Emberek helyett robotok - mi lesz a HR és a vezetés feladata?
Az Adidas vezérigazgatója, Herbert Hainer bejelentette: húsz év után hazaköltözteti sportcipői gyártását Ázsiából Németországba. A cikk a napi érdekességek rovatokban szerepelt, én is inkább hittem egy újabb gyártási kísérletnek, mint stratégiai döntésnek. De továbbolvasva a cikket kiderült, hogy a dolog komoly, a németországi új gyárban már nem emberek készítik majd a lábbeliket, hanem ipari robotok.
Amit eddig is tudtunk: a multik döntő része az elmúlt 20-30 évben a globalizáció előnyeit kihasználva kihelyezte gyártási kapacitásait Távol-Keletre, az autóipar pedig főleg Kelet-Európába. Az okokat is jól ismerjük: olcsóbb munkaerő, kisebb termelési költségek, ezáltal nagyobb nyereség. És miközben tudomásul vettük, hogy mindez megváltoztathatatlan, beivódott tudatunkba és a közgondolkodásba.
És most kiderült, hogy ahogyan semmi sem változatlan, ez sem örök.
Két nappal az Adidas bejelentése után az amerikai fő vetélytárs, a Nike tette közzé, hogy már épül az új 2400 négyzetméteres gyártási csarnokuk, ahol kizárólag ipari robotok végzik a gyártást. Számításaik szerint a gyártási költségek igenis csökkenthetők, mivel a magasabb amerikai bérköltséget bőven ellensúlyozza a robotizált technológia miatt lecsökkenő dolgozói létszám. Tehát kevesebb munkás – magasabb bérrel.
A legérdekesebb hír azonban az Apple amerikai informatikai óriás tajvani tulajdonú, de Kínában működő egyik beszállítója, a Foxconn Technology Group-tól érkezett: az általa foglalkoztatott 110 ezer dolgozójából 60 ezret (!) bocsátott el, mivel munkájukat mostantól ipari robotok végzik. A Fox News beszámolója szerint a példa ragadós, Kínának abban a térségében, ahol a Foxconn Technology Group működik, további mintegy 600 technológiai cég tervezi a termelésben az embereket részben robotokra cseréli.
Mondhatná valaki, hogy ezek tőlünk messze zajló külföldi példák. Csakhogy ez nem igaz. A folyamat elért minket is: cégünk tanácsadói már Magyarországon is találkoztak olyan autóipari beszállítóval, mely robotokra cserélte le teljes gyártástechnológiáját. A probléma itt és most valós, mindenképpen érdemes rá figyelnünk és a ránk háruló következményekre felkészülnünk.
Várható következmények
Három példa bár nem sok, de alkalmas arra, hogy átgondoljunk néhány lehetséges következményt, szigorúan “humán oldali” nézőpontból.
Az első kérdés megválaszolásához érdemes átgondolni, hogyan alakult át a termelési technológia az elmúlt 100-150 évben. Az akkoriban általános egyedi gyártás magas szintű szaktudást igényelt, a korszerű sorozatgyártás növekedésével fokozatosan előtérbe kerültek a célgépek, majd az automatizálás háttérbe szorította hagyományos szakmunkát és helyette a célgépeket (valójában korai ipari robotokat) ismerő specialista lépett.
A mai hírek azt mutatják, hogy a korábban alkalmazott korai célrobotok kiléptek a hagyományos szerepükből, rugalmas programozhatóságuk, sokoldalúságuk lehetővé teszi mind a kisebb sorozatok, mind a nagysorozatú teljes gyártási vonalak kiszolgálását.
Ez már a jelen: 2016-ban 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal, élettartamuk 10-ről 15 évre növekedett, képességeik pedig az informatikai háttér exponenciális fejlődésével arányosan nőnek.
Gyakorlatilag minden gyártási (de még nem szellemi) tevékenység ellátására képesek. Éjjel-nappal, 24 órában, sötét üzemekben, világítás és folytonos emberi felügyelet nélkül, korábban elképzelhetetlen pontossággal dolgoznak, termelésük lényegében hibamentes. Ez ma a valós technikai háttér. A folyamat természetszerűleg visszahat a humán oldalra, amely az ebből adódó feladatait és a várható humán igényeket egyelőre csak részben követte.
Dr. Baneth Péter
CMC tanácsadó, ügyvezető igazgató
McMillan & Baneth Vezetési Tanácsadó Kft.
A cikk folytatását itt olvashatják.
És most kiderült, hogy ahogyan semmi sem változatlan, ez sem örök.
