A magyar munkavállaló nem kíváncsi

A jövő munkaerejét jelentik a fiatalok, a mai tízen-huszonévesek. Fel kell arra készülni, hogy sokuk egészen mást vár el a munkahelytől, ahhoz képest amit ma kaphatna. A legegyszerűbb összehozni a két igényt még mindig az olyan ideológia-gyártással lehet, mint amilyen a generációs teória. A csapból is az X, Y és Z generációk viselkedési jellemzői, szegmentált attitűdjei folynak. Közben mindenki ismer huszonévest, aki csak filmet néz a tabletjén, és hatvanas „net-gurut”.

Nemes Orsolya, - aki ugyan magát „Y-generáció kutatónak” nevezi - , mégis túlértékeltnek tartja ezt a generációs megközelítést. Igazából csak a nagyvárosi, magas iskolázottságú, értelmiségi munkaköröket betöltő 25-35 éves embereket nevezhetjük Y-generációsnak. „Egészen más Budapesten felnőni, mint egy borsodi zsákfaluban. Van, aki 25 évesen még egyetemre jár, van akinek dolgoznia kell, mert a szülők ingatlanhitele miatt bedőlt a család anyagi helyzete, és van, aki ebben az életkorban már kétgyerekes családfenntartó.” Nem lehet általánosítani az életkor alapján. A szakember szerint a neveltetés, az értékek, a megkapott, és megélt lehetőségek sokkal fontosabbak ennél az egyetlen jellemzőnél.

Egyéniségeket keresnek

Somorjai Éva, a Magyar Telekom HR vezérigazgató- helyettese is azt emelte ki, hogy bár fontos a tanulás, a képzettség, de egyre inkább látható, hogy nem egy irányt kell beállítania a fiataloknak a pályaválasztás során. Gondolkodni kellene megtanulniuk, hogy az életük során többszöri váltásra fel tudjanak készülni. Határterületeken kell mozogni, és a személyiségfejlesztésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen például a Magyar Telekom is ma már egyéniséget keres, attitűdöt, amire építhet.

Ahogy egyre több mátrix-jellegű projektszervezetben kell dolgozni, úgy másabb „skilleket” várnak el a munkavállalóktól. Éppen ezért az új székházban is ezt a működésmódot fogják támogatni. Közösségi tereket hoznak létre, ahol a projektek tagjai összeülhetnek, találkozhatnak. És, amilyen mértékben virtualizálódik a munkavégzés, úgy kell alkalmazkodnia a munkáltatómnak is ehhez a folyamathoz. Például, ebben a székházban már eleve arra készülnek, hogy a dolgozók 30 százaléka nem fog napi szinten bejárni, dolgozni.

Minőségben kellene változnia a felsőoktatásnak

Tamás István, az IBS alapítója, rektora szerint ez az igény mára rettenetesen fontossá vált, és ami megjelent a keresleti oldalon is. „ A fiatalok minőségben másfajta módját igénylik az oktatásnak, amit sehol nem kapnak meg. A világ összes műszaki felsőoktatási intézményében a tárgyak 95 százaléka szakmai tárgy, míg az interdiszciplináris működéshez, gondolkodáshoz másra is szükség van”. Az USA-ban már kísérleti jelleggel például egy műszaki egyetemen 35 százalékban bölcsészetet, filozófiát, esztétikát, tanítanak a mérnök-hallgatóknak, hogy bővítsék a gondolkodási sémáikat.

Az iskolaalapító szerint ma arra kell felkészítenie egy egyetemnek a diákot, hogy az az élete során folyamatosan változtatni tudja a gondolkodását. Ehhez készségeket kellene fejleszteni, hiszen a szakmai tudás hamar elavul.

Horváth Zoltán, Az ELTE Informatikai Karának rektora rögtön megszólítva érezte magát, és válaszolt is erre a felvetésre. Ők elindítottak egy 60 kredites, egész éves IT modult, amely bármely szakos egyetemista részére felvehető. Mindemellett azt is tapasztalták, hogy akkor marad az egyetem falai közt a fiatal szakember még a doktori iskolában is, ha valós kutatás-fejlesztési folyamatokba be tud csatlakozni. Az ELTE Informatika Kara mindent meg is tesz ezért, együttműködéseket alakítanak ki szervezetekkel, és be is hívják a vállalatok szakembereit az egyetem falai közé.

Ami számukra gondot jelent, az, hogy a beérkező fiatalok személyiségfejlődése nem áll azon a szinten, ami elvárható lenne, és ami - például - a húsz évvel ezelőtti szinten megszokott volt. Ezért most segítséget adnak nekik. Tanulásmódszertani tréninget szerveznek, és pszichológust is szerződtettek, aki tanácsadói formában segít.

Az IT-sok azok, akik mindig el fognak menni

Az IT az a szakma, amelynél tudomásul kell venni, hogy nem gyökereztethetőek az ezen a területen képzett szakemberek Magyarországra. A felsőoktatás felelőssége az, hogy megtalálja azt a szegmensét, amelyen keresztül érdekeltté válnak a maradásban ezek a fiatalok, mondta Tamás István. Ehhez azonban a jó képzésen felül még más, fontos társadalmi változásra is szükség van. „Magyarország még mindig feudális társadalom”- mondta borúlátóan az IBS alapító-rektora.

