Slow Work - létezik-e kiegyensúlyozottság a munkahelyen?

Külföldön egyre több szervezet kiemelten foglalkozik a dolgozók kiegyensúlyozottságával, itthon viszont még kevés vállalat kezeli a kérdést prioritásként. Pedig a munkavállalók testi-lelki egészsége közös érdek! Az állandóan túlórázó, monitor előtt ebédelő, a munkájának élő munkavállaló néhány évig jó befektetés a vállalat számára, amikor azonban kiég vagy megbetegszik, az negatívan befolyásolja a vállalat teljesítményét, megítélését és nem utolsó sorban az egész gazdaságot és társadalmat is. Egy EU-s felmérés szerint a magyar gazdaságnak évente mintegy 1000 milliárd forint kárt okoz a munkahelyi stressz. A WHO egyik legfrissebb kutatása pedig azt jósolja, hogy a kiégés 2030-ra első helyen fog állni a leghalálosabb betegségek között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-t is.

Egy társadalmi párbeszéd kezdete

A felgyorsult, rengeteg felesleges impulzussal terhelt munkakörnyezetben a dolgozók nagy része úgy érzi, hogy folyamatosan irreális határidőknek kell megfelelniük, túl sok feladatot kell egyszerre megoldaniuk, így állandó stresszel küzdenek, nem tudnak elmélyülni a munkájukban, és felborul a testi-lelki egyensúlyuk. Ezek hosszú távú eredménye az lesz, hogy a dolgozó elveszti a motivációját, nem akar azonosulni a vállalat által képviselt értékekkel, mert azok összeütközésbe kerülnek az egyéni értékrendjével, így teljesítménye hanyatlani kezd, végül pedig általában munkahelyet vált. Ha a munka a magánélet, pihenés, egészség rovására megy, az előbb-utóbb valamilyen direkt vagy indirekt formában visszahat a munkáltatóra, sőt az egész társadalmora.

A fent említett problémákkal találkoztunk a Slow Budapest 2014. márciusában indított felmérésének eredményei értékelése kapcsán is. Több mint két éve kérdezzük az embereket a felgyorsult életmódról, és a beszélgetésekből kiderült, hogy a túlhajszoltság tűzfészkét szinte minden esetben a munkahelyen kell keresnünk. Ami, tovább vizsgálva a kérdést, világszintű társadalmi és vállalati problémát rajzol ki. Kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy érzik magukat a dolgozók a mindennapokban, és miben látják az egyensúlyvesztés fő okait. A kérdőívet néhány hét alatt több százan töltötték ki, ami jól mutatja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a téma iránt.

Felmérés eredményei – alkalmazottak

Az eddig mintegy 300 beérkezett válaszból kiderült, hogy az alkalmazottak egy egytől ötig terjedő skálán átlagosan 3,18-asra értékelik a kiegyensúlyozottságukat. Az egyensúlyvesztés három legfőbb okaként az irreális határidőket, a túlterheltséget és az elmélyülés hiányát jelölték meg a válaszadók.

A munkavállalók 18 százaléka úgy érzi, hogy jelentősen nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lenne, ha jobban el tudna mélyedni a munkájában, 14 százalékuk szeretne kicsit több pihenőidőt napközben, és újabb 14 százalék úgy gondolja, hogy a rugalmas munkaidő és az otthonról dolgozás jelentené a megoldást.

A válaszadók jellemzően úgy érzik, hogy sok területen nincs befolyásuk a saját egyensúlyukra. 17 százalékuk gondolja úgy, hogy a saját határai meghúzásával, további 16 pedig úgy, hogy a nemet mondással tudna segíteni magán. A dolgozók 14 százaléka azzal is tud javítani a helyzetén, ha több pienőidőt iktat be, 13 százalék pedig hisz abban, hogy aktív részese és alakítója lehet a munkatársi kapcsolatok kialakításának, és ezáltal a jobb közérzet megteremtésének.