Két nappal az Adidas bejelentése után az amerikai fő vetélytárs, a Nike tette közzé, hogy már épül az új 2400 négyzetméteres gyártási csarnokuk, ahol kizárólag ipari robotok végzik a gyártást. Számításaik szerint a gyártási költségek igenis csökkenthetők, mivel a magasabb amerikai bérköltséget bőven ellensúlyozza a robotizált technológia miatt lecsökkenő dolgozói létszám. Tehát kevesebb munkás – magasabb bérrel.
A legérdekesebb hír azonban az Apple amerikai informatikai óriás tajvani tulajdonú, de Kínában működő egyik beszállítója, a Foxconn Technology Group-tól érkezett: az általa foglalkoztatott 110 ezer dolgozójából 60 ezret (!) bocsátott el, mivel munkájukat mostantól ipari robotok végzik. A Fox News beszámolója szerint a példa ragadós, Kínának abban a térségében, ahol a Foxconn Technology Group működik, további mintegy 600 technológiai cég tervezi a termelésben az embereket részben robotokra cseréli.
Mondhatná valaki, hogy ezek tőlünk messze zajló külföldi példák. Csakhogy ez nem igaz. A folyamat elért minket is: cégünk tanácsadói már Magyarországon is találkoztak olyan autóipari beszállítóval, mely robotokra cserélte le teljes gyártástechnológiáját. A probléma itt és most valós, mindenképpen érdemes rá figyelnünk és a ránk háruló következményekre felkészülnünk.
Várható következmények
Három példa bár nem sok, de alkalmas arra, hogy átgondoljunk néhány lehetséges következményt, szigorúan “humán oldali” nézőpontból.
- Milyen hatása lehet az ipari robottechnika bevezetésének a vállalatok vezetésére és annak humán oldalára?
- Megváltozik-e a vezetési kultúra?
- Milyen új kompetenciákra lesz szükség?
- Igényel-e a robotizáció újfajta vezetőképzést? Mi marad, és mi változik?
Az első kérdés megválaszolásához érdemes átgondolni, hogyan alakult át a termelési technológia az elmúlt 100-150 évben. Az akkoriban általános egyedi gyártás magas szintű szaktudást igényelt, a korszerű sorozatgyártás növekedésével fokozatosan előtérbe kerültek a célgépek, majd az automatizálás háttérbe szorította hagyományos szakmunkát és helyette a célgépeket (valójában korai ipari robotokat) ismerő specialista lépett.
A mai hírek azt mutatják, hogy a korábban alkalmazott korai célrobotok kiléptek a hagyományos szerepükből, rugalmas programozhatóságuk, sokoldalúságuk lehetővé teszi mind a kisebb sorozatok, mind a nagysorozatú teljes gyártási vonalak kiszolgálását.
Ez már a jelen: 2016-ban 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal, élettartamuk 10-ről 15 évre növekedett, képességeik pedig az informatikai háttér exponenciális fejlődésével arányosan nőnek.
Gyakorlatilag minden gyártási (de még nem szellemi) tevékenység ellátására képesek. Éjjel-nappal, 24 órában, sötét üzemekben, világítás és folytonos emberi felügyelet nélkül, korábban elképzelhetetlen pontossággal dolgoznak, termelésük lényegében hibamentes. Ez ma a valós technikai háttér. A folyamat természetszerűleg visszahat a humán oldalra, amely az ebből adódó feladatait és a várható humán igényeket egyelőre csak részben követte.
Dr. Baneth Péter
CMC tanácsadó, ügyvezető igazgató
McMillan & Baneth Vezetési Tanácsadó Kft.
A cikk folytatását itt olvashatják.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Semmit nem lehet már rutinból csinálni - Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO HR menedzsere
A folyamatos változás ma már alap, nem lehet rutinból vagy akár tavalyi tapasztalatok alapján működni, mondta el Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO... Teljes cikk
Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel
Öt évvel ezelőtt érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Első állása a közigazgatásban és azt mondja, hogy bele lehet szeretni ebbe a... Teljes cikk
Elfelejthetjük, hogy a jövőben csak a helyi piacon fogunk versenyezni a munkavállalókért - interjú Kalmár Ákossal, a Continental Csoport országos HR vezetőjével
HR mutatók szempontjából sikeres évet zárt 2023-ban a Continental Csoport Magyarország: nem kívánt fluktuációjuk jelentősen csökkent a megelőző... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 1 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hónapja
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 2 hónapja
- Megjelent a szabályozás - Ezeket a foglalkozásokat nem űzheti a vendégmunkások egy része 2 hónapja