Minden vállalkozás, sőt még a nagy, multinacionális vállalatok magyar leányvállatai is ezen a módon működnek benne. „Örömmel hallom, hogy a fiatalokat nem érdekli a pozíció, de tartok attól, hogy ez azért van, mert már tudják, hogy azok máshogyan dőlnek el, nem a tudás, a felkészültség alapján”- mondta. Éppen ezért az jelentene nagy előrelépést, ha a vállalatok rájönnének, olyan új menedzsmentet kell építeniük, amely nem feudális módon működik, Nyitott vállalkozási modellek kellenek, mert a kreativitásnak csak ez ad utat.

Nem is pezseg annyira a magyar startup világ?

A HR Portál kérdésére, miszerint milyen hatása van a magyar fiatal értelmiségre a hazai stratup-világ felfutása, az előbbiekhez kapcsolódó választ adott Nemes Orsolya. Bár szerinte pezsgésről túlzás beszélni, mert csupán a végzős egyetemisták 8 százaléka akar stratupot indítani, illetve sok, hazai startup igazából „nem olyan területeken fejleszt, amely valóban innovációt hozna a magyar gazdasági életbe”, de jó látni azt, hogy sok a jó ötlet, és hatott a magyar fiatalokra az a fajta gondolkodás, és működésmód, amit ezek a szervezetek létrehoztak. „ Kell egy új vállalkozói réteg, amelyik nem a 25 évvel ezelőtt létrejött „mutyi-világ” részese”.

Somorjai Éva szerint a startupoktól a globális mértékben való gondolkodást érdemes eltanulni. A három, nagy „startup-nemzet”, Finnország, az Egyesült Államok, és Izrael közül a HR vezető ez utóbbit ismeri legjobban, és azt látta, hogy ott az egész nemzeti gondolkodás vált egyenlővé a startup-gondolkodásmóddal.

A jövő képe: automatizáció, kódolás, és infó-gazdálkodás alapú

Bár maga a jövő megjósolhatatlan, de Rab Árpád, jövőkutató három megatrendeket biztonsággal felállított. Az egyik ilyen irány az, hogy a technológia „el fog bújni”. Mára nem kell operációs rendszereket ismerni ahhoz, hogy egy e-mail-t megírjunk, és ez az irány fog tovább fejlődni. E mellett nőni fog az automatizáltság is. A munkaerőpiacot ez gyökeresen megváltoztatja, mert minden, automatizálható tevékenységről „lekerülnek” az emberek. „Az alacsony hozzáadott értékű munkában nem lesz hely, ami nagy bajt fog jelenteni össz-társadalmi szinten, hiszen emelkedni fog a munkanélküliség száma, aránya”- mondta a jövőkutató.
A másik, fontos irány a kódolás mindent elsöprő térhódítása. „Minden kultúrtörténeti kornak megvan a maga nyelve. Ma ez a kódolás, ami sok esetben programozást is jelent, de ennél sokkal jellemzőbben egy leegyszerűsítést. 1-0-ra bontjuk a világot, a környezetet magunk körül”- fejtette ki az elképzelését Rab Árpád.

A harmadik, fontos megatrend az úgynevezett információ-gazdálkodás. „Még soha nem volt ilyen könnyű információhoz jutni, mégis könnyű az embereket irányítani, és bár széleskörűen megalapozhatnák az érdeklődők a döntés-előkészítésüket, mégis rosszul döntenek”- hívta fel a figyelmet az alacsony szintű tudatosságra a szakember.

Új csúcskompetencia kell, a kíváncsiság

Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a sok-sok változáshoz, kreativitásra van szükség, aminek egy képesség a mozgatója, katalizátora, és ez a kíváncsiság. „Az a gond, hogy a mai, magyar munkavállalóknak ez terhet jelent.” Nem vagyunk kíváncsi természetűek, ami nagy gondot fog jelenteni, mert az életminőség csak ezzel a képességgel javítható.

Rab Árpád egy, a közeljövőben biztosan bekövetkező helyzetet is megemlített. „Egy évtizeden belül a hazai - nem kíváncsi - programozóknak versenyre kell kelniük a hozzájuk képest szakmailag kevésbé képzett, de nagyon motivált, és kíváncsi afriki programozókkal. És, veszíteni fognak a magyarok.” Éppen ezért már most fel kell készülni a csapatjátékos képességekből, és fel kell építenie minden egyes embernek azt a karrierutat, amelyben az egyén tanulási képessége van a középpontban.

Olyan, kultúrtörténeti korban élünk, amikor változik az ember, és előreláthatólag 5-10 éven belül meg is fog jelenni a munkaerőpiacon az „új ember”. „ A multitasking, a fókusz megtartásának a nehézsége átír majd egy csomó biológiai funkciót, is. És ez nem baj, csak máshogy kell majd vezetni ezeket az embereket.”- zárta a jövő képének a felvázolását a kutató.