Újraválasztják az üzemi tanácsokat
Az üzemi és a közalkalmazotti tanácsok döntő többségének megbízatása 2007-ben lejár, ezért a munkavállalók ismét megválaszthatják azokat a kollegáikat, akik a vállalat vagy intézmény vezetésével kapcsolatot tartva képviselik őket.
A Munka törvénykönyve szerint a tisztségviselők mandátuma három évre szól, a legutóbbi választások országosan 2004-ben voltak. A munkahelyek egy részénél viszont más években kerül sor a választásra. A törvény szerint ugyanis egy új létesítésű cégnél 3 hónapon belül kell üzemi tanácsot, vagy üzemi megbízottat választani, s ha ez az időpont az országosan általános háromévenkénti választástól eltér, a következő években sem az általános választási időpontban tartják a választást.
A szakszervezeteknek fontos, hogy jelöltjeik milyen arányban nyerik el a munkavállalók bizalmát. Ettől függ ugyanis az egyes szakszervezetek reprezentativitása, a kollektív szerződés megkötésében való részvételi jogosultság, az ágazati párbeszédben képviselt pozíció.
Az üzemi tanácsoknak konkrét jogosítványaik vannak a munkahelyeken. Így például együttdöntési joguk van a kollektív szerződésben leírt jóléti célú pénzeszközök felhasználásában, véleményezési joguk a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozó munkáltatói intézkedéseknél.
A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni többek között az új munkaszervezési módszereket, a teljesítménykövetelményeket, illetve tájékoztatni a testületet legalább félévente a cég gazdasági helyzetétéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidőről, a munkafeltételekről.
Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. Ahol eddig is működött üzemi tanács, ott ez a testület készíti elő a választást, ahol nem, ott általában a szakszervezetek kezdeményezik a választást.
Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, részlegénél, ahol a munkavállalók létszáma több mint ötven. Annál a munkáltatónál, önálló telephelyen, részlegnél ahol a létszám ötvenegynél kevesebb de tizenötnél több, üzemi megbízottat kell választani. Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok választásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.
Az üzemi tanácsok tagjainak száma az adott munkavállalók létszámhoz igazodik, a legkisebb tanács három tagból áll, ha száznál kevesebben dolgoznak a munkahelyen. A nagyobb cégeknél már tíz feletti tagot választanak a dolgozók a tanácsba. A választási bizottság a választás előtt legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt nevénél a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.
A szakszervezeteknek fontos, hogy jelöltjeik milyen arányban nyerik el a munkavállalók bizalmát. Ettől függ ugyanis az egyes szakszervezetek reprezentativitása, a kollektív szerződés megkötésében való részvételi jogosultság, az ágazati párbeszédben képviselt pozíció.
Az üzemi tanácsoknak konkrét jogosítványaik vannak a munkahelyeken. Így például együttdöntési joguk van a kollektív szerződésben leírt jóléti célú pénzeszközök felhasználásában, véleményezési joguk a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozó munkáltatói intézkedéseknél.
A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni többek között az új munkaszervezési módszereket, a teljesítménykövetelményeket, illetve tájékoztatni a testületet legalább félévente a cég gazdasági helyzetétéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidőről, a munkafeltételekről.
Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. Ahol eddig is működött üzemi tanács, ott ez a testület készíti elő a választást, ahol nem, ott általában a szakszervezetek kezdeményezik a választást.
Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, részlegénél, ahol a munkavállalók létszáma több mint ötven. Annál a munkáltatónál, önálló telephelyen, részlegnél ahol a létszám ötvenegynél kevesebb de tizenötnél több, üzemi megbízottat kell választani. Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok választásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.
Az üzemi tanácsok tagjainak száma az adott munkavállalók létszámhoz igazodik, a legkisebb tanács három tagból áll, ha száznál kevesebben dolgoznak a munkahelyen. A nagyobb cégeknél már tíz feletti tagot választanak a dolgozók a tanácsba. A választási bizottság a választás előtt legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt nevénél a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?