Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 2 éve

Továbbra sem divat a rendezett munkaügyi kapcsolat

A Nemzetgazdasági Minisztérium keretében működő munkaügyi felügyelet tegnap nyilvánosságra hozta a 2016. év ellenőrzési adatait. Ezekből kiderül, hogy az ellenőrzések 83%-a tárt fel szabálytalanságokat, mely megfelel a korábbi jogsértési szintnek.

Annak ellenére, hogy ez a szám nem azt jelenti, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincsen jogkövetés a foglalkoztatás területén, hiszen az ellenőrzések lényegüknél fogva eleve az érzékenyebb területekre fókuszálnak, azért azt jelzi, hogy valami nagyon nem jól működik. Amennyiben ezt azzal is összevetjük, hogy nő a munkabalesetek száma is, akkor különösen aggasztó a tendencia.A tisztánlátás kedvéért az alábbi ábrában összefoglaltam az amerikai (USA v. Magyarország) és a hazai adatokat. A zöld szín mindkét ábrán a jogkövetés arányát jelzi.
ellenőrzés

Ezek a leggyakoribb jogsértések nálunk

A leggyakoribb jogsértések továbbra is a jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), valamint a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi/heti munkaidővel és munkaközi szünettel kapcsolatos jogsértések). Úgy tűnik, hogy a garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések az esetek többségében betartásra kerülnek. A szektorokat illetően a feldolgozóipa, az építőipar, a vagyonvédelem és a kereskedelem vezetnek. 

ellenőrzés


A foglalkoztatottak zöme KKV-nél dolgozik, ahol viszont nem lehet bírságolni

A kis- és középvállalkozásokról és a fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.tv. 12/A§-a szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.

Nincs lehetőség ugyanakkor a bírságtól való eltekintésre, ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor, valamint ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. KKV-nak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Így már érthető, hogy 92%-ban nem került sor bírság kiszabására, hiszen ilyen keretek között dolgozik a 4.400.000 munkavállaló többsége.

A bírságolás elmaradása a rendezett munkaügyi kapcsolatokat is fenyegeti

A rendezett munkaügyi kapcsolatok fogalmát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.tv. hozta be. Ennek 50.§-a ugyanis kimondja, hogy költségvetési támogatás annak nyújtható, aki - több egyéb feltétel mellett - megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. Ennek kereteit pedig az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) korm.r. 81.§-a tartalmazza. Nem köthető így támogatási szerződés azzal, aki nem felel meg az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, köztük a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Nehéz ugyanakkor ennek nem megfelelni.

Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

a) az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjában vagy 16. § (4a) bekezdésében, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,

c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,

d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy

e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett. Két éven belül tehát lényegében két alkalommal kell valamelyik hatóság látóterébe kerülni. Több telephellyel rendelkező munkáltató esetében pedig a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni. Ráadásul nem csupán a munkaügyi felügyelet nem bírságol, hanem az Egyenlő Bánásmód Hatóság sem, melynek nyilvános adatbázisa szerint nincsen olyan, aki ne felelne meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak. Az is látható, hogy a munkavédelmi szabályok betartása nem is feltétele a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállásának. Végezetül a közbeszerzések esetében pedig a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés önként vállalható követelmény.

Nem csupán a perek és a bírságok miatt kellene a jogot követni

A munkajogi, illetve a munkavédelmi szabályok betartása közérdek, így azoknak figyelmen kívül hagyása úgy a tisztességes vállalkozások, mint a munkavállalók jogos érdekeit súlyosan sérti. Ezen túlmenően a szabályok be nem tartásából eredő károkért a vállalkozások polgári jogi felelősséggel is tartoznak, így már csak ezért is érdemes lenne jobban odafigyelni a szabálykövetésre.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője

Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár