Szerző: Barna Eszter Megjelent: 7 hónapja

A munka otthon is munka

Akkor is, ha nem fizetik meg. Ideje lenne annak is hívni, hiszen a gazdaság működéséhez az otthon végzett fizetetlen munka ugyanúgy hozzájárul, írja Melinda Gates idei levelében, amely a Gates Alapítvány működésének prioritásait határozza meg. Éppen az elmúlt napokban volt hír, hogy a magyar nők több időt töltenek egy nap munkával, mint a férfiak, elsősorban az otthoni munkavégzés miatt. Ha az OECD adatait nézzük, akkor a fizetetlen munkavégzés még nagyobb arányban hárul a nőkre, az egész világon, van ahol napi több mint 5 óra a különbség, Kelet-Európában átlagosan körülbelül három.

Melinda Gates szerint ez az igazi nemek közötti szakadék, amiről azonban jóval kevesebb szó esik, mint akár a fizetések különbségéről. A fejlődő világban a nők akár napi öt órával is több fizetetlen munkát végeznek, mint a férfiak, gyakran oktatásuk kárára. A képzettség hiánya pedig gyakran vezet szegénységhez, nem csak a nők, hanem gyerekeik számára is. A legnagyobb a különbség a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, míg a legkisebb Észak-Amerikában és Európában.

Ezek a munkák leggyakrabban a család körüli teendők, akár a gyerekek illetve az idős családtagok gondozása, szállítása, főzés és egyéb ház körüli teendők. A technológia fejlődése és annak ellenére, hogy a férfiak sokkal jobban kiveszik a részüket az otthoni munkákból és a gyermekvállalás körüli teendőkből, mint korábban, a nők még mindig nagyjából dupla annyi időt töltenek fizetetlen munkával, mint a férfiak. Melinda Gates szerint el kellene ismerni munkának az otthoni munkavégzést, és eszerint igazságosabb elosztást elérni férfiak és nők között.

Magyarországon nem is olyan régen merült fel, egyelőre ötlet szinten, hogy mi lenne, ha gyerekszámtól függetlenül fizetés járna a főállású anyáknak, vagyis valódi bérrel honorálnák, közpénzből az anyaságot, és nyilván az ezzel járó teendőket. Meg is kérdeztük olvasóinkat mit gondolnak a felvetésről, mennyire tartanának igazságosnak egy ilyen lehetőséget. Házi szavazásunk eredménye szerint a válaszadók 30 százaléka gondolta úgy, hogy anyagilag is honorálni kellene az anyaságot, míg valamivel több mint 40 százalék vélte úgy, hogy az otthoni munkamegosztáson és a munkáltatók hozzáállásán kellene elsősorban változtatni, hogy az arányok egészségesebben alakuljanak.

A fizetetlen munka egyenlőtlensége a munkahelyekre is kihat

Valójában több szakember szerint ez a munkamegosztási aránytalanság áll a fizetési egyenlőtlenségek mögött is, hiszen a nők gyakran emiatt nem tudnak olyan presztízsű, beosztású állást vállalni, mint a férfiak, illetve a világ egyes területein erre már eleve az esélyük sincs meg, mert oktatás és képzés helyett már fiatal koruktól a háztartási munkákból veszik ki a részüket. A nők esetében ez általában nem döntés kérdése, hanem a kisebb presztízsű, rugalmasabb munkalehetőségek elvállalásával tulajdonképpen „megvásárolják” a szükséges időt, hogy egyéb - fizetetlen – feladataikat el tudják látni, mondta a Huffington Postnak Claudia Goldin, a Harvard közgazdásza, aki a nemek közötti fizetési szakadékot vizsgálja. (Az Egyesült Államokban Barack Obama most jelentett be a különbségek enyhítésére egy olyan kezdeményezést, amely szerint a száz főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak részletes adatokat kellene szolgáltatniuk a fizetésekről, nem, faj és etnikai hovatartozás alapján.) Kutatási eredmények is alátámasztják ezt a trendet, hiszen azonos végzettséggel a nők nagyjából azonos bérszinteken kezdenek pályájuk elején, mint a férfiak, a fizetési szakadék azonban a kor és a gyerekek számának előrehaladtával növekszik.

Közös teherviselés otthon

A modern férfiak jobban ki akarják venni részüket a gyerekek körüli teendőkből, ezért akár ők maguk is flexibilisebb lehetőségeket kínáló állásokat keresnek, ami mellett ezt megtehetik. Egyre több ország támogatja is ezeket a törekvéseket, hiszen egyes skandináv országokban már eleve megosztva kell kivenni a gyermek születésekor a gyermekgondozási szabadságot, míg máshol ha nem is kötelező, de bátorítják az apákat, hogy osztozzanak a nőkkel ebben a lehetőségben. Svédországban már 1974 óta oszthatják meg a szülők a szabadságot, de 60 nap kötelező „apakvóta van”, míg Norvégiában 14-14 hetet tölt otthon felváltva a két szülő a gyermekkel, a fennmaradó időszakot (további 18 vagy 28 hetet) pedig szabadon oszthatják meg egymásközt. Magyarországon a szülők eldönthetik, hogy ki maradjon otthon a gyermekkel fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadságon túl, (gyed, gyes állami támogatással) ahol azért erőteljes többségben vannak a nők, nem utolsó sorban azért is, mert a férfiak általában többet keresnek. De apasági szabadság jár az apáknak 5 nap (ikrek esetén 7), amelyet a gyermek születése utáni két hónapban vehetnek ki.

