Ügyintézzük a cafeteriaként adható lakástámogatást
Április 3-án megjelentek a vissza nem térítendő, lakáscélú hitel törlesztésének munkáltató által adómentes támogatásként adható cafeteria rendelet részletszabályai. Így akár bármikor beemelhető lenne a munkavállalónak adható juttatások sorába és banki információk szerint sokan érdeklődnek is a lehetőség iránt.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen először is a munkáltatón múlik, hogy kíván-e adni ilyen céllal támogatást, így a munkavállalóknak nem a bankhoz kell fordulniuk elsőként, ahol mondjuk a lakáshitelük van, hanem a munkáltatóhoz, aki aztán amennyiben él nála a lehetőség elindítja az ügyintézést vagy saját maga, számlavezető bankján keresztül vagy szolgáltató igénybevételével.
Jelenleg Magyarországon 710 ezer ember rendelkezik lakáshitellel, közülük körülbelül fél millióan lehetnek jogosultak erre a támogatási formára. Ebben a tekintetben a rendelet igen széles körnek nyitotta meg a lehetőséget, hiszen akár férj és feleség, mindketten vagy haszonélvező is megkaphatja munkáltatójától öt év alatt a maximum 5 millió forintot ilyen támogatás formájában.
A hiteltartozások összege átlagosan 7 millió forint, ehhez mérten az adható 5 millió jelentős összeg, különösen így az adómentességgel, ugyanis a többi adható cafeteria járuléka és adói 35,7 százalékot tesznek ki.
A feltételek, aminek meg kell felelni:
- a tranzakciónak bankon keresztül kell történnie, amiről a pénzintézet igazolást állít ki
- 5 év alatt 5 millió forintot lehet kifizetni törlesztésre vagy előtörlesztésre (történhet egy összegben vagy havi rendszeres részletekben is)
- a bekerülési érték 30 százaléka lehet maximum
- lakáscélú kell, hogy legyen – lakásvásárlás, építés, bővítés vagy korszerűsítés, de felújítani például nem lehet belőle
- méltányolható lakásméretre jár – ebben a szobák és az együttlakók száma van benne – az érték kikerült a vizsgálandó feltételek közül
Bonyolítja a helyzetet, hogy a munkavállaló nem csak a hitelszámlára kérheti az összeg utalását, hanem sima pénzforgalmi vagyis lakossági folyószámlára. Így a munkáltatónak utólag az is kötelessége, hogy ellenőrizze a munkavállaló valóban arra használta fel az összeget adómentesen, amire azt a munkáltató szánta. Alapvetően tehát legalább akkora összeget kellett hiteltörlesztésre költenie, amennyit a munkáltató átutalt vagy többet. Ugyanis, ha nem így történt, akkor a különbözetre 51 százalék járulékot, plusz 20 százalék „büntetést” kell kifizetni.
Különösen a nagyobb cégeknek lehet nehéz dolga, amennyiben sokaknak kell rendszeres kifizetéseket eszközölnie és persze mindezeknél a munkavállalóknál az összes feltétel teljesülését ellenőriznie, igazolásokat begyűjtenie. Erre fejlesztett ki egy szolgáltatást elsőként az OTP, amely egyébként a lakáshitel állományból igen jelentős részesedéssel rendelkezik (30 százalék).
A munkáltató rábízhatja például szolgáltatóra az egész ügyintézést, az ellenőrzéstől, az utalásokon át, a visszaigazolásokig. Ilyen szolgáltatást indított például az OTP ADLAK néven, aminek lépéseire garanciát is vállalnak. Májustól lehetőség van erre a szolgáltatásra szerződni, amelynek van egy egyszeri induló költsége, majd a szolgáltatási díj a tranzakciók 3-5 százaléka.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a szolgáltatással kapcsolatban elmondta: „Számításaink szerint körülbelül 500 000 kedvezményezettje lehet a munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak. Ez egyrészt középtávon hozzájárulhat a hazai lakásvásárlási- és hitelezési piac élénküléséhez, másrészt sokaknak nyújthat segítséget a már meglévő lakáshitelük törlesztésében.”
A teljes körű szolgáltatást a munkáltatói partnerek azon a már jól ismert, SZÉP kártyánál is használt, online felületen keresztül tudják majd elérni, amit ma is használnak a béren kívüli juttatások kezelésére, áll a Bank közleményében.
Szakértők szerint várható, hogy eleinte csak azoknál a cégeknél indul majd el ez a lehetőség mint cafeteria, ahol kétszer is nyilatkoztatják az igénybevételről a dolgozókat. Jövőre pedig bizonyos mértékben átrendeződhet a piac is, melyet jelenleg legnagyobb részben az Erzsébet utalvány fed le, aztán következik a SZÉP- kártya.
