Munkakör-értékelési módszerek - Analitikus módszerek

Emellett léteznek még a piaci viszonyokon alapuló megközelítés (a piaci bérekkel határozza meg a munkakör relatív értékét), a képességeken alapuló megközelítés (a munkakörhöz szükséges emberi tulajdonságokat és képességeket vizsgálja), valamint a szakértő cégek által kidolgozott módszerek (ezek többnyire a részletező módszerek továbbfejlesztett változatai).

B) Részletező módszerek

A részletező módszerek a munkaköröket alkotóelemekre bontják, és azokat külön-külön értékelik. Ezáltal pontosabb és árnyaltabb képet kapunk a munkakörök értékéről, mint az átfogó módszerekkel.

1. Összehasonlító tényezőelemzés

   Ez az egyik legrégebbi munkakör-értékelési módszer, amely a munkaköröket alkotóelemekre bontja, majd azokat egy értékelési skálával veti össze. A skálán elért értékeket összeadják, így kapják meg a munkakörök súlyát. Gyakran az alábbi csoportokat határozzák meg:

   • Bemeneti tényezők: A munkakör betöltéséhez szükséges erőforrások, mint például:

     • Képzettség, ismeretek
     • Gyakorlat
     • Szakmai tapasztalat
     • Kapcsolatteremtő képesség
     • Vezetői képesség

   • Teljesítménytényezők: A munkakör által elvárt eredmények és felelősségek, mint például:

     • Felelősségvállalás
     • Döntési jogkör
     • Erőforrásokkal való gazdálkodásért való felelősség
     • Eredményekért való felelősség

   • Folyamattényezők: A munkavégzés során szükséges tevékenységek és képességek, mint például:

     • Szellemi erőfeszítés
     • Kreativitás
     • Kezdeményezőkészség
     • Problémamegoldás
     • Döntéshozatal
     • Koncentráció

   • Környezeti tényezők: A munkakörnyezet jellemzői, mint például:

     • Fizikai körülmények
     • Fizikai igénybevétel
     • Környezeti kockázatok

2. Értékpontozás

   Ennél a módszernél a munkaköröket különböző szempontok alapján pontozzák. Számos ilyen eljárás létezik, amelyek különböző dimenziók mentén értékelik a munkaköröket. Gyakran használnak értékelő táblázatokat, amelyek lehetővé teszik a finomabb összehasonlításokat. Előnye, hogy széles körben alkalmazható, és részletesebb képet ad a munkakörökről, mint az átfogó módszerek. Hátránya lehet az alkalmazásának idő- és költségigénye.

3. Döntési fa elemzés

   Ez a módszer döntési pontokhoz igen/nem válaszokat rendel. A válaszok alapján újabb kérdések következnek, amelyek továbbvezetik az értékelést. Fejlettebb változatai kérdőíves eljárások, amelyek egy-egy döntési pontnál felkínálják a korábban említett részletező módszerek egy-egy tényezőjével összefüggő összes lehetséges változatot.

Magyarországon a munkakör-értékelés terén a hangsúly egyre inkább a részletesebb és objektívebb módszereken van. A piaci verseny, a munkavállalói elvárások és a jogszabályi környezet (pl. egyenlő bérezés elve) miatt a vállalatoknak érdemes korszerű és átlátható értékelési rendszereket alkalmazniuk.