Viharos tapsban törtek ki a fiatalok, mikor megtudták, mi vár rájuk a jövő munkahelyein

A Z- (1996–2009) és alfa generációk (2010–) digitális környezetben nőnek fel, így az AI számukra természetes eszköz, amely akár kommunikációs partnerként is szolgálhat. A McKinsey felmérése szerint az Y generáció (1980–1995) különösen érzékeny a képességek elavulására, ezért ők vállalják a legnagyobb arányban az átképzést és új digitális készségek elsajátítását – mondta az Economxnak Bereczki Enikő generációkutató.

Az idősebb generációk – az X (1965–1979) és a baby boomerek (1946–1964) – gyakran fenntartással közelítenek az AI-hoz, mert kevésbé ismerik annak működését, bár az X generáció óvatos kíváncsisággal, a baby boomerek pedig gyakran a hétköznapi gyakorlati előnyök révén nyitottak a használatára.

Az alfa generáció számára az AI egyszerre kínál játékos tanulási lehetőségeket és veszélyt, hogy a digitális világban nőjenek fel a valódi emberi kapcsolatok helyett. A szülők feladata, hogy gyermekeiket tudatos használatra neveljék, miközben megmarad a személyes érintkezés és a közös élmények tere.

2027-ig 83 millió munkahely szűnhet meg, miközben 69 millió új jöhet létre, és a Goldman Sachs szerint akár 300 millió teljes munkaidős állás is veszélybe kerülhet, főként adminisztratív és pénzügyi területen. A McKinsey előrejelzése szerint 2030-ra a dolgozók 12 százalékának teljesen új munkakörbe kell lépnie.

A fiatalabb generációk már elvárják a mindennapi AI-használatot a munkahelyükön, míg az idősebbeknek ez kihívást jelenthet, generációs feszültségeket szülve – emelte ki Bereczki Enikő. A szakértő hozzátette, hogy bár a félelem gyökerei generációnként eltérőek, az idősebbek már átélték a digitális átmeneteket, így van bennük egyfajta „vállvonásos bölcsesség”: az AI is egy új dolog, amit meg kell tanulni kezelni.

Bereczki Enikő felidézte, hogy előadásán 1500 tizenévesnek azt mondta, hogy a gyötrő, unalmas és könnyen automatizálható feladatokat robotok vehetik át a jövőben, amire viharos taps tört ki. Ez jelzi, hogy a fiatal generáció nyitott a gép és ember szoros együttműködésére a munkahelyeken, még ha a felgyorsult robotizáció esetleges kockázataival kapcsolatban a jövőkutatók sem adhatnak egyértelmű választ.

Az AI terjedése átalakítja a karrierépítést: egyre fontosabbá válik az AI-alkalmazási készség, a digitális kompetenciák és az önálló tanulás. Ez erősítheti a Máté-hatást, azaz a már előnyösebb helyzetben lévők könnyebben kihasználják az AI lehetőségeit, míg mások lemaradhatnak. 2030-ra sok munkakör – például ügyfélszolgálat, pénzügy, gyártás, logisztika – átalakul, és az AI nemcsak feladatokat vesz át, hanem a munkák természetét is formálja.

Az AI gyors hozzáférést biztosít az információkhoz, de nem helyettesíti az emberi, kritikus gondolkodást. Fiataloknál növekvő a digitális függőség és a manipulációs kockázat (algoritmikus torzítás, deepfake), ezért kiemelten fontos az önálló, kritikus gondolkodás és az etikai tudatosság.

Az oktatásban és nevelésben hangsúlyt kell kapnia az AI tudatos használatának, valamint az emberi értékek, kreativitás, empátia és társas készségek fejlesztésének. Az élethosszig tartó tanulás és rugalmasság elengedhetetlen, hogy a fiatalok sikeresen alkalmazkodjanak a gyorsan változó, AI-vezérelt munkakörnyezethez.

„Ebben a megváltozott munkakörnyezetben a fiataloknak kifejezetten csak az emberre jellemző tulajdonságokat és készségeket feltétlenül fejleszteniük kell – ilyenek például az empátia, a kreativitás, a hitre való képesség” 

– hangsúlyozza a generációkutató.

kép: freepik

Leépült a felnőttképzés – Magyarország messze az uniós átlagtól

- olvassa el korábbi cikkünket!