A munkavállalók 58 százaléka szerint a vállalatuk nem foglalkozik a kiegyensúlyozottság kérdésével, pedig szükség lenne rá, további 19 százalék szerint a téma már az asztalon van, de még mindig nem kap elég figyelmet. A válaszadók 12 százaléka azt mondja, hogy munkáltatója elsősorban abban támogatja, hogy sportolhasson, 11 százalékuknak lehetősége van időnként otthonról dolgozni, további 10 százalék pedig olyan szerencsés, hogy munkahelyén pihenőszoba, terasz vagy csocsóasztal segíti a feltöltődést. Ugyanakkor egy 1-től 5-ig terjedő skálán mindössze 2,88-asra értékelik a munkáltató ebben a témakörben tett erőfeszítéseit.

Felmérés eredményei – vezetők

A válaszok alapján elmondható, hogy a vezetők mintegy 88 százaléka gondolja úgy, hogy a munkavállalók kiegyensúlyozottsága befolyásolja a cég eredményességét. Egy egytől ötig terjedő skálán mérve a válaszadók 4,7-es erősségűnek tartják fontosnak a saját, és 4,6-osnak a beosztottak kiegyensúlyozottságát.

Ugyanakkor az is kiderül, hogy bár a téma szinte egyhangúan foglalkoztatja a vezetőket, mindössze 13 százalékuk veszi figyelembe a dolgozók kiegyensúlyozottságát a fontosabb döntések meghozatalakor. A válaszadók 67 százaléka gondolja továbbá úgy, hogy vállalati szinten kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Ön mikor érzi magát kiegyensúlyozottnak a munkahelyén?

Arra a kérdésünkre, hogy mikor érzik magukat kiegyensúlyozottnak, meglepően hasonló válaszokat kaptunk. A válaszadók nagy része egyetért abban, hogy a hosszú távú egyensúlyhoz elengedhetetlen, hogy tiszták legyenek az elvárások, hogy ne legyen nagy a túlterheltség, hogy lehessen tervezni a feladatokkal és a határidőkkel, és ne jöjjön folyton közbe valami. Triviálisnak tűnhet, de szinte mindenki arra hivatkozik, hogy a feladatok és a rendelkezésre álló idő egyszerűen nincsenek összhangban.

A munkavállalók szeretnék azt érezni, hogy a képességeiknek megfelelő nehézségű feladatokkal kell megbírkózniuk, és fontosnak tartják az elismerést is. Visszatérő pont a kontroll kérdése is, az alkalmazottak szeretik azt érezni, hogy saját maguk gazdálkodhatnak az idejükkel és tudnak előre tervezni. A kontroll mellett az autonómia is kiemelten fontos, melyet egy válaszadó így fogalmaz meg: „Ha szabadon priorozálhatom a feladataimat, ennek megfelelően szabadon mozoghatok és magam oszthatom be a munka és magánéleti elfoglaltságok sorrendjét.”

Egy válaszadó rövid de velős véleménye szinte mindent elmond arról, mi kell ahhoz, hogy egy dolgozó jól érezze magát egy átlagos munkanapon: „Ha pontosan tudom, mit várnak el tőlem és azt is, meddig kell aznap bent lennem. Ha a nap végére el tudom végezni az aznapra tervezett munkámat, mert senki nem hátráltat. Ha emberként bánnak velem és törődnek a véleményemmel.”

Egy másik válaszadó a munkahelyi feltöltődés fontosságát hangsúlyozza: „Ha átgondoltan el tudom végezni a munkámat, óránként fel tudok állni egy pár percre, ki tudok menni ebédszünetben sétálni és el tudok jönni időben úgy, hogy a végére értem a to do listámnak. Ha minőségi időt tudok tölteni a kollégáimmal, csapatmunkát végzünk, van időnk ebédelni.”

Mit keres a slow a munkahelyeken?

Bár a felgyorsulás egy darabig adaptívnak tűnhet, egy bizonyos ponton az egész a visszájára fordul: a rengeteg e-mail, értekezlet és a multitasking épp a lényegről, azaz az elmélyült munkától vonja el az időt és az energiát. A sok túlóra, az átdolgozott hétvégék és a végtelen to do listák egy ideig működnek, és kiegyenlítik a nagy nyomást, majd a túlhajszolt munkavállaló elveszíti a kontrollt és ezáltal a hatékonysága, motivációja romlani kezd.



