Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Emberek helyett robotok - mi lesz a HR és a vezetés feladata?

Az Adidas vezérigazgatója, Herbert Hainer bejelentette: húsz év után hazaköltözteti sportcipői gyártását Ázsiából Németországba. A cikk a napi érdekességek rovatokban szerepelt, én is inkább hittem egy újabb gyártási kísérletnek, mint stratégiai döntésnek. De továbbolvasva a cikket kiderült, hogy a dolog komoly, a németországi új gyárban már nem emberek készítik majd a lábbeliket, hanem ipari robotok.

Amit eddig is tudtunk: a multik döntő része az elmúlt 20-30 évben a globalizáció előnyeit kihasználva kihelyezte gyártási kapacitásait Távol-Keletre, az autóipar pedig főleg Kelet-Európába. Az okokat is jól ismerjük: olcsóbb munkaerő, kisebb termelési költségek, ezáltal nagyobb nyereség. És miközben tudomásul vettük, hogy mindez megváltoztathatatlan, beivódott tudatunkba és a közgondolkodásba.

És most kiderült, hogy ahogyan semmi sem változatlan, ez sem örök.
Két nappal az Adidas bejelentése után az amerikai fő vetélytárs, a Nike tette közzé, hogy már épül az új 2400 négyzetméteres gyártási csarnokuk, ahol kizárólag ipari robotok végzik a gyártást. Számításaik szerint a gyártási költségek igenis csökkenthetők, mivel a magasabb amerikai bérköltséget bőven ellensúlyozza a robotizált technológia miatt lecsökkenő dolgozói létszám. Tehát kevesebb munkás – magasabb bérrel.

A legérdekesebb hír azonban az Apple amerikai informatikai óriás tajvani tulajdonú, de Kínában működő egyik beszállítója, a Foxconn Technology Group-tól érkezett: az általa foglalkoztatott 110 ezer dolgozójából 60 ezret (!) bocsátott el, mivel munkájukat mostantól ipari robotok végzik. A Fox News beszámolója szerint a példa ragadós, Kínának abban a térségében, ahol a Foxconn Technology Group működik, további mintegy 600 technológiai cég tervezi a termelésben az embereket részben robotokra cseréli.

Mondhatná valaki, hogy ezek tőlünk messze zajló külföldi példák. Csakhogy ez nem igaz. A folyamat elért minket is: cégünk tanácsadói már Magyarországon is találkoztak olyan autóipari beszállítóval, mely robotokra cserélte le teljes gyártástechnológiáját. A probléma itt és most valós, mindenképpen érdemes rá figyelnünk és a ránk háruló következményekre felkészülnünk.

Várható következmények

Három példa bár nem sok, de alkalmas arra, hogy átgondoljunk néhány lehetséges következményt, szigorúan “humán oldali” nézőpontból.


  • Milyen hatása lehet az ipari robottechnika bevezetésének a vállalatok vezetésére és annak humán oldalára?
  • Megváltozik-e a vezetési kultúra?
  • Milyen új kompetenciákra lesz szükség?
  • Igényel-e a robotizáció újfajta vezetőképzést? Mi marad, és mi változik?


Az első kérdés megválaszolásához érdemes átgondolni, hogyan alakult át a termelési technológia az elmúlt 100-150 évben. Az akkoriban általános egyedi gyártás magas szintű szaktudást igényelt, a korszerű sorozatgyártás növekedésével fokozatosan előtérbe kerültek a célgépek, majd az automatizálás háttérbe szorította hagyományos szakmunkát és helyette a célgépeket (valójában korai ipari robotokat) ismerő specialista lépett.
Baneth Péter

A mai hírek azt mutatják, hogy a korábban alkalmazott korai célrobotok kiléptek a hagyományos szerepükből, rugalmas programozhatóságuk, sokoldalúságuk lehetővé teszi mind a kisebb sorozatok, mind a nagysorozatú teljes gyártási vonalak kiszolgálását.

Ez már a jelen: 2016-ban 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal, élettartamuk 10-ről 15 évre növekedett, képességeik pedig az informatikai háttér exponenciális fejlődésével arányosan nőnek.

Gyakorlatilag minden gyártási (de még nem szellemi) tevékenység ellátására képesek. Éjjel-nappal, 24 órában, sötét üzemekben, világítás és folytonos emberi felügyelet nélkül, korábban elképzelhetetlen pontossággal dolgoznak, termelésük lényegében hibamentes. Ez ma a valós technikai háttér. A folyamat természetszerűleg visszahat a humán oldalra, amely az ebből adódó feladatait és a várható humán igényeket egyelőre csak részben követte.

Dr. Baneth Péter
CMC tanácsadó, ügyvezető igazgató
McMillan & Baneth Vezetési Tanácsadó Kft.



A cikk folytatását itt olvashatják.

Follow hrportal_hu on Twitter

A munkaerőhiány megoldása lean szemléletű hatékonyságfejlesztéssel

A munkerőhiányból adódó problémákra jelenthet megoldást a vállalat lean transzformációja, amely a gyártási és támogatási folyamatok fejlesztésén túl a HR osztály gondjait is csökkentheti. A módszer alkalmazásának autóipari tapasztalatairól is beszámol cikkében Tatai István lean szakmérnök. tovább..

További cikkek
Hétszáznál is több képviselője lesz a német parlamentnek

Történelmi csúcson a Bundestag létszáma: minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások... Teljes cikk

Londonban is gondok vannak az Uber-rel

Nem hosszabbítja meg az illetékes londoni közlekedési hatóság az Uber egy hét múlva lejáró taxiszolgáltatási engedélyét. Közbiztonsági... Teljes cikk

Fontos őszi dátumok 2017-ben

Mikor lesz az őszi szünet? Mikor kezdődik az őszi érettségi időszak? Mikor állítjuk át az órát? - ezeket gyűjtötte össze az eduline.hu oldal. Teljes cikk

Az EU-ban átlagosan 35,6 évet kell dolgozni

Az Eurostat felméréséből kiderül az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma... Teljes cikk

Megszületett az ítélet a buszsofőr ügyében

Két év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság kedden, nem jogerősen azt a buszsofőrt, aki halálos közúti... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár