Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 5 éve

A magyar munkavállaló nem kíváncsi

A generációs különbségek túlértékeltek, a személyiség dönt minden esetben az attitűdről. Éppen ezért az olyan nagyvállalatok, mint a Magyar Telekom is egyéniségeket keres, és háttérbe szorul a specifikált tudás, hiszen az bármikor megszerezhető. A jövő tendenciái pedig egyre inkább három téma köré csoportosíthatók: automatizálás, kódolás - mint kommunikációs nyelv -, és a tudatos- vagy tudattalan információ-gazdálkodás. A Magyar Telekom által, a jövő munkaerejéről, foglalkoztatóiról szervezett kerekasztal beszélgetésen jártunk.

A jövő munkaerejét jelentik a fiatalok, a mai tízen-huszonévesek. Fel kell arra készülni, hogy sokuk egészen mást vár el a munkahelytől, ahhoz képest amit ma kaphatna. A legegyszerűbb összehozni a két igényt még mindig az olyan ideológia-gyártással lehet, mint amilyen a generációs teória. A csapból is az X, Y és Z generációk viselkedési jellemzői, szegmentált attitűdjei folynak. Közben mindenki ismer huszonévest, aki csak filmet néz a tabletjén, és hatvanas „net-gurut”.

Nemes Orsolya, - aki ugyan magát „Y-generáció kutatónak” nevezi - , mégis túlértékeltnek tartja ezt a generációs megközelítést. Igazából csak a nagyvárosi, magas iskolázottságú, értelmiségi munkaköröket betöltő 25-35 éves embereket nevezhetjük Y-generációsnak. „Egészen más Budapesten felnőni, mint egy borsodi zsákfaluban. Van, aki 25 évesen még egyetemre jár, van akinek dolgoznia kell, mert a szülők ingatlanhitele miatt bedőlt a család anyagi helyzete, és van, aki ebben az életkorban már kétgyerekes családfenntartó.” Nem lehet általánosítani az életkor alapján. A szakember szerint a neveltetés, az értékek, a megkapott, és megélt lehetőségek sokkal fontosabbak ennél az egyetlen jellemzőnél.

Egyéniségeket keresnek

Somorjai Éva, a Magyar Telekom HR vezérigazgató- helyettese is azt emelte ki, hogy bár fontos a tanulás, a képzettség, de egyre inkább látható, hogy nem egy irányt kell beállítania a fiataloknak a pályaválasztás során. Gondolkodni kellene megtanulniuk, hogy az életük során többszöri váltásra fel tudjanak készülni. Határterületeken kell mozogni, és a személyiségfejlesztésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen például a Magyar Telekom is ma már egyéniséget keres, attitűdöt, amire építhet.

Ahogy egyre több mátrix-jellegű projektszervezetben kell dolgozni, úgy másabb „skilleket” várnak el a munkavállalóktól. Éppen ezért az új székházban is ezt a működésmódot fogják támogatni. Közösségi tereket hoznak létre, ahol a projektek tagjai összeülhetnek, találkozhatnak. És, amilyen mértékben virtualizálódik a munkavégzés, úgy kell alkalmazkodnia a munkáltatómnak is ehhez a folyamathoz. Például, ebben a székházban már eleve arra készülnek, hogy a dolgozók 30 százaléka nem fog napi szinten bejárni, dolgozni.
Telekom

Minőségben kellene változnia a felsőoktatásnak

Tamás István, az IBS alapítója, rektora szerint ez az igény mára rettenetesen fontossá vált, és ami megjelent a keresleti oldalon is. „ A fiatalok minőségben másfajta módját igénylik az oktatásnak, amit sehol nem kapnak meg. A világ összes műszaki felsőoktatási intézményében a tárgyak 95 százaléka szakmai tárgy, míg az interdiszciplináris működéshez, gondolkodáshoz másra is szükség van”. Az USA-ban már kísérleti jelleggel például egy műszaki egyetemen 35 százalékban bölcsészetet, filozófiát, esztétikát, tanítanak a mérnök-hallgatóknak, hogy bővítsék a gondolkodási sémáikat.

Az iskolaalapító szerint ma arra kell felkészítenie egy egyetemnek a diákot, hogy az az élete során folyamatosan változtatni tudja a gondolkodását. Ehhez készségeket kellene fejleszteni, hiszen a szakmai tudás hamar elavul.

Horváth Zoltán, Az ELTE Informatikai Karának rektora rögtön megszólítva érezte magát, és válaszolt is erre a felvetésre. Ők elindítottak egy 60 kredites, egész éves IT modult, amely bármely szakos egyetemista részére felvehető. Mindemellett azt is tapasztalták, hogy akkor marad az egyetem falai közt a fiatal szakember még a doktori iskolában is, ha valós kutatás-fejlesztési folyamatokba be tud csatlakozni. Az ELTE Informatika Kara mindent meg is tesz ezért, együttműködéseket alakítanak ki szervezetekkel, és be is hívják a vállalatok szakembereit az egyetem falai közé.

Ami számukra gondot jelent, az, hogy a beérkező fiatalok személyiségfejlődése nem áll azon a szinten, ami elvárható lenne, és ami - például - a húsz évvel ezelőtti szinten megszokott volt. Ezért most segítséget adnak nekik. Tanulásmódszertani tréninget szerveznek, és pszichológust is szerződtettek, aki tanácsadói formában segít.

Az IT-sok azok, akik mindig el fognak menni

Az IT az a szakma, amelynél tudomásul kell venni, hogy nem gyökereztethetőek az ezen a területen képzett szakemberek Magyarországra. A felsőoktatás felelőssége az, hogy megtalálja azt a szegmensét, amelyen keresztül érdekeltté válnak a maradásban ezek a fiatalok, mondta Tamás István. Ehhez azonban a jó képzésen felül még más, fontos társadalmi változásra is szükség van. „Magyarország még mindig feudális társadalom”- mondta borúlátóan az IBS alapító-rektora.

Minden vállalkozás, sőt még a nagy, multinacionális vállalatok magyar leányvállatai is ezen a módon működnek benne. „Örömmel hallom, hogy a fiatalokat nem érdekli a pozíció, de tartok attól, hogy ez azért van, mert már tudják, hogy azok máshogyan dőlnek el, nem a tudás, a felkészültség alapján”- mondta. Éppen ezért az jelentene nagy előrelépést, ha a vállalatok rájönnének, olyan új menedzsmentet kell építeniük, amely nem feudális módon működik, Nyitott vállalkozási modellek kellenek, mert a kreativitásnak csak ez ad utat.

Nem is pezseg annyira a magyar startup világ?

A HR Portál kérdésére, miszerint milyen hatása van a magyar fiatal értelmiségre a hazai stratup-világ felfutása, az előbbiekhez kapcsolódó választ adott Nemes Orsolya. Bár szerinte pezsgésről túlzás beszélni, mert csupán a végzős egyetemisták 8 százaléka akar stratupot indítani, illetve sok, hazai startup igazából „nem olyan területeken fejleszt, amely valóban innovációt hozna a magyar gazdasági életbe”, de jó látni azt, hogy sok a jó ötlet, és hatott a magyar fiatalokra az a fajta gondolkodás, és működésmód, amit ezek a szervezetek létrehoztak. „ Kell egy új vállalkozói réteg, amelyik nem a 25 évvel ezelőtt létrejött „mutyi-világ” részese”.

Somorjai Éva szerint a startupoktól a globális mértékben való gondolkodást érdemes eltanulni. A három, nagy „startup-nemzet”, Finnország, az Egyesült Államok, és Izrael közül a HR vezető ez utóbbit ismeri legjobban, és azt látta, hogy ott az egész nemzeti gondolkodás vált egyenlővé a startup-gondolkodásmóddal.

A jövő képe: automatizáció, kódolás, és infó-gazdálkodás alapú

Bár maga a jövő megjósolhatatlan, de Rab Árpád, jövőkutató három megatrendeket biztonsággal felállított. Az egyik ilyen irány az, hogy a technológia „el fog bújni”. Mára nem kell operációs rendszereket ismerni ahhoz, hogy egy e-mail-t megírjunk, és ez az irány fog tovább fejlődni. E mellett nőni fog az automatizáltság is. A munkaerőpiacot ez gyökeresen megváltoztatja, mert minden, automatizálható tevékenységről „lekerülnek” az emberek. „Az alacsony hozzáadott értékű munkában nem lesz hely, ami nagy bajt fog jelenteni össz-társadalmi szinten, hiszen emelkedni fog a munkanélküliség száma, aránya”- mondta a jövőkutató.
A másik, fontos irány a kódolás mindent elsöprő térhódítása. „Minden kultúrtörténeti kornak megvan a maga nyelve. Ma ez a kódolás, ami sok esetben programozást is jelent, de ennél sokkal jellemzőbben egy leegyszerűsítést. 1-0-ra bontjuk a világot, a környezetet magunk körül”- fejtette ki az elképzelését Rab Árpád.

A harmadik, fontos megatrend az úgynevezett információ-gazdálkodás. „Még soha nem volt ilyen könnyű információhoz jutni, mégis könnyű az embereket irányítani, és bár széleskörűen megalapozhatnák az érdeklődők a döntés-előkészítésüket, mégis rosszul döntenek”- hívta fel a figyelmet az alacsony szintű tudatosságra a szakember.

Új csúcskompetencia kell, a kíváncsiság

Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a sok-sok változáshoz, kreativitásra van szükség, aminek egy képesség a mozgatója, katalizátora, és ez a kíváncsiság. „Az a gond, hogy a mai, magyar munkavállalóknak ez terhet jelent.” Nem vagyunk kíváncsi természetűek, ami nagy gondot fog jelenteni, mert az életminőség csak ezzel a képességgel javítható.

Rab Árpád egy, a közeljövőben biztosan bekövetkező helyzetet is megemlített. „Egy évtizeden belül a hazai - nem kíváncsi - programozóknak versenyre kell kelniük a hozzájuk képest szakmailag kevésbé képzett, de nagyon motivált, és kíváncsi afriki programozókkal. És, veszíteni fognak a magyarok.” Éppen ezért már most fel kell készülni a csapatjátékos képességekből, és fel kell építenie minden egyes embernek azt a karrierutat, amelyben az egyén tanulási képessége van a középpontban.

Olyan, kultúrtörténeti korban élünk, amikor változik az ember, és előreláthatólag 5-10 éven belül meg is fog jelenni a munkaerőpiacon az „új ember”. „ A multitasking, a fókusz megtartásának a nehézsége átír majd egy csomó biológiai funkciót, is. És ez nem baj, csak máshogy kell majd vezetni ezeket az embereket.”- zárta a jövő képének a felvázolását a kutató.
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Etikai ajánlás a munkaalkalmassági tesztekhez

A pandémia hatására a jelenlétre épülő kiválasztási formák a magyar kommunikációs szakmában is átalakultak, a személyes interjúztatás helyett... Teljes cikk

Hogyan változott a nemek közötti egyenlőség a technológiai területen dolgozó nők szerint?

A technológiai területen dolgozó nők 70%-a szerint kiválasztásuk a készségeik, nem a nemük alapján történt. Teljes cikk

Készségeket fejleszt és portfoliót épít az egyetem

Míg régen az egyetemek jelentették a tudás egyetlen forrását, ez ma már nincs így - az információ napjainkban könnyedén hozzáférhető. Éppen... Teljes cikk