A NAV azonban oda fog figyelni arra, hogy a munkáltató ne fizetésként próbálja majd adni vagy errefelé átrendezni a bérezést, azonban várható, hogy fizetésemelés helyett a bérfejlesztések ebben az irányban indulhatnak el.
Jelenleg Magyarországon 710 ezer ember rendelkezik lakáshitellel, közülük körülbelül fél millióan lehetnek jogosultak erre a támogatási formára. Ebben a tekintetben a rendelet igen széles körnek nyitotta meg a lehetőséget, hiszen akár férj és feleség, mindketten vagy haszonélvező is megkaphatja munkáltatójától öt év alatt a maximum 5 millió forintot ilyen támogatás formájában.
A hiteltartozások összege átlagosan 7 millió forint, ehhez mérten az adható 5 millió jelentős összeg, különösen így az adómentességgel, ugyanis a többi adható cafeteria járuléka és adói 35,7 százalékot tesznek ki.
A feltételek, aminek meg kell felelni:
- a tranzakciónak bankon keresztül kell történnie, amiről a pénzintézet igazolást állít ki
- 5 év alatt 5 millió forintot lehet kifizetni törlesztésre vagy előtörlesztésre (történhet egy összegben vagy havi rendszeres részletekben is)
- a bekerülési érték 30 százaléka lehet maximum
- lakáscélú kell, hogy legyen – lakásvásárlás, építés, bővítés vagy korszerűsítés, de felújítani például nem lehet belőle
- méltányolható lakásméretre jár – ebben a szobák és az együttlakók száma van benne – az érték kikerült a vizsgálandó feltételek közül
Bonyolítja a helyzetet, hogy a munkavállaló nem csak a hitelszámlára kérheti az összeg utalását, hanem sima pénzforgalmi vagyis lakossági folyószámlára. Így a munkáltatónak utólag az is kötelessége, hogy ellenőrizze a munkavállaló valóban arra használta fel az összeget adómentesen, amire azt a munkáltató szánta. Alapvetően tehát legalább akkora összeget kellett hiteltörlesztésre költenie, amennyit a munkáltató átutalt vagy többet. Ugyanis, ha nem így történt, akkor a különbözetre 51 százalék járulékot, plusz 20 százalék „büntetést” kell kifizetni.
Különösen a nagyobb cégeknek lehet nehéz dolga, amennyiben sokaknak kell rendszeres kifizetéseket eszközölnie és persze mindezeknél a munkavállalóknál az összes feltétel teljesülését ellenőriznie, igazolásokat begyűjtenie. Erre fejlesztett ki egy szolgáltatást elsőként az OTP, amely egyébként a lakáshitel állományból igen jelentős részesedéssel rendelkezik (30 százalék).
A munkáltató rábízhatja például szolgáltatóra az egész ügyintézést, az ellenőrzéstől, az utalásokon át, a visszaigazolásokig. Ilyen szolgáltatást indított például az OTP ADLAK néven, aminek lépéseire garanciát is vállalnak. Májustól lehetőség van erre a szolgáltatásra szerződni, amelynek van egy egyszeri induló költsége, majd a szolgáltatási díj a tranzakciók 3-5 százaléka.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a szolgáltatással kapcsolatban elmondta: „Számításaink szerint körülbelül 500 000 kedvezményezettje lehet a munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak. Ez egyrészt középtávon hozzájárulhat a hazai lakásvásárlási- és hitelezési piac élénküléséhez, másrészt sokaknak nyújthat segítséget a már meglévő lakáshitelük törlesztésében.”
A teljes körű szolgáltatást a munkáltatói partnerek azon a már jól ismert, SZÉP kártyánál is használt, online felületen keresztül tudják majd elérni, amit ma is használnak a béren kívüli juttatások kezelésére, áll a Bank közleményében.
Szakértők szerint várható, hogy eleinte csak azoknál a cégeknél indul majd el ez a lehetőség mint cafeteria, ahol kétszer is nyilatkoztatják az igénybevételről a dolgozókat. Jövőre pedig bizonyos mértékben átrendeződhet a piac is, melyet jelenleg legnagyobb részben az Erzsébet utalvány fed le, aztán következik a SZÉP- kártya.
A NAV azonban oda fog figyelni arra, hogy a munkáltató ne fizetésként próbálja majd adni vagy errefelé átrendezni a bérezést, azonban várható, hogy fizetésemelés helyett a bérfejlesztések ebben az irányban indulhatnak el.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?