kapubanner for mobile
Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 8 éve

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában

Bernáthné Székely Julianna rehabilitációs gazdasági menedzser. Julianna látássérült: egy ritka, veleszületett szaruhártya elváltozás miatt romlott meg a látása, amelyet nagymértékben rontott inzulinfüggő cukorbetegsége. Így aztán jól tudja, milyen hátránnyal indulnak a fogyatékossággal élő emberek a munkaerőpiacon, még akkor is, ha a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése helyett sok cég fordulna megváltozott munkaképességű álláskereső alkalmazása felé. Ennek mikéntjében, az elindulásban és a rendszer működtetésében, az optimális költség-haszon hányados elérésében tud szakmai támogatást nyújtani a rehabilitációs menedzser.

images

Betegségedből adódott, hogy fogyatékossággal élő embereket érintő ügyekkel foglalkozol vagy korábban is ezen a területen dolgoztál?

12 évet látó pedagógusként dolgoztam, majd vak, aliglátó nőként a Műszaki Főiskolán megtanultam a szememet helyettesíteni a géppel. 2005 februárjától kizárólag bértámogatott munkahelyeken tudtam elhelyezkedni vak nőként, ebből több mint 8 évet egy érdekvédelmi szervezetnél, ahol rehabilitációs tanácsadóként segítettem az embereknek szaktudásommal eligazodni a jogszabályokban, betartani az akkreditációs kötelezettségeket. Mindeközben gyógypedagógiai, esélyegyenlőségi menedzseri, valamint rehabilitációs mentori oklevelet, rehabilitációs gazdasági menedzseri diplomát, tudást, tapasztalatot szereztem.

Saját bőrömön keresztül tapasztaltam meg a megváltozott munkaképességű emberek életét, örömeinket, gondjainkat és szembesültem kiszolgáltatottságunkkal, védtelenségünkkel, megértettem, hogy nem csupán felelősséggel tartozunk egymásért, de mindent, amit teszünk, méltó tisztelettel, a másik ember becsülésével, egyéni vágyainak tiszte¬letben tartásával kell tennünk. Szeretek sokat tenni sorstársaimért, a társadalomban is segíteni az elfogadást.

Hogy látod, van előrelépés a fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci helyzetében? Miben látsz előre- és miben visszalépést?

Azt tapasztaltam, és tanulmányok bizonyítják, hogy a pluszadó és a kedvezmények miatt keresik a munkaadók a megváltozott munkaképességű embereket, a rehabilitációs kártyával rendelkező személyeket. Ám tény sajnos, hogy gyakran a kedvezmény idejére jutnak csak munkához az emberek, azután újra utcára kerülnek. Meggyőződésem, hogy a támogatás elfogy, az ember egyedi tudása, megújuló képessége viszont mindig fejlődhet, ezáltal a szervezeté is, így ez innovatív érték.

A fogyatékossággal élő embereknek állapotukból adódóan igen szűk a munkaerő-piaci mozgástere. Ha van lehetősége dolgozni, akkor is csak többségében akkreditációs munkahelyen, ahol nem a képzettségének megfelelő, hanem alulfizetett munka jut számára, és nem csak ott. Még diplomás képzettség esetén is 30-40 ezer forintos nettó bérért dolgoznak. Maga az állapot és ehhez a társadalom hozzáállása, elvárása kényszeríti függőségbe, szociális izoláltságba a fogyatékos embert.

Akinek a fogyatékos emberek közül megvan a magas iskolázottsága, mentális stabilitása, ők vállalkozással igyekeznek tenni a szegénység, munkanélküliség ellen, de ha nincs megfelelő gazdasági feltétel, kapcsolatok és anyagi tartalék, akkor nem tud vállalkozóként sem kitörni ebből a lehetetlen munkaerő-piaci helyzetből állami,- munkáltatói helyzetbe hozó attitűd, intézkedés nélkül. Elszegényedik, hajléktalanná válik, meghal, pedig ugyanolyan értékes résztvevői a világnak, mint bárki más.

Megoldás lehetne, mert alapvető jog az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatásokhoz, munkához, megélhetéshez való egyenlő hozzáférés, a motiváló foglalkoztatás politikai intézkedések kialakítása, alkalmazása forrás mellérendelésével, az idegenkedés-, az ismerethiány-, a társadalmi korlátok megszüntetése, a kellően befogadó munkakultúra, hiányos munkahelyi beillesztő programok, a befogadó munkahelyek és attitűd megléte lenne.

