kapubanner for mobile
Módosítva: 6 hónapja

Munkakör-értékelési módszerek - Szintetikus módszerek

A munkakör-értékelés célja, hogy meghatározza a különböző munkakörök relatív értékét egy szervezeten belül. Ez az alapja a méltányos bérezésnek, a karriertervezésnek és a hatékony humánerőforrás-gazdálkodásnak. Két fő csoportot különböztetünk meg:

  • Szintetikus módszerek: A munkakört egészként vizsgálják, anélkül, hogy részletekre bontják.
  • Analitikus módszerek: A munkakört alkotó tényezőket (pl. felelősség, képzettség, nehézség) külön-külön értékelik.

Emellett léteznek még:

  • Piaci alapú módszerek: A piaci bérekhez viszonyítják a munkakör értékét.
  • Kompetencia alapú módszerek: A munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat (tudás, készségek, képességek) veszik figyelembe.
  • Tanácsadócégek védjegyzett módszerei: Többnyire analitikus módszerek továbbfejlesztett változatai (pl. Hay Group, Mercer, Korn Ferry). Ezek hazánkban is széles körben elterjedtek, különösen nagyobb vállalatoknál.

A) Szintetikus módszerek

A szintetikus módszerek egyszerűbbek és gyorsabban alkalmazhatók, de kevésbé részletesek, mint az analitikus módszerek. Kis- és középvállalkozásoknál (KKV-k), vagy olyan helyzetekben lehetnek hasznosak, ahol gyors, átfogó képre van szükség.

  1. Rangsorolási módszer

    • Lényege: A munkaköröket összességükben hasonlítják össze, és rangsorolják őket fontosságuk szerint. Nincsenek előre meghatározott kritériumok.
    • Alkalmazása Magyarországon: Kisebb cégeknél, ahol kevés munkakör van, és gyors értékelésre van szükség.
    • Előnyei: Egyszerű, gyors, alacsony költségű.
    • Hátrányai: Szubjektív, pontatlan, nem veszi figyelembe a munkakörök összetettségét. Nehezen indokolhatóak a bérek közötti különbségek. Magyarországon a munkaerőpiaci verseny miatt egyre kevésbé elfogadott ez a módszer, mivel nem biztosít kellő transzparenciát a bérezésben.
  2. Páros összehasonlítás

    • Lényege: A munkaköröket párokba rendezik, és minden párban összehasonlítják őket. A "győztes" pontot kap. A végén a pontszámok alapján állítják fel a rangsort.
    • Alkalmazása hazánkban: Kisebb szervezeteknél, ahol a munkakörök száma korlátozott (ideális esetben 20-30 alatt).
    • Előnyei: Strukturáltabb, mint a egyszerű rangsorolás, csökkenti a szubjektivitást.
    • Hátrányai: Időigényes lehet nagyobb számú munkakör esetén. Nem ad részletes képet a munkakörök tartalmáról.
    • Hasonlóan a rangsoroláshoz, a páros összehasonlítás is háttérbe szorul a részletesebb módszerekkel szemben.
  3. Munkaköri osztályozás (vagy kategóriarendszer)

    • Lényege: Előre definiált kategóriákat vagy osztályokat hoznak létre, amelyek meghatározott kritériumok alapján (pl. felelősség, komplexitás, szükséges képzettség) írják le a munkaköröket. A munkaköröket ezután a megfelelő kategóriába sorolják.
    • Alkalmazása hazánkban: Elterjedt a közszférában (pl. közalkalmazottak, köztisztviselők), ahol a bértáblák és a besorolási rendszerek előre meghatározottak. Emellett egyes nagyobb vállalatoknál is használják.
    • Előnyei: Egyszerű, könnyen érthető, biztosítja a következetességet.
    • Hátrányai: Kevésbé rugalmas, nem veszi figyelembe a munkakörök egyedi jellemzőit. A kategóriák kialakítása időigényes lehet.
    • A közszférában továbbra is meghatározó módszer. A versenyszférában a hangsúly inkább az analitikus és kompetencia alapú módszereken van, amelyek jobban tükrözik a piaci viszonyokat és a munkakörök összetettségét.

Összegzés

Magyarországon a  munkakör-értékelés terén a következő tendenciák figyelhetők meg:

  • Növekvő igény a transzparencia és az objektivitás iránt: A munkavállalók egyre inkább elvárják a méltányos és átlátható bérezést. Ez a szintetikus módszerek háttérbe szorulásához vezet.
  • Az analitikus és kompetencia alapú módszerek térnyerése: Ezek a módszerek részletesebb képet adnak a munkakörökről, és jobban tükrözik a piaci viszonyokat.
  • A tanácsadócégek szerepének erősödése: A nagyobb vállalatok gyakran veszik igénybe külső tanácsadók segítségét a munkakör-értékeléshez.
  • A digitalizáció hatása: A munkakör-értékelési folyamatok egyre inkább digitalizáltak, ami növeli a hatékonyságot és a pontosságot.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy bár a szintetikus módszerek továbbra is használhatók bizonyos esetekben (főleg kisebb cégeknél), a hangsúly egyre inkább a részletesebb és objektívebb módszereken van. A magyarországi munkaerőpiac dinamikája és a munkavállalói elvárások miatt a vállalatoknak érdemes befektetniük a korszerű és átlátható munkakör-értékelési rendszerekbe.