Vajon csökken a vállalati egészségkultúrára fordított béren kívüli juttatások adója?

Humánpolitika.com: úgy tudom, hogy nemrég adták át a beneFit Prize for Happy Employees díjakat, melyet azok a vállalatok kaptak, melyek komplex egészségprogrammal járulnak hozzá kollégáik fizikai és mentális jóllétéhez.

dr. Mihalik Zsuzsa: így van, közel 100 pályázat érkezett be hozzánk és a szakmai díjakat olyan vállalatok nyerték mint az MVM, a Givaudan, VGD, és a Cetelem.

A díj alapításakor három cél lebegett a szemem előtt:

• Egyrészt rövidtávon a munkaerőpiac mindkét szereplőjét megszólítva, a munkavállalók számára a díj biztosítékul szolgálhat, hisz a beneFit Prize védjegyként működik, megmutatva, hogy a nyertes pályázók gondoskodó vállalatok, ahol érdemes és öröm dolgozni, illetve a munkáltató szervezetek számára kiváló employer branding eszköz, ami bevonzhatja a potenciális munkavállalókat, és büszkévé teheti a már ott dolgozókat. Mindezen túl, ezek a vállalatok példaképek lesznek a többi cég, szervezet számára.
• Középtávú célom, hogy felsővezetői elkötelezettséggel stratégiai prioritássá váljék a vállalati egészségprogram, hiszen az új Társadalmi Felelősségvállalás ez: a dolgozókért vállalt felelősség.
• A hosszútávú célunk pedig a döntéshozókat célozza meg: minden vállalat, ki a munkavállalói egészségébe fektet, az kedvező adózással tehesse ezt, ahogy azt a SZÉP kártyánál is látjuk. Ugyanis minden egyes munkavállalói egészségfejlesztésre fordított forint négyszeresen térül meg mikroszinten a vállalatnak, makroszinten pedig Magyarországnak.

Humánpolitika.com: Mindezt mire alapozza?

dr. Mihalik Zsuzsa: 2023 november 17-24 között a magyarországi vállalatok körében közvéleménykutatást folytattunk, arra a kérdésre keresve a választ, vajon mekkora összeg folyhat be az államkasszába, azok után a béren kívüli juttatások után, melyek az egészségmegőrzést szolgálják, különös tekintettel a sport, az egészségügyi szűrések, vizsgálatok, prevenciót célzó kezelések, illetve a mentál-wellness körére.

A kérdőívet 216 vállalat töltötte ki, kik összesen 308.192 fő munkavállalót foglalkoztatnak.

A megkérdezett vállalatok összesen 1 756 034 700 Ft-ot fizetnek be azon béren kívüli juttatások után adóban, melyek az egészségmegőrzést szolgálják (sport, egészségügyi szűrések, vizsgálatok, mentál-wellness).

Ez az összeg 4,7 millió munkavállalóra vetítve 27 milliárd forint adóbevételt tesz ki évente.

Több magyar, sőt külföldi kutatás alapján is elmondható, hogy átlagban 2,9 nappal kevesebbet hiányzik az a munkavállaló, aki egészségtudatosan, rendszeresen sportolva él.

Ha ezt a közel 3 napot beszorozzuk azzal az összeggel, mely egy táppénzes napra jutó kiadás - 6227 Ft/nap-  akkor 18.058 Ft/év megtakarítás összeget kapunk.

Ez a jelenlegi 4,7 millió munkavállalóra vetítve közel 85 milliárd forinttal kevesebb TB kiadást jelentene a költségvetésnek.

Innen már könnyű belátni, hogy a vállalatok által a munkahelyi egészségkultúrára fordított béren kívüli juttatások után az államkasszába befizetett 27 milliárdos adóbevétele és ezen 85 milliárd forintnyi kiadása közötti évi 58 milliárd forint nem kis összeg.

Humánpolitika.com: tehát évente 58 milliárd forintot takaríthatnánk meg, ha egészégesen élnénk?

M.Zs.: igen, így van.

Humánpolitika.com: De akkor hogyan jön ide az adócsökkentés? Miért szükséges ez, ha csak annyit kell tennünk, hogy eljárunk szűrésekre, rendszeresen sportolunk, odafigyelünk magunkra?

M.Zs.: a covid után előtérbe került a prevenció, így sokan tisztában vannak az egészségmegőrzés súlyával, azonban mégis kevesen vannak, akik ezt megengedhetik maguknak. Ezért kell, kellene ezt a munkáltatóknak átvállalniuk, hiszen az ő érdekük is az egészséges, kiegyensúlyozott, boldog munkavállaló. Azonban amíg a vállalati egészségkultúrára fordított béren kívüli juttatások adója azonos a bérek után fizetendő adóval, addig kevés munkáltató választja ezeket a juttatási formákat, inkább a jóval kedvezőbb adózású (28%) SZÉP kártyát biztosítják. Azonban ez nem használható föl sem egészségügyi szűrésekre, sem rendszeres sportolásra, sem a mentális egészség megőrzésére. Noha ezek nagyon fontosak lennének mind a két fél részére.

Humánpolitika.com: és akkor mi volna a megoldás?

M.Zs.: Ha a vállalati egészségkultúrára költött béren kívüli juttatások adóvonzata a SZÉP kártyáéval lenne azonos, akkor 58%-al kevesebb adó érkezne ugyan az államháztartás büdzséjébe, de bizton állíthatjuk, hogy az adócsökkentés következtében megnövekedne az egészségkultúrát célzó juttatások száma, és az adócsökkentés ellenére mindez adóbevétel növekedés következne be.

Mindezeken kívül közép-, és hosszútávon csökkennének az egészségügyi ellátásra fordítandó összegek is - gyógyszer, orvosi ellátás, mentő, kórház, stb.

Mivel az egészséges életmódot folytató munkavállalók tovább maradnak aktívak, így a munkaerőhiány is enyhíthető lenne ezáltal, nem mellékesen ezzel is nőne az adóbevétel.

A fent tárgyalt adócsökkentés indirekt hozadéka pedig a lakosság pszichés állapotának javítása lenne, hiszen a boldog munkavállaló a legjobb munkavállaló.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.