Bár a slow lassúságot jelent, a slow filozófia munkahelyi kontextusban nem a szó szerinti lelassulást, hanem a kiegyensúlyozottságot, az emberi tempót, az elmélyült munka és a feltöltődés fontosságát hirdeti. Bár hiszünk abban, hogy a munkavállaló egy kis tudatossággal és odafigyeléssel maga is sokat tehet a saját kiegyensúlyozottságáért, de a magasabb szintű változás záloga a munkavállalót ebben a törekvésében rendszerszinten támogató szervezeti kultúra. A kérdőívből kiderült, hogy az alkalmazottak el is várják a munkáltatójuktól az ez irányba tett erődeszítéseket. De mit tehet a vállalat?

Kis lépésekben

A slow elvek megvalósítása nem jár nagy anyagi pluszköltséggel, mert a cég már meglévő erőforrásaira koncentrál. Nem igényel drasztikus, strukturális változtatásokat, nagy beruházásokat sem, mert egyszerű mindennapi gyakorlatokból áll. A hétköznapok minőségének javítása által növeli a munkavállalói elégedettséget, a motivációt és a produktivitást. Így pénzt takarít meg, mert nincs feltétlenül szükség hatalmas bónuszok kiosztására ahhoz, hogy a vállalat meg tudja tartani a kulcsembereket. Egy slow elveket valló vállalatnál dolgozni önmagában is testi-lelki jól-létet, presztizst, megbecsülést jelent a munkavállalóknak.

Külföldről számos jól működő példát lehet ellesni. A közelmúltban például több német nagyvállalatnál (BMW, Telekom, Daimler, Volkswagen) vezették be az elérhetetlenséghez való jogot, melynek értelmében a felettesek munkaidőn kívül sem telefonon, sem e-mail-ben nem kereshetik a beosztottjaikat, ezzel is elősegítve a teljes kikapcsolódást és regenerálódást.

Az inspiráló munkahelyi környezetről híres Google mellett a Nike és a KPMG egyes külföldi irodáiban is engedélyezett egy kis délutáni szundikálás. Számos tudományos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy egy 20 perces délutáni szieszta pozitív hatással van a produktivitásra. A francia Canon pedig 2012 óta negyed évente e-mail mentes napokat tart, felismerve, hogy az elektronikus levelezés mennyi időt vesz el a munkaidőből, ráadásul a személyes kapcsolatok gyengüléséhez vezet.

De ugyanilyen beszédes az is, hogy tavaly megrendezték az első „séta” konferenciát, ahol azt is megállapították, hogy egy kis séta délután a munkahelyi balansz megtartásában fontos szerepet játszik.

Szerencsére itthon is akad jó példa: a Telenor és Microsoft 2012-es kezdeményezése a Dolgozz Otthonról Nap, mellyel arra szeretnék felhívni a vállalatok figyelmét, hogy a munkahelyen töltött munkanapok mellett létezik egy másik alternatíva is: az alkalmanként otthonról történő munkavégzés.

A slow work tízparancsolata munkavállalóknak

Nem csak a munkáltató, de a munkavállaló is sokat tehet magáért, ha egy kis tudatossággal odafigyel egy-két kritikus pontra.

1. Legyen saját időd, amikor zavartalanul tudsz dolgozni!
2. Írj kevesebb e-mailt, beszélj többet a kollégáiddal személyesen!
3. Rendszeresen tarts szünetet! Lazíts és mozogj egy kicsit!
4. Vedd ki az ebédszüneted!
5. Legyen a hétvége szent!
6. Tanuld meg tisztelni a határaidat, és mondj nemet ha kell!
7. Egyszerre lehetőleg csak egy dologgal foglalkozz!
8. Ha teheted, időnként dolgozz otthonról!
9. Kezeld a stresszt!
10. Haladj kis lépésekben!

A dolgozókban rejlő potenciál végtelen, ők a vállalat sikerének kulcsai. Csak akkor tudják és akarják kihozni magukból a legjobbat, ha nem csak egy-egy különleges alkalomkor (például egy csapatépítő tréningen) érzik azt, hogy fontosak a vállalatnak, hanem ezt a hétköznapokban is meg tudják élni. Hiszünk abban, hogy itt az idő, hogy az ember valóban a legfontosabb érték legyen.

Sudár Györgyi