Ezért is lényeges a foglalkozási rehabilitáció, mint aktív munkaerő-piaci eszköz. Rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként, érintettként leginkább ezzel a tudással, szemlélettel tudnám támogatni a szervezet versenyképességét. Hiszen az ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, így komoly lehet az anyagi veszteség. Ennek a munkának következtében az alkalmazottak elkötelezettsége nő, márpedig ők a legfontosabb hordozói, követei a munkáltatói márkának.

Ezt a folyamatot csak erősíti a fogyatékos munkavállaló foglalkoztatása, mert javítja a munkaszervezést, a figyelmet, a toleranciát, a munkamorált, elkötelezettséget, így közösségépítő, de hat a munkakultúrára, az imázsra, ami új fogyasztókat, befektetőket vonz be, ezáltal nő a termelés. Ebben nyújthatok segítséget a munkaadók szakértőjeként szakmai tudásommal, tréningjeimmel.

Milyen tévhitek élnek a munkáltatók fejében a fogyatékos munkavállalókkal kapcsolatban? Mit gondolnak, hogy milyen munkákra alkalmasak kizárólag?

A munkáltatók többsége előítéletekkel él az egészségkárosodással élő dolgozók értékeivel szemben - alaptalanul, hiszen az előítélet lényege éppen ez. Tartanak a munkáltatók a speciális munkakörülmények kialakításának kényszerétől, amely úgy vélik plusz költséget jelent. Ám ez nem minden esetben jár külön költséggel, illetve megtérül a befektetés, mert az adaptált, toleráns, figyelmes munkakörnyezetben nő a dolgozó önállósága, ez hat a munkaszervezésre, motivációra, kohézióra, elégedettségre, értéknövelésre. Modernizálja, fejleszti a szervezetet, amely hat a megítélésére, befektetőket, fogyasztókat vonzhat be.

A munkáltatóknak fenntartásai vannak a munkaszervezési többletfeladatokat, a gyakori táppénz igénybevételét illetően, és nem bíznak a teljes értékű munkavégzésben. Továbbá tévhit részükről, hogy a munkát vállalni kívánó megváltozott munkaképességű személyek általában ritkán felelnek meg a mai munkaerőpiac követelményeinek, és alulképzettek, nem tartoznak a legfiatalabb korosztályba, munkavégző képességük, készségük meggyengült, ellentétben az egészséges, rugalmas, jól felkészült munkaerővel. Pedig mindez előítélet, melyre a megoldás szemléletváltás, a hozzáállás megváltoztatása. Ez nem pénzkérdés.

Ezért nincs alapja annak a tévhitnek sem a munkáltatók részéről, hogy a munkát vállalni kívánó megváltozott munkaképességű személyek nem akarnak dolgozni. Talán a gond az, hogy nem megfelelő munkafeltételek, munkakörülmények, attitűd, fizetési kínálat, munkakör fogadja őket a munkáltatók ismerethiánya miatt. Felsoroltak kiküszöbölésében szakmai támogatást nyújthat a rehabilitációs gazdasági menedzser.

A munkáltatók egy része nincs tisztában a megváltozott munkaképesség fogalmával sem, néhányuk sajnos csak a költségtakarékosságot látja foglalkoztatásukban és munkabíró képesség szempontjából ugyanolyan munkaerőnek tekinti őket, mint az „egészséges” embereket. Tehát a munkáltatók egy része, sem a szociális érzékenység, sem a munkakörnyezet, munkakörülmények tekintetében sincs felkészülve. Így a megváltozott munkaképességű emberek többsége jelenleg nem a végzettségüknek megfelelő szintű, hanem alacsonyabb végzettséget igénylő munkát végez. Gyakran közmunkabérért, nettó 30-40 ezer Ft-ért, 4 órában foglalkoztatják őket, vagy olyan is előfordul, hogy az adó megúszása miatt csak papíron dolgozik náluk az ember.

Az is megesik, hogy az adott munkakörbe vesznek fel az egészségesekkel megegyező elvárásokkal megváltozott munkaképességű munkavállalókat, pedig a személyre szóló munkakörök hatékonyabbak. Bátran akadálymentesítsék a ranglétrát az akadályozott ember képességeinek megfelelően, mert a különbségeket és az új gondolatokat jól fogadó cég flexibilisen tudja követni a társadalmi-, gazdasági változásokat a fenntartható fejlődés érdekében. Így aktív alakítója és nem elszenvedője lehet a változásoknak.

