Tehetséggondozás: megelőztük a cseheket

Az index a 2007-es adatokból kiindulva azt mutatja meg, hogy 2012-ben az egyes országok várhatóan mit tesznek a tehetséges szakemberek, vezetők nevelése és megtartása terén, és 44, eltérő módon súlyozott kritérium alapján vizsgálja, s az országokat ez alapján állítja sorrendbe, írja a Népszabadság.

A közép-európai rangsor első helyén Ausztria áll 57,9 ponttal, második Oroszország 53,8 ponttal, harmadik Lengyelország 46,6 ponttal, negyedik Magyarország 46,2 ponttal. Magyarország 2007-hez képest egy helyet lépett előre, megelőzve Csehországot, amely 2007-ben még harmadik volt, idén viszont már az ötödik helyre szorult.

Képzések színvonala

Az eredmények számos meglepetéssel szolgáltak. Az index szerint például az ukrán általános- és középiskolák jobbak az osztrákoknál, a felsőoktatás terén pedig Oroszország a listavezető, melyet jórészt sok, nemzetközileg is akkreditált egyetemének és üzleti iskolájának köszönheti - olvasható az elemzésben.

Magyarország egy helyet előrelépve az ötödik az egyetemi és az üzleti képzés színvonalát rangsoroló alfejezetben, ez azonban csak annak köszönhető, hogy Ukrajna várhatóan GDP-arányosan kevesebbet költ majd felsőoktatásra. A népességhez mérten legtöbbet Ausztria költ a felsőoktatásra, ugyanakkor náluk az egyik legalacsonyabb az egyetemekre, üzleti iskolákba beiratkozottak száma, de az ország így is a második helyen áll.

Tehetség-kibontakozás

A tehetség-kibontakozás feltételei területén két helyet lépetünk előre és a negyedik helyen állunk, Szlovákia viszont három helyet esve csupán a hetedik, mivel náluk jelentősen csökkenni fog a műszaki és tudományos végzettségűek száma. A listát magabiztosan vezeti Ausztria: a felmérés szerint nyugati szomszédunk költi a legtöbbet kutatásra és fejlesztésre, szabályozott a munkaerőpiac, jól képzettek a szakemberek, de a szellemi tulajdon védelme érdekében is az osztrákok teszik a legtöbbet, írja a lap.

Mobilitás és a munkaerőpiac nyitottsága

Szlovákia többek közt azért került az első helyre, mivel tőlük folytatnak a legtöbben tanulmányokat külföldi egyetemeken. A második helyen trónoló Ausztria pedig a tengerentúli vendéghallgatók tömegének köszönheti eredményét. Nem meglepő, hogy nyitott kereskedelmének és több nyelven beszélő munkaerejének köszönhetően Szlovénia öt helyet javítva a hatodik, míg Magyarország az idegennyelv-ismeret alacsony arányának, és a nemzetközi kereskedelemben betöltött csökkenő szerepének köszönhetően három helyet esve csak a nyolcadik.

A tehetségvonzás terén Oroszország, Ausztria és Szlovénia fej-fej mellett állnak az élen. Magyarország éppen hogy nem lett utolsó, többek közt a várhatóan alacsony GDP-növekedésnek is köszönhetően.

A Talent-indexen Magyarország rangsorban ugyan kedvező helyet foglal el, ám helyét olyan országok veszélyeztetik mint Ukrajna és Bulgária, amelyekről néhány évvel ezelőtt senki sem tételezett volna fel ilyen mértékű fejlődést - mondták a kutatás készítői.

Népszabadság