Nem lesz alapjövedelem Svájcban

Svájc volt az első ország, amely a feltétel nélküli alapjövedelemről szavazott (négy másik országos ügy mellett). A javaslat szerint minden felnőttnek havonta 2500 frank, míg minden gyereknek 625 frank járt volna havonta alanyi jogon. Az viszont nem derült ki a javaslatból, hogy ez hogy érintette volna a magasabb jövedelműeket - írja a BBC.

A javaslat hívei szerint a garantált alapjövedelem támogatná az emberi méltóságot. Ellenzői szerint viszont a rendszer túl költséges lenne és gyengítené a gazdaságot. A népszavazást a pártoktól és a politikától független civilek kezdeményezték. A zöldeken kívül sem más párt, sem a kormány nem állt az ötlet mellé, amelyet utópisztikusnak és túl költségesnek tartanak.

Andreas Ladner, a lausanne-i egyetem politológusa a svájci köztévében úgy nyilatkozott, hogy a svájciak reális döntést hoztak. A javaslat célja elsősorban az volt, hogy vitát gerjesszen. Az ötletgazda Daniel Haeni, aki egy bázeli kávézó tulajdonosa, azt mondta, hogy erkölcsi győzelmet aratott.

"Üzletemberként reálisan 15 százalékos támogatottságra számítottam, de most úgy fest, az emberek 20-25 százaléka is mellénk állhat, ami fantasztikus és szenzációs eredmény" - nyilatkozott Haeni.

A svájciak szem előtt tartják az ország versenyképességét: 2012-ben azt is leszavazták, hogy 4 hét helyett mindenkinek 6 hét fizetett szabadság járjon.

"Ez egy régi, kicsit marxista álom, tele megkérdőjelezhetetlen jóindulattal, de közgazdasági gondolkodás nélkül" - mondta a kezdeményezésről Charles Wyplosz, a genfi Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója, aki szerint, ha megszűnik az összefüggés a munka és a jövedelem között, akkor az emberek kevesebbet fognak dolgozni.

A kormány arra buzdított, hogy az emberek szavazzanak nemmel. Számítások szerint az ötlet megvalósítása évi 208 milliárd frankba került volna, aminek nagy részét fedezték volna a társadalombiztosítási befizetések, miután az alapjövedelem az összes jelenlegi juttatást kiváltotta volna. De a kormánynak így is évi 25 milliárdot adóemeléssel vagy kiadás-csökkentéssel kellett volna előteremtenie, hogy mindenki megkaphassa a feltétel nélküli, garantált alapjövedelmet.