Távmunka költségtérítés: mikor adható, milyen feltételekkel?

Mi számít távmunka költségnek?

A távmunka során felmerülő kiadások egy része közvetlenül kapcsolódik a munkavégzéshez. Ilyenek lehetnek például:

• az internet-előfizetés egy része,
• az otthoni áramfogyasztás a munkaidő alatt,
• irodai eszközök beszerzése (pl. szék, asztal, monitor),
• szoftverek vagy licenszek költségei.

Fontos, hogy csak azok a költségek téríthetők, amelyek valóban a munkavégzéshez kötődnek, és amelyekre a munkáltató is igényt tart. Nem mindegy tehát, hogy ezeket hogyan rögzíti a munkaszerződés vagy a céges szabályzat.

Milyen feltételekkel adható költségtérítés?

A távmunka költségtérítésének jogszerűsége munkaügyi és adózási oldalról dől el:

• távmunka esetén a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a távmunkavégzésben,
• az adómentesség feltételeit pedig a személyi jövedelemadó szabályai határozzák meg.

A gyakorlatban két fő megoldás terjedt el:

1) Tételes költségtérítés

Ebben az esetben a munkavállaló igazolja és elszámolja a felmerült, munkavégzéssel összefüggő kiadásokat (pl. internet, munkavégzéshez használt eszközök, egyes rezsitételek munkára eső része).
Fontos, hogy a „megosztott” költségeknél (pl. internet/rezsi) legyen előre rögzített, ésszerű arányosítási módszer és belső szabályozás (szabályzat, megállapodás, nyilatkozat).

2) Átalány költségtérítés (igazolás nélkül)

A munkáltató adómentesen adhat havi átalányt a távmunkával összefüggő költségek fedezésére legfeljebb a minimálbér 10%-áig.
2026-ban a minimálbér 322 800 Ft, így a havi adómentes átalány maximuma 32 280 Ft/hó.

Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor az összeg a távmunkás napok arányában számolható.

Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?

Ha valaki távmunkában dolgozik, ezt a munkaszerződésben egyértelműen rögzíteni kell. Ebbe beleértendő:

• a munkavégzés helye (pl. otthoni cím),
• a munkarend (fix idő vagy kötetlen beosztás),
• a munkáltató által biztosított eszközök,
• valamint a költségtérítés módja és mértéke.

Ha ezek hiányoznak, a munkáltató nem köteles költségtérítést adni, és a munkavállaló sem hivatkozhat automatikusan a jogaira.

A Végvári Ügyvédi Iroda gyakorlata szerint sok esetben a munkáltatók és munkavállalók közti félreértések abból erednek, hogy a munkaszerződések sablonszerűek, és nem térnek ki a távmunka részleteire. A tudatos munkavállalónak ezért érdemes jogász segítségét kérnie egy új szerződés aláírása előtt.

Milyen buktatókat érdemes elkerülni?

Sokan azt hiszik, hogy ha otthonról dolgoznak, akkor automatikusan jár a költségtérítés. Ez azonban nem így van. Az alábbi hibák gyakran előfordulnak:

• Hiányzó vagy elavult munkaszerződés: ha nincs benne a távmunka kifejezetten, akkor vita esetén nehezebb érvényesíteni a juttatásokat.
• Szóbeli megállapodások: ezek nem elegendőek, ha később problémák merülnek fel.
• Számla nélküli vásárlások: ha tételes elszámolásra van szükség, minden kiadásról hivatalos bizonylat kell.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Ha új munkahelyen kezded a munkát, vagy a jelenlegi pozíciódban átálltok távmunkára, érdemes már a szerződés aláírása előtt jogász tanácsát kérni. Így elkerülheted a későbbi vitákat és biztos lehetsz abban, hogy a jogaid érvényesülnek.

A Végvári Ügyvédi Iroda munkajogra is specializálódott. Ha bizonytalan vagy, mit érdemes elfogadnod vagy módosíttatnod, érdemes tőlük kérni szakvéleményt.