Megjelent: 5 éve

Emberek helyett robotok - mi lesz a HR és a vezetés feladata?

Az Adidas vezérigazgatója, Herbert Hainer bejelentette: húsz év után hazaköltözteti sportcipői gyártását Ázsiából Németországba. A cikk a napi érdekességek rovatokban szerepelt, én is inkább hittem egy újabb gyártási kísérletnek, mint stratégiai döntésnek. De továbbolvasva a cikket kiderült, hogy a dolog komoly, a németországi új gyárban már nem emberek készítik majd a lábbeliket, hanem ipari robotok.

Amit eddig is tudtunk: a multik döntő része az elmúlt 20-30 évben a globalizáció előnyeit kihasználva kihelyezte gyártási kapacitásait Távol-Keletre, az autóipar pedig főleg Kelet-Európába. Az okokat is jól ismerjük: olcsóbb munkaerő, kisebb termelési költségek, ezáltal nagyobb nyereség. És miközben tudomásul vettük, hogy mindez megváltoztathatatlan, beivódott tudatunkba és a közgondolkodásba.

És most kiderült, hogy ahogyan semmi sem változatlan, ez sem örök.
Két nappal az Adidas bejelentése után az amerikai fő vetélytárs, a Nike tette közzé, hogy már épül az új 2400 négyzetméteres gyártási csarnokuk, ahol kizárólag ipari robotok végzik a gyártást. Számításaik szerint a gyártási költségek igenis csökkenthetők, mivel a magasabb amerikai bérköltséget bőven ellensúlyozza a robotizált technológia miatt lecsökkenő dolgozói létszám. Tehát kevesebb munkás – magasabb bérrel.

A legérdekesebb hír azonban az Apple amerikai informatikai óriás tajvani tulajdonú, de Kínában működő egyik beszállítója, a Foxconn Technology Group-tól érkezett: az általa foglalkoztatott 110 ezer dolgozójából 60 ezret (!) bocsátott el, mivel munkájukat mostantól ipari robotok végzik. A Fox News beszámolója szerint a példa ragadós, Kínának abban a térségében, ahol a Foxconn Technology Group működik, további mintegy 600 technológiai cég tervezi a termelésben az embereket részben robotokra cseréli.

Mondhatná valaki, hogy ezek tőlünk messze zajló külföldi példák. Csakhogy ez nem igaz. A folyamat elért minket is: cégünk tanácsadói már Magyarországon is találkoztak olyan autóipari beszállítóval, mely robotokra cserélte le teljes gyártástechnológiáját. A probléma itt és most valós, mindenképpen érdemes rá figyelnünk és a ránk háruló következményekre felkészülnünk.

Várható következmények

Három példa bár nem sok, de alkalmas arra, hogy átgondoljunk néhány lehetséges következményt, szigorúan “humán oldali” nézőpontból.


  • Milyen hatása lehet az ipari robottechnika bevezetésének a vállalatok vezetésére és annak humán oldalára?
  • Megváltozik-e a vezetési kultúra?
  • Milyen új kompetenciákra lesz szükség?
  • Igényel-e a robotizáció újfajta vezetőképzést? Mi marad, és mi változik?


Az első kérdés megválaszolásához érdemes átgondolni, hogyan alakult át a termelési technológia az elmúlt 100-150 évben. Az akkoriban általános egyedi gyártás magas szintű szaktudást igényelt, a korszerű sorozatgyártás növekedésével fokozatosan előtérbe kerültek a célgépek, majd az automatizálás háttérbe szorította hagyományos szakmunkát és helyette a célgépeket (valójában korai ipari robotokat) ismerő specialista lépett.
Baneth Péter

A mai hírek azt mutatják, hogy a korábban alkalmazott korai célrobotok kiléptek a hagyományos szerepükből, rugalmas programozhatóságuk, sokoldalúságuk lehetővé teszi mind a kisebb sorozatok, mind a nagysorozatú teljes gyártási vonalak kiszolgálását.

Ez már a jelen: 2016-ban 20 millió ipari robotot alkalmaznak a termelésben világszerte, számuk évi átlagban 30 százalékkal, élettartamuk 10-ről 15 évre növekedett, képességeik pedig az informatikai háttér exponenciális fejlődésével arányosan nőnek.

Gyakorlatilag minden gyártási (de még nem szellemi) tevékenység ellátására képesek. Éjjel-nappal, 24 órában, sötét üzemekben, világítás és folytonos emberi felügyelet nélkül, korábban elképzelhetetlen pontossággal dolgoznak, termelésük lényegében hibamentes. Ez ma a valós technikai háttér. A folyamat természetszerűleg visszahat a humán oldalra, amely az ebből adódó feladatait és a várható humán igényeket egyelőre csak részben követte.

Dr. Baneth Péter
CMC tanácsadó, ügyvezető igazgató
McMillan & Baneth Vezetési Tanácsadó Kft.



A cikk folytatását itt olvashatják.

  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Itt mindenki mélyvízbe kerül -interjú Szigetvári Ágnessel, a Kifli.hu HR vezetőjével

Három hét alatt nőttek annyit, amit eredetileg egy évre terveztek. Külföldi anyavállalat kísérleti startupjából hirtelen 100 fős cég lettek, több... Teljes cikk

A HR vezető egy napja: Heiszmann Henrietta, az eMAG és az Extreme Digital HR igazgatója

Heiszmann Henrietta több mint három éve dolgozik az Extreme Digitalnál, tavaly óta együttesen felel HR igazgatóként az eMAG Magyarország és az... Teljes cikk

A sokszínűség és az esélyegyenlőség hatékonyabbá teszi a cégeket

Üzleti és HR szempontból is sokkal sikeresebbek azok a vállalkozások, amelyek sokszínűek, odafigyelnek az esélyegyenlőségre és dolgozóikat... Teljes cikk