Továbbá ellenhat a fejlődésnek, hogy munkakörelemzést csak nagyvállalatok végeznek, azonban nehézséget okoz olyan munkakörök azonosítása számukra, ahol az adott megváltozott munkaképességű dolgozó profitot tud termelni a szervezetnek, pedig ez a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú. A rehabilitációs gazdasági menedzser mindebben segítheti a szervezet hatékonyságát.

A munkáltatók gyakran az állam felelősségére hivatkoznak a foglalkoztatást tekintve is, pedig a munkáltatók is felelősek, mint más fejlett országban.

Így sok esetben a munkáltatók inkább választják a fizetési kötelezettséget, pluszadót, mintsem a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával járó többletfeladatok ellátását.

Mit gondolsz a fogyatékos emberek közmunka programjáról, van értelme, van jövője, előrelépést jelent? Szerinted hogyan változhatna meg a kérdéshez a munkáltatók hozzáállása?

Nincs értelme, sem jövője a fogyatékos emberek közmunka programjának sem, mint ahogyan általában a közmunka programoknak sem. Tény, hogy a fogyatékos emberek az akkreditációs foglalkoztatásban közmunkabérért dolgoznak, gyakran nem csak ott. Másokkal is ugyan ez történik: az önkormányzati, vagy más alkalmazottakat közmunkásokra cserélik gyakran, hogy ugyanazt a szakképzettséget igénylő munkát ugyan annál a munkaadónál alkalmazva közmunkásként kevesebb bérért végzi a sérelmezett, mint amit korábban normál alkalmazottként. Ez gyakori a bértámogatott, szegregált munkahelyeken is egészségkárosodott, fogyatékos ember esetében, akinek nehézségei amúgy is több erőfeszítést jelent. Ez a munkáltatónak rövidtávon látszólag spórolás a támogatás idejére kizárólag, és a fegyelmezés, esetleg a véleménynyilvánítás megtorlásának eszköze, előnyök szerzése végett, joggyakorlása tisztességtelen. A munkák, képzések nem felelnek meg a munkaerő piacon szükséges készség, tudás, gyakorlat szintjének, ami kitörést jelenthetne ebből a csapdából, inkább fenntartja a rendszert.

A közmunkabér, és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási bére, ugyanúgy, mint az akkreditációs foglalkoztatásban kapható bér jóval alatta van mindenféle küszöbnek: minimálbér, szegénységi küszöb, létminimum. Képzettségének, végzettségének nem megfelelő munka és bér várja a sokszor súlyosan akadályozott személyt, ahol időszakosan sem tud fejlődni, megtakarítani, életfeltételei csak szűkülnek, kiszolgáltatottsága nő, termelékenysége csökken. Nem kérdés, hogy ez vajon motiváló-e, ez vajon elkötelezetté teszi-e, ez vajon értéknövelő-e.

Az akkreditációs foglalkoztatás, mint a fogyatékos emberek közmunkaprogramja, a humán erőforrás nem becsülése, az olcsó munkaerő - ez hazánk világa az egészséges munkavállalók körében is. Ebből nincs kiút sem az egyénnek, sem az országnak: ezért mennek el a fiatalok, „egészségesek” külföldre, hiszen ott egy takarítói állásból is megélnek, megtakarítanak, boldogulnak.

Értéknövelő forrás lenne az egyénnek, országnak az emberi, megújuló erőforrás megbecsülése, ezáltal motiválása. Hiszen a szervezet és az ország versenyképessége, fenntarthatósága az őt alkotó emberek egyedi tudásában, képességében rejlik. Vajon érdemes hagyni elveszni mindezt?
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A vezetők majdnem fele aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt

Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18%-ról 38%-ra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági... Teljes cikk

"Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat." - interjú Urbán Anitával

“Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat, belső erőforrásokkal oktassuk, mert csak így fenntartható a... Teljes cikk

Legfontosabb HR trendek 2024-ben

AI, digitalizáció, megtartás, upskilling, reskilling, mindez bizonytalan környezetben. Komplex világunkban minden mindennel összefügg, ezért a HR-nek... Teljes cikk