikor az olvasásnál, az előadás hallgatásánál magunkban folytatjuk le, játszuk újra, éljük meg mindennapi konfliktusainkat, problémáinkat, így folyamatosan elterelődik figyelmünk. Ahogy az már említésre került, tegyük helyére belső konfliktusainkat, ürítsük ki az agyunkat.

4.

A megszokás, a sablonos gondolkodás is gátja lehet annak, hogy valamire erősen odafigyeljünk. Életünkben, munkánkban sok a változatlan merev egyformaság, rendszeres ismétlődés. Így óhatatlanul kialakulnak olyan sablonok, sztereotípiák, előítéletek, amelyek gátolják az új gondolatok befogadását. Szabaduljunk meg előítéletünktől, legyünk nyitottak a tananyag befogadására.

5.

A figyelemkoncentrációt zavarhatja az érzelmi állapot is. Az életünkben előforduló tragédiák, érzelmi vagy egyéb konfliktusok többnyire teljesen kizárják, hogy másra is figyeljünk. Ilyenkor a figyelmetlenség természetes és érthető, zaklatott lelkiállapotban nehéz másra koncentrálni. Némely esetben azonban ez megfordítható, a koncentrált figyelem erőltetése segíthet helyreállítani a belső rendet.

6.

Az önbizalom hiánya is gátolhatja a hatékony figyelmet. Az önbizalomhiány gátol az új ismeretek befogadásában. Ilyenkor folyamatosan kételkedünk magunkban, képességeinkben. Önigazolást keresünk arra, hogy nekünk miért nem sikerülhet. Ilyen belső konfliktusokról árulkodhat az a jelenség, amikor a tennivalók elintézést, a tanulás elkezdését húzzuk-halasztjuk. Az örökös halogatás, a huzavona arra való, hogy ne kelljen szembenézni azzal a kérdéssel, valóban meg tudjuk-e oldani a vállalt feladatot? Az utolsó pillanatra halasztott tanulás, munkavégzés csak kibúvó. Meg is van a mentség: nincs már idő a feladat végrehajtására. Megoldás lehet, ha a tennivalók elintézésére prioritást állítunk fel. Egy-két elintézendő feladat a tanulás elé kerülhet, de ennél több már biztosan elvenné az időt a tanulástól.

7.

A halogatással rokon a lassú munkatempó. Ilyenkor a részletek túlzott kidolgozásával húzzuk el az időt. Célravezető, ha egységenként csak vázlatokat készítünk, és nem aprózzuk el a tanulnivalót.

A tanulás során fontos szerep jut a memóriánknak, az emlékező képességünknek. Az emlékezés elsősorban tanulás közben fejlődik, ami a hiedelemmel ellentétben általában független az életkortól! A kor előrehaladtával a látó és hallóképesség, a testi erő és hajlékonyság, a munkaütem gyorsasága, a képzelőerő, a közvetlen emlékezés (elméleti tudás), egyszerre több tárgyra való figyelés, a gyorsaság, a kezdeményező szellem, a dinamizmus, a barátkozó hajlam csökken. Növekszik azonban: a munkaütem szabályozása, pontosság, figyelemkoncentráció és éberség, a gondolati emlékezés (aktív gondolkodási tevékenység, az összefüggések megértése, szakmai jellegű emlékezés), fegyelmezettség, elővigyázatosság, türelem, az utolsó simításokig végzett munka. Ennek tudatában nem lehet kibúvó a tanulás alól, hogy "én ehhez már idős vagyok"!

"Ismétlés a tudás anyja." - hallhattuk már sokszor. Az információk bevitelére azonban még ma is az ismétlés a legjobb módszer. A megtanult ismeretanyag megközelítőleg 20 százaléka marad meg tartósan emlékezetünkben, erre építve lehet folyamatosan ismételni. Mire kell tekintettel lenni? Lényeges a háromszori átolvasás módszere. Az első olvasás a monitorozás, amikor átfogó képet kapunk a szövegről. A második olvasás a szöveg valóságos feldolgozása, az aktív olvasás. A harmadszori olvasás az összegzés és az ismétlés, fontos, hogy ezt ne hagyjuk ki! Komplex vagy részenkénti legyen-e az ismétlés?

Nagy mennyiségű tananyagnál célszerű részekre bontva ismételni, csekély mennyiségű tananyagnál az egész ismétlését, a tömény tanulást kell előnyben részesíteni. Mindkét ismétlés esetében azonban várni kell addig, míg az új ismeretek leülepednek, az ismétlésnek csak akkor van értelme, ha az anyag megtanulása óta eltelt egy kis idő. Az újabb tanult anyagot az első időkben sűrűbben kell ismételni. Később, ha már megülepedett az információ a memóriában, ritkábban is elegendő az ismétlés.

Néhány jó tanács a memorizálás fejlesztésére:

A tanuláshoz nyugalmas helyet válasszunk!

A helyiség hőmérséklete éppen megfelelő legyen, ne legyen se túl meleg, se hideg, mert a szélsőségek elvonják a figyelmet.

Ne gondoljunk másra, csak az előttünk álló feladatra!

Ne éljünk semmilyen doppingszerrel, mert a közhiedelemmel ellentétben ezek nem javítják, hanem rontják a koncentráló képességet.

Az ismeretlen szavak sokszor jelentenek problémát. Sok szó, leginkább idegen eredetű szavak jelentésével nem vagyunk tisztában. Ilyenkor érdemes egy értelmező szótárral olvasnunk.

Gondoskodni kell a tanulási folyamat helyes megszervezéséről.

Az időben elosztott ismétlés hatékonyabb, mint a halmozott ismétlés.

A tanulásra időt kell szánni.

És bármennyire furcsán hangzik is, de gyakorolni kell az olvasást!

Néhány jó tanács a tanulás megkönnyítésére

Hangolódj a tanulásra! Próbáld megszeretni a tanulást! Csinálj kedvet magadnak a tanuláshoz!

Örülj előre, hogy a megtanulandó anyagot nem sokára tudni fogod!

Pihenten, frissen fogj a tanuláshoz!

Tedd félre problémáidat a tanulás idejére!

Ne halogasd a munkát!

Tanulás előtt tégy rendet magad körül! Alakíts ki számodra jó tanulási teret! Alakíts ki tanulási ritmust!

A tanuláshoz fény kell!

Tekintsd át, mi vár rád!

Ne akarj egy nap alatt tökéletesen megtanulni mindent, a tanuláshoz idő kell!

Tanulj többet az előadáson, mint otthon!

Olvasd el legalább háromszor a szöveget!

A szövegekhez képzelj képeket!

Rajzolj tanulás közben! (A felmerülő képeket ne csak képzeld el, hanem készíts rajzos vázlatot, skicceket.)

Próbáld felmondani az anyagot! Mondd fel valakinek a megtanult szöveget!

A félhangos olvasás segíti a figyelmet.

Ha szükséges, kérj segítséget!

Kerüld az idegen szavak, kifejezések használatát! Értelmező szótár segítségével találj magyar kifejezést az idegen szavakra!

Készíts jegyzetet, vázlatot, kivonatot az olvasottakról!

Csak a saját jegyzeteidet használd!

Ne magold, hanem értsd meg a szöveget!

Gondolkozz tanulás közben, sőt törd a fejed!

Tarts szüneteket tanulás közben! Pihentesd időnként a szemedet!

Hagyd érni az anyagot!

Ismételj! Törekedj a tökéletes tudásra!

Angyalné Puszta Szilvia, HR Portal