Legutóbb Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, állított példát a fiatal apák elé azzal, hogy apasági szabadságra ment ő is két hónapra kislánya születésekor, hogy idejekorán ki tudja venni részét a gyermek körüli teendőkből.

Az Egyesült Államokban a Pew Research Center adatai alapján egy adott napon a férfiak ötöde végez valamilyen házimunkát, míg a nőknél ugyanez az arány 50 százalék. A nők nem csak a házimunkából végeznek nagyjából kétszer annyit mint a férfiak, hanem még egy érdekes fogalom köré csoportosítja a Quartz az elvégzendő teendőket, ez pedig az emocionális vagyis érzelmi munkavégzés. Ez a családi dinamikák menedzselésétől kezdve, egészen az üdvözlőkártyák megírásáig terjed. A nőkre gyakran az irodában is kiosztanak olyan munkát, ami az otthoni, családban betöltött szerepükhöz köthető: a megbeszélések utáni összetakarítástól kezdve, a születésnapi kártyák, ajándékok beszerzésén és megírásán át, a kávé beszerzéséig. Mindez, ha egy nő végzi az irodában a legtermészetesebb dolog, míg ha egy férfi, az általában külön pozitív visszajelzést kap azért, hogy a saját feladatán túl beszállt az egyéb közösségi tevékenységekbe. A szolgáltatói szektorban ráadásul az emberekkel foglalkozó munkaköröket, - ügyfélszolgálati munkatárs, légiutas-kísérő, gyermekfelügyelet vagy idősgondozás - amelyek érzelmi befektetést igényelnek általában nők végzik.

És még csak nem is értékelik...

Egy 2005-ös felmérés szerint, ha egy nő tovább marad a munkahelyén, hogy segítsen egy kollégájának, azt 14 százalékkal kevesebben értékelik, mintha egy férfi csinálná ugyanezt. Míg ha visszautasítja a segítséget, azt 12 százalékkal negatívabb tettnek látják a munkahelyén, mintha egy férfi kolléga lenne hasonlóan elutasító. Madeline Helman pszichológus arra is rávilágított a kutatás során, hogy a női segítség gyakrabban apró, kevésbé látható módon nyilvánul meg, míg a férfiak ha segítenek, ahhoz sokkal nagyobb láthatóság kapcsolódik. Az elismerés nélküli, szükséges, de szinte láthatatlan tevékenységek azonban sok időt és energiát emésztenek fel, amelyet a nő egyébként szakmailag kielégítőbb és kifizetődőbb tevékenységre használhatna fel. A helyzet megoldására, többek között a szakértők azt javasolják, hogy a munkahelyi értékelésekbe bele kellene számítani ezeket a láthatatlan feladatokat, illetve a hölgyek, amikor a juttatásaikról tárgyalnak a munkáltatóval kalkulálják bele ezeknek a tevékenységeknek a hozzáadott értékét is.

A sztereotípiák olyan erősen hatnak, hogy az Egyesült Államokban még mindig ugyanazokat az állásokat töltik be elsősorban nők, mint az 1950-es években, ezek a titkárnői, asszisztensi és tanári állások, amelyek (elsősorban az első kettő esetében) általában egy magasabb rangú, jobban megfizetett férfi munkáját segítik.

Az nlcafe tavaly budapesti árakkal kalkulálva kiszámolta, hogy mennyibe kerülne egy hónapra, ha a házimunkát – mosás, vasalás, mosogatás, főzés, takarítás, gyermekvigyázás – professzionális segítséggel végeztetnénk, havi szinten 389 ezer forintba (a magyar átlagfizetés több mint kétszeresébe), éves összegben pedig 4 millió 668 ezer forintba kerülne.
Follow hrportal_hu on Twitter

Tovább élesedik a bérverseny

Tovább növekszik a munkaerő-kereslet és ezzel együtt a bérverseny is. A jegybank inflációs jelentésében megállapítja, hogy nagyon feszes lett a munkaerőpiac, a vállalatok egyre nehezebben tudnak létszámot bővíteni. Ezért további bérnövekedés lehet több szektorban is, írja a Világgazdaság.tovább..

További cikkek
Hazai vállalkozás indítására biztatja külföldre szakadt fiataljait a román kormány

Hazatérésre és vállalkozásra biztatja a kivándorolt fiatalokat a román kormány. A hazatérni szándékozók maximum 50 ezer eurónak megfelelő... Teljes cikk

Tovább élesedik a bérverseny

Tovább növekszik a munkaerő-kereslet és ezzel együtt a bérverseny is. A jegybank inflációs jelentésében megállapítja, hogy nagyon feszes lett a... Teljes cikk

Jövőre kevesebb pénz jut közfoglalkoztatásra

15 milliárd forinttal kevesebb pénzt szánnak a közfoglalkoztatásra jövőre, jelentette be a Belügyminisztérium államtitkára. Mivel, mint mondta, nem... Teljes cikk

Munkavállalóknak előnyös adóváltozások jönnek?

A kormány célja továbbra is az, hogy az adórendszer lineáris maradjon, fókuszában a családok, a munkavállalók és a kis- és középvállalkozások... Teljes cikk

Százakat bocsátottak el a török munkaügyi minisztériumból

A török munkaügyi minisztérium 785 dolgozóját bocsátotta el eddig a július 15-ei katonai puccskísérletet követő tisztogatások keretében - mondta... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Hat nap "szülési" szabadság az izraeli apáknak

Hat nap fizetett "szülési" szabadságot garantál az izraeli apáknak az a törvény, amelyet hétfőn éjjel szavazott meg a kneszet - közölte a...