Milyen lenne a világ munka nélkül?
Jelenleg igen nehéz elképzelni a világot munka nélkül, már amit a klasszikus értelemben vett munkának tekintünk. Különösen érdekesen hangzik ez a felvetés a „munka alapú társadalom” Magyarországán. Pedig leghamarabb a legkönnyebben automatizálható, alacsony hozzáadott értékű összeszerelő feladatokat fogják átvenni a robotok. Márpedig, ha a kutatás-fejlesztés vagy az oktatás helyzetére, állapotára gondolunk, akkor bizony nem ezek a területek élveznek prioritást manapság. Új szempontok szerint kellene tehát elgondolkodni a munkavégzésről, a munka fogalmáról, sőt a társadalmi berendezkedésről is.
A digitális technológia a korábbiakhoz képest is felgyorsította a globalizációt, a gépies végrehajtást igénylő munkákat valóban automatika, gépek veszik át, az irányító folyamatokat pedig magasan képzett szakemberek kis csoportjai végzik. A robotok térhódítása, bár arányaiban még csak kis mértékben, de már nem a jövő, hanem a jelen, hiszen tavasszal szóltak arról a hírek, hogy a kínai Foxconn (amely az iPhone-ok összeszerelését végzi) 60 ezer dolgozója munkáját váltotta ki robotokkal, ahogy a Wal-Martnál a polcok ellenőrzését végzik drónok. Az Adidas vezérigazgatója pedig úgy döntött, hogy Ázsiából visszatelepíti a sportcipők gyártását Németországba, ahol azonban a munkát már ipari robotok fogják végezni. Ötletként felmerült már az is, hogy robotmunka térhódítása miatt csökkenő személyi jövedelemadóból befolyó bevételeket a robotok által végzett munka révén keletkező bevétel vagy nyereség adóterhének emelésével lehetne majd pótolni. A német iparvállalatoknál jelenleg 180 ezer robot dolgozik, de egyelőre a foglalkoztatottság is csúcsokat döntöget.
Sok munkahely - kereskedelmi és logisztikai cégek - egyelőre azonban kihasználja az alacsonyan képzett munkaerő kiszolgáltatottságát, és nem ruház be az automatizációba, amíg különösen alacsony bérért el tudja végeztetni a fizikai munkát. Sajátos módon a technológiai forradalom egyik hozadéka, hogy éppen az alacsonyan képzett és a legalacsonyabb szinten megfizetett munkakörökre növelte meg az igényt. (Nagy-Britanniában például sok cég nem fektetett be technológiai fejlesztésbe a nagy mennyiségben beáramló olcsó, külföldi munkaerő miatt. A helyzet azonban a Brexittel itt is változhat.) Ugyanakkor hosszú távon a gépi munka, az automatizált folyamatok, mindenképpen olcsóbbak lesznek, mint az emberi munkavégzés megfizetése, így az átállás hosszabb-rövidebb időn belül meg fog történni. Az Oxfordi Egyetem és a Deloitte üzleti tanácsadó cég közös kutatása szerint a jelenleg meglévő munkahelyek 35 százalékát veszélyezteti az elgépesedés a következő 20 évben.
Hogyan lehet egyensúlyban tartani a társadalmat, ha ezeknek a tömegeknek a munkáját mégis kiváltja a fejlődés? - teszi fel a kérdést a Guardian. Ez új helyzetet teremt, amikor a munkának a társadalmiban betöltött szerepét kell újragondolni, ahogy ennek kapcsán a pénz és a fogyasztás szerepét is, hiszen jelenleg a munka egyik fő motivációja a pénzkereset, ami a megélhetést lehetővé teszi.
Ha azonban emberek tömegei fogják elveszíteni a munkájukat, akkor valamilyen más módon kell hozzájuk eljuttatni a megélhetéshez szükséges anyagiakat, hiszen egyébként a társadalmi különbségek a jelenleginél is nagyobb mértékben fognak nőni, a munkanélküli elszegényedők és a robotmunkából a profitot realizáló cégvezetők, tulajdonosok, a gazdagok között. Itt megint felmerül a már sokat emlegetett, - de Magyarországon például egyelőre a kormányzat által, és Svájcban is népszavazáson elutasított - az állam által adott alapjövedelem kérdése, mint megoldási lehetőség, vagy az egészségügy, oktatás, lakhatás ingyenes, állami biztosítása.
Ezek a lépések azonban nem történnek meg maguktól, vagyis politikai akarat kell hozzájuk, bevezetésükhöz, a társadalmi tudatformáláshoz pedig hosszú idő, így nem négyéves politikai ciklusokról beszélünk, ahogy más jelentős léptékű, az egész társadalmat érintő változás esetében (oktatás, egészségügy szerkezete) sem arról kellene ideális esetben. A szemléletformálás már csak azért is kulcskérdés, hiszen a munka nem csak bevételi forrást jelent, hanem az identitásnak is fontos meghatározója, hogy ki, mit dolgozik, ahogy az életben célt is ad. Márpedig, ha a jövőben ez nem így működne, akkor egyéb célokat és az önmeghatározásra egyéb sarokköveket kellene találni, ami egyénileg nem mindig egyszerű. Lesz, aki saját maga számára értelmes tevékenységekben meg tudja majd találni, akár egy hobbi, akár társadalmilag is hasznos önkéntesség formájában, ahogy sokan ma is teszik munka mellett vagy nyugdíjasan. Gyakran meg is fogalmazódik elvárásként az alapjövedelem esetén, hogy ne a semmiért járjon, vagyis valamilyen közösségi munkában vegyen részt az, aki kapná.
Lesznek sokan, akik nem biztos, hogy megtalálják így a helyüket, ahogy lesznek olyanok is, akik nem jó szívvel néznének egy társadalmi újraelosztást, amivel ez a helyzet óhatatlanul járna. Így a munkamentes világ képe egyelőre utópiának tűnik, az oda vezető lépések azonban már nagyon is jelen vannak a mai valóságban.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 1 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 3 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 3 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- Ők kapták a digitális gazdaság női példaképeinek járó elismeréseket 1 hónapja
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 2 hónapja
- Lányokra szabott mérnöki pályaorientációs program indul 2 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja